Vasárnapi Hírek, 2005. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

2005-04-24 / 17. szám

2005. április 24. A Palermo Boogie Gang a nyolcvanas éve közepétől egyedülálló vo­nalat képviselt a hazai blueséletben: Szabó Tamás, Fekete Jenő, Bacsa Gyula, Kepes Róbert és Mezőfi István alkotja a „klasszikus” Palermo-felállást. Amióta a műfaj rangot szerzett a könnyűzenei szcénában, ez a zenekar is jelen volt már a köztudatban. A szájhar­monika - Szabó Tamás előadásában - kiemelt szerepet kapott a hangzásban. A chicagói blues- és rhythm and blues-életérzéssel azonosultak leginkább, a harmincas évek boogie-woogie hangula­tát adták később hozzá zenei világukhoz. Az alapító tagok közben más zenekarokban, illetve szólókarrierjük építésén dolgoztak, de a Palermo sosem szűnt meg létezni. Idén huszadik születésnapjához érkezett a zenekar, ebből az alkalomból az A38-hajón tartanak ju­bileumi koncertet április 25-én este kilenc órától. Az est folyamán a­­ zenekar vendége lesz Takáts Tamás, Török Ádám, Ripoff Raskol­­nikov, a Muddy $hoes, Pribil György és Egri János. Bródy János nyitotta meg a Komédium ^ » Színházban az Illés együttesről szóló eP ^ ‘ s emlékkiállítást. Az összegyűjtött anyag­faj djjjá­ban régi fellépőruhák, zenekari relik- Eflé­viák, fényképek, kották, lemezborítók szerepelnek. A magyar Beatlesként is­­ emlegetett zenekar élete a hatvanas-het­­venes évek történetével szorosan össze­fonódik: már-már történelminek számító emlékek is felfedezhetők a tárlaton a klubtagsági igazolványok, harmincéves koncertjegyek mellett. A legendás banda egykori tagjai közül (Illés Lajos, Ülés Károly, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János és Pász­­tory Zoltán) közül csak a két utóbbi zenész vett részt a megnyitón. Az Ülés - „clubosdiok” baráti köréből alakult A. B. Sz. zenekar ele­venítette fel az Illés együttes régi dalait. A különböző európai országok jazz-zené­­szeiből alakult EBU European Youth Jazz Orchestra EU-csatlakozásunk első évfordu­lóján ad ünnepi koncertet Budapesten, az IBS Színpadon, nemzetközi turnéja része­ként. A Koppenhágából induló, szinte egész Európát behálózó turné egyik jelentős állo­mása lesz az IBS Színpad, ahol a kanadai zongoristafenomén, Oscar Peterson kompo­zícióiból ad koncertet az együttes. A turné befejező állomása­­ néhány nappal a buda­pesti koncertet követően­­ Montreal lesz, ahol a világhírű mester 80. születésnapján is szerepelnek. A diri­gens és a hangszerelések készítője a híres magyar származású kanadai muzsikus, Vic Vogel. Gerendás Péter Memento címmel megjelent albumának koncertbe­mutatóján vehetnek részt május 2-án, 19.30-kor a Dohány utcai Zsinagógában, a holokauszt és a második világháború befejező­désének 60. évfordulójának alkalmából. Az előadáson fellépnek a lemezen is közreműködő művészek: Gáti Oszkár színművész, Bíró Eszter előadóművész, Orosz Zoltán harmonikaművész, Wolf Péter zeneművész, valamint az Amarillus vonósnégyes. A koncert külön­legessége, hogy a dobfelszerelésnél a művész mindössze 7 éves (!) fia, Dani­el. Gerendás Péter új dalai a múlt fájó emlékeit idézik. A szerzemények a holokauszt áldozatainak állítanak emléket. A mű­vész zeneileg és gondolatilag gondosan megkomponált egységű szerkezetbe foglalta érzéseit. Az albumot hallgatót megérinti mind­az a fájdalom, szomorúság, elkeseredettség és tehetetlenség, ame­lyet az értelmetlen vérontás vált ki minden érző emberből. Egy cso­dálatos album, a történelem emlékkönyvébe... A Bécsi Kávéház színpadán, a Rózsakert Bevásárlóközpont hangu­latos kávéházában április 28-án 18 órától. Emilio akusztikus kon­cert. Jelinek Emil, a fiatal dzsessznemzedék egyik kiemelkedő te­hetsége kitűnően dobol, kannázik, énekel. A Cumó trióban tűnt fel, Oláh Cumó Árpád zongorista és Horváth Plútó József nagy­bőgős társaként. A trió az első jelentős nem­zetközi sikert 2001 nyarán, a németországi Wilshofenben aratta, ahol megnyertek egy rangos szakmai dzsesszversenyt, majd Brüsszelben - amely nemzetközi­ áttörést is jelentett. A brüsszeli három fődíjnak köszönhetően sorra kaptak