Vasárnapi Hírek, 2002. január-július (18. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-21 / 16. szám
2002. április 21 _ A _IBor| Üzlet és pénzvilág ^5^ A 326 Ham^ Forintban kell megtakarítani ! Az előzetes félelmek nem igazolódtak be, a magyar valuta erős ! Amióta a magyarok korlátlanul tarthatnak birtokukban devizát, naponta felmerül a kérdés: miben érdemes megtakarítani: dollárban, euróban vagy forintban? Mielőtt a korántsem egyértelmű választ megadnánk: utazáshoz - tehát nem megtakarítási céllal - célszerű deviza-folyószámlát nyitni. Ám ennek gyakran korlátot szab az, hogy a befektető nem képes a számlanyitáshoz szükséges minimális összeget előteremteni, ami a hazai kereskedelmi bankokban lehet akár 1000-3000 dollár is. (Vannak még olyan - gyakran már az „alvó” jelzőt is megérdemlő - devizaszámlák, amelyeken ennél kisebb összeg van. Ezt a kereskedelmi bankok azzal „büntetik”- megszüntetni ugyanis nincs joguk! - hogy nem fizetnek a megtakarítás után kamatot.) A minimális öszszegnél nincs összeszámolási lehetőség, tehát minden valutanemnél külön-külön megkövetelik az előírt összeget. A devizaszámla megnyitása szinte mindenütt díjmentes, és az is általános, hogy az esedékes kamatokat ugyancsak devizában számolják el. A pénz devizaszámlán való tartását az is indokolja, hogy ha sok év után valamelyik bankjegyet kicserélik, akkor az otthon tartott bankjegyek esetleg beválthatatlanná válnak. (Itt jegyezzük meg, hogy a magánpénzváltóknak - beleértve a szállodákat és valamennyi idegenforgalmi céget is, ügynöki megbízást kell kötniük valamelyik devizaellátásban érdekelt bankkal, különben nem gyakorolhatják tovább tevékenységüket. Sokakban él az a jogos félelem, hogy ez nem drágítja-e meg a váltás költségeit. Nagyobb összeget devizában megtakarítani azonban korántsem érdemes. Az eurónál is csak legfeljebb 3,15, az angol fontnál pedig 4,08 százalékos kamatot lehet elérni egyéves lekötés esetén, ami a legrosszabb 6 százalékos betéti forintnál is rosszabb. Mára kiderült, hogy a korábban eredményes a devizák árfolyam-erősödésre spekulálni sem érdemes. M. B. Tönkremennek a méhészek? Sajnos az már nem új hír, hogy súlyos fagykárokat okoztak a gyümölcsösökben az áprilisi fagyok; főként az alma- és baracktermesztők számoltak be a helyenként száz százalékot megközelítő veszteségekről. A baj nem jár egyedül: a méhészek is nagyon nagy gondban vannak. A lefagyott gyümölcsvirágok ugyanis nem adtak nektárt a méhcsaládok fejlődéséhez, erősödéséhez, az akácosokat ért fagyok miatt pedig az akácméz tűnik majd el a piacról... Nem túlzás: katasztrófahelyzetbe kerültek a magyar méztermelők. Egyelőre bizonytalan, hogy hányan lesznek képesek még egy évre átmenteni a méhcsaládjaikat. A kárt bizonyítja, hogy 16 325 méhészetről, ugyanennyi család megélhetéséről és 896 563 méhcsalád túlélése a tét. Azonnali agrártámogatásra van szükség egy szakértő szerint. Ugyanis a méhcsaládokat egy éven át etetni, gyógyszerezni kell - anélkül, hogy egyetlen fillér hasznot hoznának! Az idei évre folyósított méhcsaládonkénti 1500 forintot pedig már felélték. A méhészek két gyenge év után az idei esztendőtől reméltek gazdagabb hozamot, 2000-ben ugyanis a napraforgóról, egy évre rá pedig sem az akácról, sem a napraforgóról nem tudtak számottevő mennyiséget hordani a méhek. Az ország 270 hektár akácosában a fagy 100 százalékos virágelhalást okozott. Ami azért is jelentős kár, mert a méztermelés kétharmad részét, esetenként 80 százalékát is az akácméz adja. Egy méhcsalád márciustól szeptemberig 90 kilogramm mézet fogyaszt el. További 25 kilogramm a méhész éves termelési költségeinek fedezését szolgálja. Most pedig egyetlen gramm sem lesz. MTI GIW_________ MIÉRT HARAGSZIK? -Azért, mert feleslegesen pazarolja az állam Magyarországon az adófizetők pénzét. Mondhatok erre példákat a saját szakmámmal kapcsolatosan is. Itt van mindjárt a védencem, Tasnádi Péter vállalkozó ügye. Látom, ahogyan rendőrök százait mozgatják, amikor három megbilincselt embert kell előállítani a bíróságra. Ha azok hárman, Tasnádi és két vádlott társa bivalyerősek volnának, akkor is elég lenne az őrzésükre öt-hat rendőr, de még a domboldalon is áll egy százegyedik, s távcsővel kémleli a környéket, hogy ugyan mikor jön az ellenség... Nem is beszélve arról, hogy amikor Tasnádi - aki csak kóser ételeket fogyaszt - Márianosztrán volt, akkor naponta két rendőr vitte ki neki az ebédet, természetesen rendőrautóval. Ezzel a két rendőrnek el is telhetett a napi munkaideje, de ha nem, akkor se sok energiájuk, idejük maradhatott az autótolvajok üldözésére. Felesleges pénzkidobás jellemzi az előzetes letartóztatás mai gyakorlatát. Az előzetes szerintem öt esetből négyszer teljesen felesleges. Akit a vizsgálat idejére becsuknak, azt személyzettel őriztetni kell, a fogdában fűtésre és világításra, vízre van szükség, a fogává tartottakra főzni is kell. Mindennek a fedezete az állampolgárok által fizetett adó. Valaki egyszer már kiszámolhatná, mennyibe kerülnek az ilyen bosszantó „apróságok”. Úgy sejtem, annyiból biztosan futná alternatív megoldásokra: arra, hogy az őrizetes hollétét jelző, követhető kis „karpereceket” vegyenek, hogy gyakoribbá tegyék a ház őrizetét, hogy bevonják a gyanúsítottak úti okmányait... caím : K-A iZs Tízmillió dolláros tojás Csaknem tízmillió dollárért kelt el egy New York-i árverésen a briliánsokkal ékesített kristálytojás: Carl Fabergé szentpétervári ötvösművész műremeke. A „Téli tojás” néven ismert alkotásért az ismeretlen vevő 9,6 millió dollárt fizetett. Ezzel minden várakozást felülmúlt, hiszen az ékszer előző tulajdonosa, egy amerikai gyűjtő 1994-ben még „csak” 5,6 millió dollárért tett szert rá. Az áttetsző, hegyi kristályból készült, 14 centiméter magas „Téli tojást” több mint háromezer briliáns borítja be hóvirágokként. Belsejében pedig meglepetésként rózsaszínű briliánsokkal borított platinakosárkában „az első tavaszi virágok” (fehér kvarcból és aranyból) bukkannak elő. Tetején pedig egy holdkövön az 1913-as évszám szerepel. Az ékszert Fabergé csaknem egy évi munkával készítette el II. Miklós cár megrendelésére. MTI ...mi mindig megírjuk a tényeket.Magyar Hírlap Ha nem mindegy, mit olvas.