Vasárnapi Hírek, 1999. július-december (15. évfolyam, 27-51. szám)

1999-08-29 / 35. szám

6. oldal Gazdaság 1999. augusztus 29 Mezőgazdaság: válságelhárítás Megfelelő garancia esetén az SZDSZ és az MSZP is támogatja Torgyán követelését IA Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a héten újjá­alakította a párt agrártagozatát. Az alakuló ülés után tar­tott sajtótájékoztatón Magyar Bálint pártelnök bírálta a kormány agrárpolitikáját és kijelentette: rendkívüli válság van a magyar mezőgazdaságban. Négy területet jelöl meg az SZDSZ a mezőgazdaságban, amelyen sürgősen változtatni kell. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatását látják célsze­rűnek. A művelhető földek je­lenleg 70 százaléka - a párt sze­rint - hozzá nem értő kezekben van. Véleményük szerint kor­mányzati segítséggel olyan tu­lajdonosokat kell találni ezek­nek a földeknek, akik szaksze­rűen művelik. Olyan tanácsadó hálózatot kell létrehozni, amely felügyeli a földhasználatot. Nyi­tott együttműködési formákat kell teremteni és nem utolsósor­ban elő kell segíteni a tájgazdál­kodás hatékonyságát. A támo­gatási rendszer megreformálá­sakor külön kell választani a szociális jellegű és az áruter­melőknek nyújtott támogatáso­kat. A pártelnök kijelentette: enélkül ugyanis nem lehet haté­konyan támogatni a minőségi piacokra termelőket. A támoga­tási rendszernek szektorsemle­gesnek, átláthatónak, valamint ellenőrizhetőnek kell lennie. Az SZDSZ véleménye szerint el­engedhetetlen az adóreform, amely a közterheket csökkente­né. Magyar Bálint hangsúlyozta, hogy ha folytatódik a kormány eddigi agrárpolitikája, akkor a magyar mezőgazdaság képtelen lesz helytállni az európai uniós versenyben. Kis Zoltán országgyűlési kép­viselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési tervezet az 1997-ben megalkotott és a máig hatályos törvényben elfogadott összegnél kevesebb pénzt szán a mezőgazdasági támogatásokra. A Torgyán József által kért ösz­­szeg megadását csak akkor tud­ják támogatni, ha megfelelő ga­ranciát kapnak annak körülte­kintő felhasználásáról. Csak konszenzusos politizá­lással lehet a mezőgazdaságon segíteni - jelentette ki Gombos András szabad demokrata poli­tikus. A párt kezdeményezi a koordinációs fórum megalaku­lását. Úgy látja, hogy az előző kormány idején kidolgozott nemzeti agrárprogram még most is megfelelő alap lehet a mezőgazdaság fejlesztésére. Torgyán, aki képtelenségnek nevezte azt a feltételezést, hogy a kisgazdapárt az ellenzék tá­mogatásával szavazná meg az agrártárca 413 milliárd forintos támogatását, ugyanakkor az MSZP támogatására is szorul­hat. Ezzel kapcsolatban a Nép­szava szerint Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bi­zottságának szocialista alelnöke közölte: „Az ellenzék csak ak­kor tudja támogatni a tárca el­képzeléseit, ha szociális oszto­gatás helyett az agrárium fej­lesztésére költik az átcsoporto­sított összegeket.” A politikus szerint újra össze kellene hívni az agrárkerekasztalt, ahol meg­vitathatnák a minisztérium el­képzeléseit. Kovács Barbara Javíthatatlan taxisok Agráradósok bajban (Folytatás az 1. oldalról) Furulyás János, a vácszentlász­­lói szövetkezet elnöke kérdé­sünkre elmondta, hogy égető szükség lenne náluk is beruhá­zásokra, de saját forrást nem tudnak kivonni a gyéren csordo­gáló árbevételből. A bankok kö­zött nem akad vállalkozó, ame­lyik az utóbbi időszakban szö­vetkezeti fejlesztésre adna pénzt. Az előbbi két forrás hiá­nyában ráadásul az állami tá­mogatástól is elesnek a vác­­szentlászlóiak. Kizártságuk­ban koránt sincsenek egyedül. A hitelek átütemezése, a ka­matok állami segítséggel törté­nő visszafizetése az egyik leg­fontosabb témája lesz