Vasárnapi Hírek, 2002. január-július (18. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-21 / 16. szám
Sz-jbn-Izrael kérte a tényfeltárást Washington vétófenyegetése a BT-ben meggátolta a „kivizsgálást” Tényfeltáró misszióra kérte fel pénteken Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a dzseníni palesztin menekülttábor elleni izraeli akció kapcsán Simon Peresz izraeli külügyminiszter. Peresz telefonon hívta fel Annant, jelezve: üdvözölnék, ha a főtitkár küldene valakit a dzseníni táborban vagy más palesztin településeken történtek megismerésére. A Biztonsági Tanácsban Washington pénteken azzal a javaslattal állt elő az arab előterjesztésből elhagyva a „kivizsgálás” szót hogy a világszervezet gyűjtsön „információkat” a Dzsenínben történtekről. Az amerikai szövegtervezetet Izrael is támogatásáról biztosította, s a BT egyhangúlag elfogadta. Ari Fleischer amerikai elnöki szóvivő előzőleg Washingtonban azt mondta, hogy George Bush elnök hajlik a Dzsenínben történtek kivizsgálására. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Bush támogatja olyan vizsgálat lefolytatását, amelyben részt venne az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt is. Az Európai Unió elnöksége pénteken Madridban közzétett nyilatkozatában mély nyugtalanságának adott hangot a Dzsenínben történtekről érkező információk kapcsán. - Izraelnek nincs titkolnivalója, és együtt fog működni azzal az ENSZ-vizsgálattal, amelyről a világszervezet Biztonsági Tanácsa előző este döntött - jelentette be az izraeli kormányfő szóvivője szombaton. A Reuters jelentése szerint Izrael továbbra is cáfolta azt a palesztin állítást, hogy erőik mészárlást hajtottak volna végre a táborban. Egy katonai szóvivő szombaton bejelentette: a hadművelet során 10 olyan embert vettek őrizetbe, akik mindannyian öngyilkos merényletre készültek. A tábort egyébként az izraeliek a „terroristák darázsfészkének” minősítették. Jászir Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter az ENSZ- döntést az első lépésnek nevezte afelé, hogy Saron izraeli miniszterelnököt, valamint Benjámin Ben Eliézer védelmi minisztert és Saúl Mofaz vezérkari főnököt nemzetközi törvényszék elé állítsák. Saron elődje, a jelenleg éppen Washingtonban tartózkodó Ehud Barak volt izraeli miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak közös álláspontot kell kialakítania az Európai Unióval, s így együttesen kell rávenniük Jasszer Arafat palesztin vezetőt egy békemegállapodás kidolgozására. Barak utalt rá, hogy a Bush-kormányzat Izrael legszorosabb szövetségese, míg az EU összességében inkább palesztinbarát politikát folytat, s ez a megosztottság csökkenti az Arafatra gyakorolt nyomás hatékonyságát. Felszólította egyben a Bush kormányzatot, miszerint tárja az európai kormányok elé azokat a bizonyítékokat, amelyek a palesztin hatóságok és a terrorizmus kapcsolatát bizonyítják. Chris Patten, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa független vizsgálatot sürgetett a palesztin területeken végrehajtott izraeli akciók tisztázására. Patten a francia és német sajtóban szombaton megjelent interjújában leszögezte: Saron a „minél rosszabb, annál jobb politikáját” követi, s ez a nemzetközi jog megsértéséhez vezet. Peresz telefonja után a Biztonsági Tanács mind a 15 tagja a határozat mellett szavazott. A BT- határozat hangot ad a világszervezet aggodalmának a palesztin polgári személyek siralmas emberi jogi helyzete - és különösen a számos halálesetről, valamint rombolásról érkezett dzseníni hírek - miatt. Jasszer Arafat palesztin vezető pénteken ismét azt javasolta, hogy palesztin bíróság elé állítsák a Rehavam Zeévi izraeli idegenforgalmi miniszter életét kioltó merénylőket. A Zeévi-gyilkosság négy gyanúsítottját elfogta a palesztin rendőrség. Izraeli