Vasárnapi Hírek, 2005. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
2005-04-24 / 17. szám
2005. április 24. A Palermo Boogie Gang a nyolcvanas éve közepétől egyedülálló vonalat képviselt a hazai blueséletben: Szabó Tamás, Fekete Jenő, Bacsa Gyula, Kepes Róbert és Mezőfi István alkotja a „klasszikus” Palermo-felállást. Amióta a műfaj rangot szerzett a könnyűzenei szcénában, ez a zenekar is jelen volt már a köztudatban. A szájharmonika - Szabó Tamás előadásában - kiemelt szerepet kapott a hangzásban. A chicagói blues- és rhythm and blues-életérzéssel azonosultak leginkább, a harmincas évek boogie-woogie hangulatát adták később hozzá zenei világukhoz. Az alapító tagok közben más zenekarokban, illetve szólókarrierjük építésén dolgoztak, de a Palermo sosem szűnt meg létezni. Idén huszadik születésnapjához érkezett a zenekar, ebből az alkalomból az A38-hajón tartanak jubileumi koncertet április 25-én este kilenc órától. Az est folyamán a zenekar vendége lesz Takáts Tamás, Török Ádám, Ripoff Raskolnikov, a Muddy $hoes, Pribil György és Egri János. Bródy János nyitotta meg a Komédium ^ » Színházban az Illés együttesről szóló eP ^ ‘ s emlékkiállítást. Az összegyűjtött anyagfaj djjjában régi fellépőruhák, zenekari relik- Efléviák, fényképek, kották, lemezborítók szerepelnek. A magyar Beatlesként is emlegetett zenekar élete a hatvanas-hetvenes évek történetével szorosan összefonódik: már-már történelminek számító emlékek is felfedezhetők a tárlaton a klubtagsági igazolványok, harmincéves koncertjegyek mellett. A legendás banda egykori tagjai közül (Illés Lajos, Ülés Károly, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János és Pásztory Zoltán) közül csak a két utóbbi zenész vett részt a megnyitón. Az Ülés - „clubosdiok” baráti köréből alakult A. B. Sz. zenekar elevenítette fel az Illés együttes régi dalait. A különböző európai országok jazz-zenészeiből alakult EBU European Youth Jazz Orchestra EU-csatlakozásunk első évfordulóján ad ünnepi koncertet Budapesten, az IBS Színpadon, nemzetközi turnéja részeként. A Koppenhágából induló, szinte egész Európát behálózó turné egyik jelentős állomása lesz az IBS Színpad, ahol a kanadai zongoristafenomén, Oscar Peterson kompozícióiból ad koncertet az együttes. A turné befejező állomása néhány nappal a budapesti koncertet követően Montreal lesz, ahol a világhírű mester 80. születésnapján is szerepelnek. A dirigens és a hangszerelések készítője a híres magyar származású kanadai muzsikus, Vic Vogel. Gerendás Péter Memento címmel megjelent albumának koncertbemutatóján vehetnek részt május 2-án, 19.30-kor a Dohány utcai Zsinagógában, a holokauszt és a második világháború befejeződésének 60. évfordulójának alkalmából. Az előadáson fellépnek a lemezen is közreműködő művészek: Gáti Oszkár színművész, Bíró Eszter előadóművész, Orosz Zoltán harmonikaművész, Wolf Péter zeneművész, valamint az Amarillus vonósnégyes. A koncert különlegessége, hogy a dobfelszerelésnél a művész mindössze 7 éves (!) fia, Daniel. Gerendás Péter új dalai a múlt fájó emlékeit idézik. A szerzemények a holokauszt áldozatainak állítanak emléket. A művész zeneileg és gondolatilag gondosan megkomponált egységű szerkezetbe foglalta érzéseit. Az albumot hallgatót megérinti mindaz a fájdalom, szomorúság, elkeseredettség és tehetetlenség, amelyet az értelmetlen vérontás vált ki minden érző emberből. Egy csodálatos album, a történelem emlékkönyvébe... A Bécsi Kávéház színpadán, a Rózsakert Bevásárlóközpont hangulatos kávéházában április 28-án 18 órától. Emilio akusztikus koncert. Jelinek Emil, a fiatal dzsessznemzedék egyik kiemelkedő tehetsége kitűnően dobol, kannázik, énekel. A Cumó trióban tűnt fel, Oláh Cumó Árpád zongorista és Horváth Plútó József nagybőgős társaként. A trió az első jelentős nemzetközi sikert 2001 nyarán, a németországi Wilshofenben aratta, ahol megnyertek egy rangos szakmai dzsesszversenyt, majd Brüsszelben - amely nemzetközi áttörést is jelentett. A brüsszeli három fődíjnak köszönhetően sorra kaptak koncert- és