a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése, valamint az árutermelő gazdák Nagy Ta­más vezette tárgyalódelegációja .között átjövő héten végre elkez­dődő megbeszéléseknek. Bőié István Ugrásszerű emelkedések Alacsony forgalom és néhány részvény árfolyamának ugrás­szerű emelkedése jellemezte a héten a Budapesti Értéktőzsdét. A hivatalos részvényindex, a BUX 5,6 százalékos emelkedés után éves csúcson 7523 ponton zárt pénteken. A hét utolsó két napján kétszer is történelmi re­kordot döntött a Matáv árfolya­ma, a távközlési papírokkal a héten 1495 forintos árfolyamon fejeződött be a kereskedés. Minden várakozást felülmúlt a BUX hétfői 4 százalékos emel­kedése, amely elsősorban az Egis 15 és a TVK 12 százalékos drágulásával magyarázható. A vegyipari részvény körül ismét felerősödtek a felvásárlási vára-Árfolyamváltozások Részvény Heti forgalom (millió forint) Augusztusiéi záróár (forint) Augusztus 27-i záróár (forint) Záróár­változás (%) BorsodChem 2 797 6 700 7 195 +7,39 Danubius 553 4 750 5 050 +6,32 Démász 468 17 300 17 950 +3,76 Egis 2 847 7 195 7 950+10,49 Graboplast 869 1 630 1 795+10,12 Matáv 7 263 1 422 1 495 +5,13 Mól 7 585 6 025 6 080 +0,91 OTP Bank törzs 5 041 10 870 11 000 +1,20 Pannonplast 687 4 095 4 470 +9,16 Pick Szeqed 1 355 7 045 8 000+13,56 Prímaqáz 366 2 470 2 565 +3,85 Rába 1 366 2 440__ 2 565 +5,12 Richter Gedeon 5 345 11 495 12 400 +7,87 Svnerqon 180 2 750 2 795 +1,64 TVK 18 647 3 480 3 875+11,35 Zalakerámia 311 1 890 1 900 +0,53 BÜX 7 124,39 7 523,00+5,60 A részvényforgalom és a BUX mozgása a BÉT-en Mrd Ft pont kosáron belül, ezért a portfolió­ba fektetők kereslete megélén­kül a papír iránt. A Tőkepiaci Felügyelet pén­tektől szeptember 10-ig megtil­totta a London Brókernek a be­kozások, az Egis árfolyamára pedig az a múlt heti bejelentés gyakorolt pozitív hatást, amely szerint a cég új gyógyszert vezet be az Amerikai Egyesült Álla­mok piacára. Pénteken egymil­­liárd forintos forgalom mellett csaknem 10 százalékkal erősö­dött a Pick-részvények árfolya­ma és a hét folyamán 36,4 száza­lékkal erősödött a Cofinec rész­vénye, a cég körül ugyanis ismét szárnyra kaptak a felvásárlás­sal kapcsolatos találgatások. A Matáv 5 százalék feletti drágu­lását pedig az elemzők azzal fektetési szolgáltatások végzé­sét és felügyeleti biztost ren­delt ki a céghez, valamint zá­rolta az ügynökség számláit. A felügyelet ideiglenes fedezethi­ány miatt a brókercégnél foly­tatott vizsgálata megállapítot­ta, hogy a cég nem biztos, hogy teljesíteni tudja valamennyi ügyfelekkel szembeni kötele­zettségét. A felügyelet sajtófő­nöke szerint ennek ellenére van remény a működés helyreállí­tására, mert jelentkezett egy olyan befektető, amely tőke­emeléssel is meg tudja erősíte*» Giczi Jóizséf A számlákon nem ritkán más rendszám szerepelt, hamis névvel I Egyre kevesebben panaszkodnak a taxisokra, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek visszaélések. Számos alka­lommal fordul elő a túlszámlázás és hamis számla, s ma sem ritkaság az udvariatlan sofőr. Megesik, hogy taxis tesz panaszt munkatársa ellen - hangzott el a héten a Fő­városi Közgyűlés kereskedelmi és fogyasztói érdekvédel­mi bizottságának ülésén. Reallízingesek kálváriája Rusznák Imre, a bizottság elnö­ke lapunknak elmondta, hogy már csak néhány sofőr akad, aki még nem szerezte be igazolvá­nyát, viszont továbbra is kevés a megállóhely. A bizottság tagjai javaslatot nyújtottak be a fővá­rosi önkormányzatnak a (kosz­tokkal kapcsolatos vitás kérdé­sek rendezésére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 1998 decembere és az idei év júliusa között több mint 680 ellenőrzést tartott a fővárosi taxisok körében. A vizsgálatok