álláspont szerint viszont Arafat, ha akarta volna, már régen bíróság elé állíthatta volna a gyilkosokat, így az újabb javaslat nem old meg semmit. Amerikai katonai segély volt szovjet tagállamoknak George Bush amerikai elnök engedélyezte Örményország, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán katonai segélyezését. Bush Colin Pow■éTi külügyminiszterhez intézett emlékeztetőjében - amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra Washingtonban - harci technika szállítását és a szükséges műszaki kiszolgálást helyezte kilátásba, s ezzel - mint a Reuters hírügynökség megjegyezte - a három országnak a terrorizmus elleni küzdelemben tanúsított együttműködési készségét jutalmazta. Az amerikai elnök szerint e katonai segélyezés az Egyesült Államok biztonsága és az egész világ békéje megszilárdítását szolgálja. Az amerikai szenátus már decemberben feloldotta a fegyverszállítási tilalmat az olajban rendkívül gazdag Azerbajdzsán tekintetében. A karabahi konfliktusban Azerbajdzsánnal szemben álló Örményország pártján álló törvényhozók azonban amiatt aggódtak, hogy az intézkedés egy újabb azeri agressziót segítene elő, ezért kompromisszumként Örményország is kapott négymillió dollár katonai segélyt. A volt szovjet köztársaságok engedélyezték légterük használatát az Egyesült Államoknak az afganisztáni tálib rendszer és az al- Kaida terrorszervezet elleni műveletek idején. Külföld A Cjla Tunisz terrorra gyanakszik Colin Powell amerikai külügyminiszter azt a tájékoztatást kapta Habib Ben Jahjától, tunéziai hivatali partnerétől, hogy a tuniszi hatóságok „nemzetközi kapcsolódású, előre megfontolt szándékkal elkövetett támadásnak” tekintik a Dzserba szigetén egy zsinagóga mellett történt robbanást. Az április 11-én történt robbanás következtében tizenegy német, öt tunéziai és egy francia állampolgár vesztette életét. A dzserbai robbanást, amely a legrégibb észak-afrikai zsinagóga közelében egy gázszállító tartálykocsiban következett be, a tuniszi hatóságok először úgy minősítették, hogy az nem állhatott összefüggésben az izraeli-palesztin konfliktussal. PK LoS Ashcroft nem jön Magyarországra John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter a legfrissebb terrorfenyegetés miatt elhalasztotta külföldi körútját, amely vasárnap kezdődött volna, és amelynek során Ashcroft útba ejtette volna Magyarországot is. Ez a The Washington Post és a The New York Times szombati beszámolójából derül ki. A terrorfenyegetés hírét pénteken tették közzé azzal, hogy bizonyos információk Abu Zubajdától, az al-Kaida terrorhálózat amerikai fogságba esett műveleti főnökétől származnak. A fenyegetések célpontja ezúttal az amerikai pénzintézeti hálózat, közelebbről a keleti part északi és középső szakaszának a bankjai. Figyelemre méltó időbeli egybeesés viszont, hogy ezen a hét végén tartják Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülésszakát. Ashcroft Oroszországot, Magyarországot, majd pedig Svájcot kereste volna fel, tárgyalásainak egyik fő témaköre a pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi összehangolása lett volna. (Mi) 3 X 3 2002. április 21. |-B~ ..-KOMMENTÁR Uw' JÁ "..7~.. Chispin és Josiac Minél több dolog változik, annál inkább marad minden a régiben: a franciák e híres mondása alighanem jól megjósolja a ma kezdődő saját választási maratonijuk végeredményét is. Sok elemző valószínűsíti, hogy a végén, vagyis júniusban is marad az utóbbi évtizedek „társbérlete”, vagyis az egyik tábor adja a köztársasági elnököt és a másik a kormányfőt. Csak a felállást nem meri senki sem megjósolni. Ma az elnökválasztás első fordulóját tartják, amit május 5-én követ a döntő második, hogy aztán kerítsenek sort a parlamenti mandátumok - szintén kétmenetes - elosztására. Ezen a vasárnapon tizennégyen vetélkednek még az Elysée-palotáért, s közülük persze csakis a mostani lakó Chiracnak és a miniszterelnök Jospinnak van igazi esélye. Ők azonban ebben az első menetben még viszonylag kevés voksra számíthatnak, mert a társbérlet meg minden egyéb miatt tiltakozók előszerettel szavaznak e selejtezőben az esélytelenekre, bár szokás szerint a szélsőjobboldali, pénteken egyébként meg is intett Le Pen megközelítheti a nagy párost. De legalább ez okoz némi izgalmat, a két nagy egyikének esetleges kiakolbólítása a második fordulóból: amúgy azon sápítozik a világsajtó, hogy mennyire unalmas volt ez a francia kampány... Majd a második, fenekedhet Chispin és Josrac, ahogyan újabban a francia komikusok gúnyolják a politikájában egymásra túlságosan is hasonlító két vetélytársat. Jellemző a Time magazin e heti kettős képe, amelyek Chiracot és Jospint egyaránt Pinocchio megnyúlt orrával ábrázolják: sohasem találkoztam Le Pennel - hazudja a jobboldali, sohasem voltam trockista - tagad a baloldali politikus. Kik immár évek óta együtt kormányozzák Franciaországot, ahol éppen e társbérlet okán fogyatkozott meg a de gaulle-i elnökség hatalma. Persze, a Chirachoz kötődő korrupciós ügyek sem tettek jót neki, noha a franciák már megkedvelték kedélyes elnöküket. Hogyne, a humortalan, ám munkaszeretetéről legendás kormányfőjüket is kedvelik, s egyikőjüktől sem szeretik, ha egymást csepülik. A kampányban mindig annak estek vissza a mutatói, aki rosszat mondott a másikra. Rekordot ma az urnáktól való távolmaradók dönthetnek, amit megfigyelők az unalmas kampánnyal és a politikától való megundorodással magyaráznak. A szavazók hatvan százaléka mondta, hogy nem izgatja különösebben e vetélkedő, háromnegyedük ugyanis nem lát lényeges különbséget a két fő jelölt programja között. Hol vannak már a hajdani, ideológiai töltetű kampányok i sóhajtanak a nosztalgiázok, míg mások szerint csak annyi történt, hogy a franciák is kezdenek hozzászokni az európai partnereiknél megszokott centrista vetélkedőhöz. A. J. Halál vár a kémjelöltre Az amerikai ügyészi szervek pénteken közölték, hogy halálbüntetést fognak kérni Brian Reganre, az Egyesült Államok légierejének volt hírszerzési elemzőjére, aki Líbia, Irak és Kína javára próbált meg kémkedni. Regan, aki az amerikai kémműholdakat működtető intézménynél dolgozott, felajánlotta Líbia, illetve Irak vezetésének, hogy 13 millió dollárért szigorúan titkos anyagokat juttat nekik. Mindkét ország, valamint Kína javára is kémkedési kísérletet követett el, és emellett külön vádpontként fogalmazták meg vele szemben a nemzetbiztonsági értesülések jogosulatlan gyűjtését. Hogy meghiúsult kémkedési kísérlet esetén miért lehet indokolt a halálbüntetés, az egyik illetékes ügyész azzal érvelt, hogy a vádlott - tekintettel az általa hozzáférhető információk jellegére és az általa „kedvezményezettnek” kiszemelt országokra - ezzel a kémkedési kísérlettel súlyos veszélybe sodort amerikai életeket is: azon amerikai pilótákat, akik légi járőrszolgálatot teljesítenek az iraki légtérben. 0i 32-3-Határidő: hétfő Dragoljub Ojdanic nyugalmazott tábornok, aki a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke volt a Koszovó elleni 1998-199-es hadművelet idején, a jövő héten Hágába utazik, s feladja magát a nemzetközi törvényszéken. Ojdanic az első, aki az április 11-én elfogadott új jugoszláv törvénynek alávetve magát jelentkezne a háborús bűnökben illetékes nemzetközi törvényszéken. A jugoszláv kormány szerdán háromnapos határidőt szabott a nemzetközi törvényszék 23 vádlottjának arra, hogy önként jelentkezzék. Ha a feltételezett háborús bűnösök ennek nem engedelmeskednek, akkor elfogják őket és kiadják Hágának. A kormány szombaton a gyakorlatban hétfőig meghosszabbította a határidőt.