fesztiválmeghívásokat. Azóta Oláh Cumó Árpád csak ritkán látogat haza, hiszen a tengerentúlon tanul. Jelinek Emil viszont popénekesként készített szólólemezt Nagyon nagy világ címmel. A dzsesszdobosként ismertté vált, s ma már énekesként is nevet szerzett fiatal előadó most ismét a dob mögé ült. Több mint húsz előadó emlékezik félszáznál is több dallal Zsüti évszázadára. Emlékgála G. Dénes György tiszteletére, április 29- én a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenyteremben. Budapesten született, a Fasori Gimnáziumban érettségizett. Kisdiák korában versei jelentek meg a Színházi életben, 16 évesen írta első dalszövegét Chopin zenéjére (Száz éve már), 20 éves korában írta első operettverseit, 22 évesen operettet írt. Az 1950-es évek végén érdeklődése új műfaj, a musical felé irányult, lefordította majdnem az egész musicalirodalmat (West Side Story; My Fair Lady; Hello Dolly; Kabaré; Hegedűs a háztetőn; Chicago), ezenkívül számos magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa; Bekopog a szerelem; Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak). Hihetetlenül termékeny szerző volt. Kultúra & L Cij Os Három lány egy adótisztre Nem én leszek az első és az utolsó sem, aki néminemű rokonságot fedez fel Csehov Három nővére és Barta Lajos Szerelem című szomorú komédiája között. Legfeljebb a két történet társadalmi közege, ihlete más. Csehov „kormányzóságában” a hajdan volt nemesi életforma, kicsit hervatag szomorúsága, múlékony szépsége, finom iróniája motiválja a jobb sorsra született lányok mindennapjait. Bartánál a kisvárosi háttér pitiánerül kisszerű közegben csak a házasság jelenthetné a „kitörés” formációit. De itt, a határszéli kisvárosban, jobbára csak idős panzionisták totyognak a korzón. Ahogy Nelli, a legidősebb lány is kimondja: „Aki egyszer ide került, itt rohad. Nem akarok itt rohadni.” Ám a téma hasonlóságánál is lényegesebb talán a két „szomorú komédia” majdnem azonos látásmódja. Bartánál is valamifajta mélyről jövő gyengéd szeretet, együttérzés és józan-okos szatirikus szemlélet hatja át a történetet, akárcsak Csehovnál. Még akkor is, ha Csehov sokkal, de sokkal jobb író... Bár a színházi világban sűrűn mondogatták és mondják ma is: halott író a legjobb író. Mert nem szól vissza. Eltűri a legvadabb változtatásokat, átírásokat. Nem kéri, hogy vegyék le a nevét a színlapról, ha a rendező teljesen megváltoztatta a darab szerkezetét, gondolatiságát, mondanivalóját. Szabad tehát a vásár. Amikor megtudtam, hogy Novák Eszter rendezi a Vidám Színpad és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös Szerelem előadását, felkészültem a legvadabb változatra. Ugyanis a fiatal és tehetséges rendező mindig is hajlott, hajlik arra, hogy „kitalálja magának a darabot”, ahelyett, hogy „beletaláljon a darabba.” (Nádasdy Kálmán után, szabadon.) Ám Novák Eszter ezúttal vad fantáziálás, merész bakugrálások nélkül állította színpadra Barta Lajos szomorú vidámságát. Az első fejezetekben már-már mondathíven követte, értelmezte az írói elképzelést. Talán csak a hangsúlyokat tolta tovább, az erősebb szatirikus színek, a mélyebb irónia irányába. A színészek is pontosan követték az író és a rendező elképzeléseit. Csomós Mari hihetetlen egyszerűséggel, sohasem bántó finom iróniával formálta meg a lányos mamák örökös aggódását. Szalay papa - Hetey László - jó, ha háromszor megszólalt a háromrészes darabban. Ám ezzel a három mondattal, és a levegőbe cuppogtatott „puszi, puszi”-val pontosan érzékeltette: ez férfi, lélekben, testben már régen felhúzta a házi papucsot. Családapai szerepe légypiszoknyivá kicsinyült folyton fecsegő, hisztérikus nőuralomban. Nelli, Lujza, Böske hármasa - a harcos Tóth Ildikó, a bánatos Kovács Vanda és kislányosan szeles, öntudatos Gidro Kati megfogalmazásában -, nem csak a „vasat”, de egymás torkát is szétharapta volna a féltékeny, türelmetlen boldogságakarásban. Varga Zoltán lenyűgöző azonosulással, erős szatirikus színekkel hozta, adta, vette, az egyetlen partiképes férfiú, a