koncert- és­ fesz­tiválmeghívásokat. Azóta Oláh Cumó Árpád csak ritkán látogat haza, hiszen a tengeren­túlon tanul. Jelinek Emil viszont popénekes­ként készített szólólemezt Nagyon nagy vi­lág címmel. A dzsesszdobosként ismertté vált, s ma már énekesként is nevet szerzett fiatal előadó most ismét a dob mögé ült. Több mint húsz előadó emlékezik félszáznál is több dallal Zsüti évszázadára. Emlékgála G. Dénes György tiszteletére, április 29- én a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenyteremben. Buda­pesten született, a Fasori Gimnáziumban érettségizett. Kisdiák korában versei jelentek meg a Színházi életben, 16 évesen írta el­ső dalszövegét Chopin zenéjére (Száz éve már), 20 éves korában írta első operettverseit, 22 évesen operettet írt. Az 1950-es évek végén érdeklődése új műfaj, a musical felé irányult, lefordította majdnem az egész musicalirodalmat (West Side Story; My Fair Lady; Hello Dolly; Kabaré; Hegedűs a háztetőn; Chicago), ezen­kívül számos magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövege­ket (Majd a papa; Bekopog a szerelem; Köztünk maradjon, A ku­tya, akit Bozzi úrnak hívtak). Hihetetlenül termékeny szerző volt. Kultúra ­ & L Cij Os Három lány egy adótisztre Nem én leszek az első és az utolsó sem, aki némi­nemű rokonságot fedez fel Csehov Három nővére és Barta Lajos Szerelem című szomorú komédiája között. Legfeljebb a két történet társadalmi közege, ihlete­­ más. Csehov „kormányzóságában” a haj­dan volt nemesi életforma, kicsit hervatag szomo­rúsága, múlékony szépsége, finom iróniája moti­válja a jobb sorsra született lányok mindennapjait. Bartánál a kisvárosi háttér pitiánerül kisszerű kö­zegben csak a házasság jelenthetné a „kitörés” for­mációit. De itt, a határszéli kisvárosban, jobbára csak idős panzionisták totyognak a korzón. Ahogy Nelli, a legidősebb lány is kimondja: „Aki egyszer ide került, itt rohad. Nem akarok itt rohadni.” Ám a téma hasonlóságánál is lényegesebb talán a két „szomorú komédia” majdnem azonos látásmódja. Bartánál is valamifajta mélyről jövő gyengéd szeretet, együttérzés és józan-okos szatirikus szemlélet hatja át a történetet, akárcsak Csehovnál. Még akkor is, ha Csehov sokkal, de sokkal jobb író... Bár a színházi világban sű­rűn mondogatták és mondják ma is: halott író a legjobb író. Mert nem szól vissza. Eltűri a legvadabb változtatá­sokat, átírásokat. Nem kéri, hogy vegyék le a nevét a színlapról, ha a rendező teljesen megváltoztatta a darab szerkezetét, gondolatiságát, mondanivalóját. Szabad te­hát a vásár. Amikor megtudtam, hogy Novák Eszter rendezi a Vidám Színpad és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös Szerelem előadását, felkészültem a leg­vadabb változatra. Ugyanis a fiatal és tehetséges ren­dező mindig is hajlott, hajlik arra, hogy „kitalálja ma­gának a darabot”, ahelyett, hogy „beletaláljon a darab­ba.” (Nádasdy Kálmán után, szabadon.) Ám Novák Eszter ezúttal vad fantáziálás, merész bakugrálások nélkül ál­lította színpadra Barta­­ Lajos szomorú vidámsá­gát. Az első fejezetekben már-már mondathíven követte, értelmezte az írói elképzelést. Talán csak a hangsúlyokat tol­ta tovább, az erősebb szatirikus színek, a mé­lyebb irónia irányába. A színészek is pontosan követték az író és a ren­dező elképzeléseit. Cso­mós Mari hihetetlen egyszerűséggel, sohasem bántó finom iróniával formálta meg a lányos mamák örökös aggódá­sát. Szalay papa - Hetey László - jó, ha három­szor megszólalt a három­részes darabban. Ám ez­zel a három mondattal, és a levegőbe cuppogta­­tott „puszi, puszi”-val pontosan érzékeltette: ez férfi, lélekben, testben már ré­gen felhúzta a házi papucsot. Családapai szerepe légy­­piszoknyivá kicsinyült folyton fecsegő, hisztérikus nő­uralomban. Nelli, Lujza, Böske hármasa - a harcos Tóth Ildikó, a bánatos Kovács Vanda és kislányosan szeles, öntudatos Gidro Kati megfogalmazásában -, nem csak a „vasat”, de egymás torkát is szétharapta volna a félté­keny, türelmetlen boldogságakarásban. Varga Zoltán lenyűgöző azonosulással, erős szatirikus színekkel hoz­ta, adta, vette, az