során 94 mulasztást regisztrál­tak. Az esetek többségében vala­melyik okirat hiányzott: a fuva­rosok 14 százalékának nem volt működési engedélye, 28 százalé­kuknál a kötelező névtábla, 10 százalékuknál pedig a tarifatáb­la hiányzott. Három fuvarostól elvették az engedélyét; több mint tizenöt autót elfogadhatat­lan állapotúnak nyilvánítottak. Lenyó László felvétele A Fővárosi Közigazgatási Hi­vatal felügyelői idén júliusig 67 sofőrt ellenőriztek. A vizsgált taxisok több alkalommal is olyan számlát adtak, amelyen más rendszám szerepelt, név nélkül vagy hamis névvel. Gyakran előfordult, hogy nap­pal is éjszakai tarifával fuvaroz­tak. A külföldiektől sokszor va­lutában kérték a viteldíjat és mérőóra nélkül számláztak. Az árak ellenőrzésének akadályo­zása miatt két taxis ellen sza­bálysértési eljárást indítottak. A taxisok néhány éve hatóságilag megszabott árakkal dolgozhat­nak: nappal legfeljebb 200, éjjel 280 forint viteldíjat kérhetnek kilométerenként. (fenyvesi) Napokig hosszú sorok kígyóztak az amúgy csendes belvárosi Aulich utca egyik bérháza előtt. A második emeleten lévő Ratis Pénzügyi Gazdasági és Szolgál­tató Kft. irodájába szerettek vol­na bejutni az emberek, akik a felszámolás alatt lévő Realbank részvény-, illetve kötvénykáro­sultjai. A mérlegről Vadász Endre fel­számolóbiztost kérdeztük meg. A kötvényekben befagyott pénz névértéken 12-14 milliárd forint lehet. Ha a felszámolóbiztos számai igaznak bizonyulnak, akkor a károsultak 40 százaléka nem élt hitelezői igényével. Ezt nem azért tették, mert lemond­tak a nehezen összegyűjtött pénzükről, hanem azért, mert nem értesültek arról, hogy a Re­albank után az R-99 felszámoló­jánál is jelentkezniük kell. Az elmúlt héten - hírek szerint - a Miskolci Bíróság polgári pe­res eljárásban, öt befektető in­dítványára úgy döntött, hogy valamennyi kötvényre fizetni kell. Valószínű azonban, hogy az elsőrendű alperes Országos Be­tétbiztosítási Alap (ÓBA), a Re­albank csaknem százszázalékos tulajdonosa, továbbá a másod­rendű alperes Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a harmadrendű alperes Realbank fellebbezni fog. M. B. Erős forgalom az Ml-esen Pénteken este tíz órakor állítot­ták át az útdíjszedő gépeket az Ml-es autópálya Győjr-Hegyes­­halom közötti szakaszán. Ezen­túl az eddigi 1700 forint helyett a személygépkocsik után 700, a kisteherautók, minibuszok után 900 forint útdíjat kell fizetni. Vajon az árleszállítás megnövel­te-e a forgalmat? A helyszínen a mosonmagyar­óvári főkapunál Bajnógel Zsolt díjbeszedő igazgató a követke­zőket tapasztalta szombaton:- Erős a forgalom, valamennyi kapunál gépkocsik állnak, szinte csak külföldi rendszámokat lá­tok, németet német követ, oszt­rákok sorakoznak, százból jó, ha két autó magyar. A Balatonon szombaton van a váltás, s az on­nan hazafelé tartók most értek ide. Az a jövendölés azonban, hogy a díjleszállítás hatására óriási dugó keletkezne a kapuk­nál, egyelőre nem vált be. Ma va­lószínűleg mindkét irányban 12- 13 ezer gépkocsi halad át.- A drasztikus díjemelés egy csapásra eltereli a forgalmat ­­mondta Fülöp József diszpécser. - Az árleszállítás nem hat ilyen gyorsan, idő kell, amíg az autósok visszajönnek. t. m. Tovább fogyott az ország népessége (Folytatás az 1. oldalról) Mert ott van például Németor­szág, ahol jóval magasabb élet­színvonal mellett a világon a legalacsonyabb a termékenység; az egy nő által szült gyermekek átlagos száma 0,7. (Nálunk 1,4.) Ott már nem ismeretlen fogalom az akaratlagos gyermektelen­­ség, amely más európai orszá­gokban is terjed. A gyermekvállalási kedvet né­pesedéspolitikai intézkedésekkel próbálták és próbálja a jelenlegi kormány is ösztönözni. 