roppantul magabiztos, ámde tökéletesen jelentéktelen adótiszt figuráját. A jó tempó, az írói gondolatot követő, kiteljesítő rendezés a harmadik résznél azonban teljesen felborult. Itt már elszabadult Novák különcködő fantáziája. Az első negyedórában - Zeke Edit csővázas, ugyancsak extravagáns díszletében - jószerivel még azt sem tudtam eldönteni, hogy most mi történhet a színpadon? Költözéshez vagy festéshez készülődnek a Szalay-házban? (Vagy csak a következő futamhoz kitakarítják ki a színpadot?) Kicsit később, amikor a három Szalay lány rendesen összeverekedett, végre leesett a tantusz is, mégiscsak festésről lehet szó. Innen a padlóra rakosgatott rengeteg csomagolópapír, amibe aztán a verekedő úrilánykák is rendesen becsomagolódnak. Pont úgy, mint Antonioni Nagyításában. (Ha még emlékeznek a két berepülő csajszi papír közötti birkózására?) Hogy mire volt jó Novák Eszter húzása? Fogalmam sincs róla. Csak azt mondhatom: ettől nem lett se jobb, se érdekesebb a Vidám Színpad és a tatabányai társulat előadása. Itt Pesten, a Tháliában, a vidéki színházak múlt heti, tavaszi tárlatán. SzD . Gantner Ilona ------sz .11. Presser próbája, Szakcsi Cigánykereke A címben két ízelítőt olvashatnak a gazdag tartalmat it ígérő budapesti Nyári Fesztivál programjaiból, amelyett két június 10.-szeptember 3. között láthatunk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Városmajori Színpad és a Budai Parkszínpadon. Mindez együtt természetesen idén is a Szabad Tér Színház Kht. Programajánlata. A szezont június 10-én a Világkarnevál című egyhetes rendezvénysorozat Magyar gálája nyitja. A Johann Sebastian Bach és Presser Gábor zenéjére született emlékezetes Fodor Antal-koreográfia, A próba című rockbalett margitszigeti bemutatóját június 30-án, illetve július 1- jén láthatják az érdeklődők a Magyar Állami Operaház Balett-társulatának közreműködésével. A két felvonásos balett ősbemutatója 1982 júniusában volt az Erkel Színházban. Két alkalommal, július 8-án, illetve 9-én a Kalyi Jag, azaz a Fekete tűz cigányfolkór együttes lép fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az 1978-ban alakult együttes neve Magyarország egyik leghíresebb roma költőjének, Bari Károlynak egyik verséből származik. Ez nem ugyanaz címmel, musical koncertnek ad helyszínt július 19-én a margitszigeti teátrum. A zenés játékok dalainak megszólaltatói között lesz például Varga Miklós, a megasztáros Pál Tamás és Détár Enikő. Verdi Attila című fiatalkori zenedrámája, a 2004. évi margitszigeti bemutatót követően az idén július 22-én csendül fel a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában. Az előadást Alföldi Róbert rendezte. Az operát Philippe de Chalendar francia karmester vezényletével hallhatja a publikum. Szakcsi-Csemer: Cigánykerék - a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Szakcsi- Lakatos Béla, Csemer Gézával írt nagy sikerű musicalje, a Cigánykerék felújításban július 28-tól négy alkalommal szerepel a programban. 25 éves a Rockszínház, születésnapi buli és Sztárcsinálók. Az első magyar rockopera, Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor Sztárcsinálók című darabja augusztus 13-án újra megelevenedik annak apropóján, hogy 25 éve alakult meg a Rock Színház. Az ExperiDance legújabb produkciójának Steel - A fém legendája a címe. Az olaszországi bolzanói városi teátrummal együttműködésben született kétrészes táncshow-nak augusztus 18-án, illetve 19-én lesz a szabadtéri premierje. A látványos táncshow a történelmi korokon keresztül mutatja be a fém legendáját, az anyag szerepét az emberiség fejlődésének történetében. A koreográfia Román Sándor munkája. Fenyő Miklós a hagyományok szerint idén is augusztus 27-én koncertezik a margitszigeti színpadon, Somló Tamás Best off lemezbemutató koncertjén zenésztársak, valamint sztárvendégek lépnek a közönség elé szeptember 2-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. (A Városmajori Színpad és a Budai Parkszínpad kínálatát következő lapszámainkban ismertetjük olvasóinkkal). (királd)