egyetlen partiképes férfiú, a roppantul magabiztos, ám­de tökéletesen jelentéktelen adótiszt fi­guráját. A jó tempó, az írói gondolatot követő, kiteljesítő ren­dezés a harmadik résznél azonban teljesen felborult. Itt már elszabadult Novák különcködő fantáziája. Az első negyedórában - Zeke Edit csővázas, ugyancsak extra­vagáns díszletében - jószerivel még azt sem tudtam el­dönteni, hogy most mi történhet a színpadon? Költözés­hez vagy festéshez készülődnek a Szalay-házban? (Vagy csak a következő futamhoz kitakarítják ki a színpadot?) Kicsit később, amikor a három Szalay lány rendesen összeverekedett, végre leesett a tantusz is, mégiscsak festésről lehet szó. Innen a padlóra rakosgatott rengeteg csomagolópapír, amibe aztán a verekedő úrilánykák is rendesen becsomagolódnak. Pont úgy, mint Antonioni Nagyításában. (Ha még emlékeznek a két berepülő csajszi papír közötti birkózására?) Hogy mire volt jó Novák Eszter húzása? Fogalmam sincs róla. Csak azt mondhatom: ettől nem lett se jobb, se érdekesebb a Vi­dám Színpad és a tatabányai társulat előadása. Itt Pes­ten, a Tháliában, a vidéki színházak múlt heti, tavaszi tárlatán. SzD . Gantner Ilona ------sz .11. Presser próbája, Szakcsi Cigánykereke A címben két ízelítőt olvashatnak a gazdag tartalmat it ígérő budapesti Nyári Fesztivál programjaiból, amelyet­t két június 10.-szeptember 3. között láthatunk­ a Margit­szigeti Szabadtéri Színpadon, a Városmajori Színpad és a Budai Parkszínpadon. Mindez együtt természetesen idén is a Szabad Tér Színház Kht. Programajánlata. A szezont június 10-én a Világkarnevál című egyhetes ren­dezvénysorozat Magyar gálája nyitja. A Johann Sebas­tian Bach és Presser Gábor zenéjére született emlékeze­tes Fodor Antal-koreográfia, A próba című rockbalett margitszigeti bemutatóját június 30-án, illetve július 1- jén láthatják az érdeklődők a Magyar Állami Operaház Balett-társulatának közreműködésével. A két felvoná­­sos balett ősbemutatója 1982 júniusában volt az Erkel Színházban. Két alkalommal, július 8-án, illetve 9-én a Kalyi Jag, azaz a Fekete tűz cigányfolkór együttes lép fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az 1978-ban alakult együttes neve Magyarország egyik leghíresebb roma költőjének, Bari Károlynak egyik verséből szár­mazik. Ez nem ugyanaz címmel, musical koncertnek ad helyszínt július 19-én a margitszigeti teátrum. A zenés játékok dalainak megszólaltatói között lesz például Varga Miklós, a megasztáros Pál Tamás és Détár Enikő. Verdi­ Attila című fiatalkori zenedrámája, a 2004. évi margitszigeti bemutatót követően az idén július 22-én csendül fel a debreceni Csokonai Színház vendégjátéká­ban. Az előadást Alföldi Róbert rendezte. Az operát Philippe de Chalendar francia karmester vezényletével hallhatja a publikum. Szakcsi-Csemer: Cigánykerék - a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Szakcsi- Lakatos Béla, Csemer Gézával írt nagy sikerű musical­je, a Cigánykerék felújításban július 28-tól négy alka­lommal szerepel a programban. 25 éves a Rockszínház, születésnapi buli és Sztárcsinálók. Az első magyar rock­opera, Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor Sztárcsinálók című darabja augusztus 13-án újra megelevenedik an­nak apropóján, hogy 25 éve alakult meg a Rock Színház. Az ExperiDance legújabb produkciójának Steel - A fém legendája a címe. Az olaszországi bolzanói városi teát­rummal együttműködésben született kétrészes tánc­­show-nak augusztus 18-án, illetve 19-én lesz a szabad­téri premierje. A látványos táncshow a történelmi koro­kon keresztül mutatja be a fém legendáját, az anyag sze­repét az emberiség fejlődésének történetében. A koreog­ráfia Román Sándor munkája. Fenyő Miklós a hagyo­mányok szerint idén is augusztus 27-én koncertezik a margitszigeti színpadon, Somló Tamás Best off lemez­­bemutató koncertjén zenésztársak, valamint sztárven­dégek lépnek a közönség elé szeptember 2-án a Margit­szigeti Szabadtéri Színpadon. (A Városmajori Színpad és a Budai Parkszínpad kínálatát következő lapszá­mainkban ismertetjük olvasóinkkal). (királd)

Next