1967-ben bevezették a gyermekgondozási segélyt (gyest), 1984-ben a gyer­mekgondozási díjat, 1993-ban a várandósági pótlékot és a gyer­meknevelési támogatást. Szak­emberek szerint ezek közül egye­dül a gyes hatása mutatható ki a születésszám kismértékű emel­kedésében. A Bokros-csomag ré­szeként aztán 1995-ben a gyest is megszüntették. Kérdés, hogy jö­vő év januárjára tervezett vissza­állítása, valamint a gyermekek után járó adókedvezmény 30 százalékos felemelése elég lesz-e a születésszám csökkenésének megállításához. A másik oldalon a katasztro­fális halandósági mutatón ­­amely 1980 óta a legmagasabb Európában - kellene javítani. 1960 óta a 45-49 éves férfiak elhalálozási gyakorisága több mint háromszorosára nőtt ha­zánkban, a nőké pedig 40 száza­lékkal emelkedett. A férfiak 49 százaléka meghal 30 és 65 éves kora között, ez rosszabb az 1920-as évek átlagánál. Ennél csak Fekete-Afrikában találni magasabb halálozási arányt. A KSH legfrissebb jelentése szerint ma Magyarországon a születéskor várható élethossz férfiak esetében 66,14 év, a nők­nél 75,18 év. Az európai átlag 72, illetve 79 év. Vannak, akik az elégtelen egészségügyi ellátást, a civilizációs ártalmakat teszik fe­lelőssé ezért, mások az életkörül­ményekben keresik a magyará­zatot. Ezt látszanak alátámasz­tani a régiónként eltérő adatok. A legrosszabb a helyzet Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben, ahol a középkorú férfiak 50 százaléka nem éri meg a 65 évet. Egy demográfiai tanulmány, amely tavaly készült a Magyar Tudományos Akadémia számá­ra, megkísérli felvázolni, hogy túl az ezredfordulón, 2050-ig ho­gyan alakul a népesség száma Magyarországon. írói három vál­tozatot dolgoztak ki, igen sok kö­rülményt és szempontot mérle­gelve. Eszerint 2010-ben 9,5 vagy 9,6, esetleg 9,7 milliónyian le­szünk, 2050-ben pedig 7,4 vagy 8,3, legjobb esetben 8,7 millió­nyian. Tamás Mihály Mire kell(ene) 20 milliárd? Néhány napja a nagyobb hús­­feldolgozó vállalatokat tömörítő Hússzövetség bejelentette: szá­mításai szerint 20 milliárd fo­rint állami támogatásra lenne szüksége 2000-ben a sertésága­zatnak ahhoz, hogy talpon ma­radjon és a külpiacokon némileg erősíthesse a versenyképességét.- Mire kellene ez a 20 milli­árd? - tudakozódott a Vasárnapi Hírek Menczel Lászlónétól, a szervezet titkárától.- Röviden: intervencióra és pi­acra jutási támogatásra. Jövőre több sertéshúst kell exportál­nunk, mint az idén. A belföldi fogyasztás növelése irreális cél lenne. Köztudomású, hogy a külpiaci értékesítés immár évek óta elsősorban az állami támo­gatások versenye. A kormány múlt heti döntését ismerve: kevés az esélye annak, hogy jövőre 20 milliárd juthat a magyar mezőgazdaság legna­gyobb értéket produkáló állat­­tenyésztő ágazatának megsegí­tésére. Kétségtelen tény viszont, hogy az uniócsatlakozás előtt, a termelés további visszaesését megakadályozandó, lenne mire elkölteni a milliárdokat. A nö­vénytermesztők becslése szerint az idén rekordtermést érlelnek a kukoricaszárak. Ezt meg kelle­ne etetni az állatokkal. A hús ér­tékesítési áraira viszont alig van befolyása a magyar gazdaság­nak a világpiacon. így nem te­hetnek mást a kereskedők, mint alkalmazkodnak (ha tudnak) a támogatási divathoz. Magyarországon a sertéstar­tás több ezer családnak ad meg­élhetést. A vágóhidakra küldött állatoknak mintegy 60 százalé­ka a családi gazdaságokból ke­rül ki. Csak magas támogatással lennének megőrizhetők ezek a gazdaságok teljes számban. Rá­adásul ezeknek a sertéstartók­nak más jövedelemszerzésre esélyük nincs. Az előbb felsoroltak miatt nem lehet a 20 milliárdos igényt csupán a húsos lobby nagyot­­mondásának minősítem. B.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék