Vasárnapi Hírek, 2005. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

2005-05-08 / 18. szám

2005. május 8. Kultúra ------------|#T­i [•■ CAtu' Együtt a színpadon, békében Megasztár, TV2 április 30. „Ma nem lehettek kukák, fiúk!” - A döntősök egymásnak válasz­indította Tilla a Megasztár végső tett dalai, aztán a versenyzőknek döntőjét. Ettől kellett volna meg­­íratott dalok ultravékonyak vel­­erednie Molnár Ferenc Caramel és­­ak, mint Túró Rudin a csokibe- Palcsó Tamás nyelvének? A tizen­­vonat. Persze ehhez képest annál kétezres közönség akkor üvöltött, nagyobb erővel robbant a Jégszív ha Tilla mondta, miközben a két című V-Moto’Rock-sláger - mi­dalnokból csak mélyhipnózisban közben jobban örültem volna egy tudott volna egy-egy mondatot ki- kiegyenlítettebb műsornak. És ha húzni. De talán két géppuskaszájú ez a nóta csodálatos volt mindkét szózsonglőrt is hazavágott volna énekes előadásában, akkor Paul az olyan frappáns kérdéseivel, McCartney és Stevie Wonder mint „szerinted nyerni fogsz?”. Ebony and Ivoryja, a duett egye- Főleg Palcsó Tamással nem talál- nesen fenomenális. Néhány percig ta meg a hangot, aki végig jobban világpolgárok voltunk: egy gye­­tarthatott a színpadi beégetéstől, nyerű toleranciahimnuszt hall­­mint az énekprodukcióktól. Pal­­gattunk, világszínvonalon, álom­­csó „úgy táncol, mint Pinocchio”, szép angol kiejtéssel, két kivétele­ és „ő van a terhes Barbie hasá­­sen tehetséges és tisztalelkű fiá­ban”... a legkedvesebb jelző, amit táltól. Tilla a tőle megszokott, és Tillától kapott, az „édes öcsisajt” most épp megint szimpatikus ke­­volt. vesetlenséggel mondta ki az üzen A bántóra sikerült megjegyzé­­netet: „roma gyerek és nem roma sek (hiába az önkritika) és sületlen gyerek együtt a színpadon, béke­­kérdések­­ nem szólva a verseny­­ben, legyen Magyarországon és tok visszatetszésig folytatott „él­ mindenütt így!” Aztán Molnár leboncolásáról” (hol fáj, mi a be- Ferenc Caramel lett az év hangja, tegséged, hány napot voltál kór- Tehát mégsem igaz, hogy valaki házban, milyen gyógyszert szedsz) csak azért nem lehet megasztár,­­ ellenére is Tilla tehetséges mű- mert roma, és jólesik, hogy ez ki­sorvezető. Régebben azt hittem, a derült. TV2 megtalálta benne a maga Nyilvánvaló, hogy a tehetségkű- Stohl Buciját. De mára úgy kicsi­ tató sikeres volt, a döntő kétmis­­szolódott, hogy ő az élő show-mű­­liós nézőszámával és a­­ rózsaszín fajban a legjobb, s az egyetlen hi- szívecskéket lövellő tekintetű, teles személyiség. Szintúgy kivé- mobiltelefont lobogtató tinilá­­teres a produkció stábja, mely he­ nyokkal - dugig telt Sportaréná­­teken át hibátlanul, zsírprofin­­al. Egy ilyen vetélkedő nem csak dolgozott. A másod-műsorvezető, a versenyzőknek „tesz jót”, hanem Görög Zita azonban nem tett sem­ a nézőknek, és lám, a nézettségnek mit a műsorhoz, hacsak azt nem, is. Az RTL Klub megelégedett , hogy minden döntőben elmondta, magamutogatásban tehetségesek „Bakács Tibor, settenkedő kriti­ „felfedezésével”. De miért nem kusz, és ezen pár másodpercet rá- mozdul végre az MTV, és csinál - höghettünk, közvetlenül a lenyű- kilenc év pihenő után - egy Ki mit göző szagú énekesnő, Celine Dion tud?-ot? c . parfümje után. y 7 \_/\ Bálint Orsolya KÖNYVEK PIZSAMÁBAN CSATLAKOZÁS A VÉGTELEN­HEZ: Brigitte Bardot fénykorá­­­ba et játszódik a gyönyörű történet. A belőle készült megható film fő­hősét Omar Sharif alakította pár éve. Egyéb köze a filmhez a könyv egyik szereplőjének sincsen. Akik­ről az Ibrahim úr és a Korán virá­gai szól, valahányan párizsi kis eg­zisztenciák. A szűk utcát szorgal­mas zsidók lakják. Kivétel közü­lük a muzulmán boltos, a mű fe­lejthetetlen főfigurája. A másik fontos alak még szertelen kamasz, komor apjával él, akit neki kell el­látnia. A fiú nem ellenszenves em­berke, bár hazudik és lop, alapjá­ban jók a szándékai és tétovák az álmodozásai. Szerelmi próbálko­zásai amilyen nevetségesek, annyi­ra meghatóak. A légies könnyedséggel kidolgo­zott helyzetek, a kifejező, de „sem­mi különös” társalgások a históri­­ácska elején megragadják az olva­sót. Az elegánsan kihagyásos sztori ugyanakkor mozgósítja a képzele­tünket. A túlzott magyarázkodás­tól tartózkodó író a francia Eric Emmanuel Schmitt szelíden hu­moros, enyhén groteszk jeleneteket hoz létre. Eleinte bizonytalanság­ban hagy afelől, hogy miféle tartal­mat bontakoztat ki, illetve, hogy lesz-e nem szájba rágott mondani­valója a szereplők között létesülő elszakíthatatlan kapcsolatoknak. Az előítéletek szeretetteljes el­kerülése és a nyájas buzdítás, tuda­tos mellőzésükre csupán az egyik erénye, morális iránymutatása az egymás iránti megbecsülést hang­súlyozó cselekménynek. Még a vi­lágtól elszakadni kénytelenek sem okolnak semmiért másokat. Csu­pán szomorkásan levonják elár­­vulásuk, magányuk következmé­nyeit. Még fontosabb konzekven­ciák felismerésére adnak alkalmat azok, akik egy-két jelből, biztatás­ból, összekacsintásból fokonként sejteni kezdik, hogy szükségük van az önzetlen társakra. Cserébe nem várnak senkitől semmilyen haszonelvű viszonzást. Tapaszta­latait azonban ki-ki készséggel át­hagyományozza. Ezzel támogatja az eligazodást az útkeresők sze­mélyes jövendőjében. Egyszers­mind példájával segíti, hogy meg­találja helyét abban a kívánatos tágasságban, amit a kölcsönösség ideális világának lehet nevezni. Mindeme vonzó tanulságok nem teszik nehézkessé az apró megle­petésekkel, életszagú kitérőkkel hitelesített mesemondást. Nem hi­ányozhat belőle a pikareszk motí­vum sem. A vége felé az egyszívű­­vé lett szereplők útra kelnek. Együtt érik el az évtizedes vágyak országát, a hűvös mecsetek és a keringő dervisek honát. A Nagy Kaland után a török kereskedőtől búcsúznunk kell. „Nem halok meg, mondja vigaszul, csak csatla­kozom a végtelenhez.” (Kiadója az Európa.) Iszlai Zoltán OIUA'­Náray Erika selyemsál, rúzs és műszempilla nélkül Ha véletlenül összefutnék Náray Erikával az utcán, bizonyára si­mán elmennék mellette. Talán még a köszönését is zavartan fogad­nám. Annyira más a színpadon és annyira más a hétköznapi roha­násban. Az utcán kicsit sem színésznős. Mintha szándékosan el­bújna a köznapi szürke, az egyszerűség mögé. Most is, ahogy be­lép a Művész presszó déli zsizsegésében - laza farmerben, hófehér trikóban, teli táskával a vállán - hamarabb nézném a bevásárlás gondjaival leterhelt háziasszonynak, semmint az Operettszínház dí­vájának. A Mozart, a Rómeó és Júlia, a Szépség és a Szörnyeteg egyik sikeres színészének. Meg is jegyzem enyhe pikírtséggel: • Se rúzs, se műszempilla, se a nyak köré bűvölt könnyű selyem­sál. Úgy látszik, csak elvegyülni akar. Tudatosan kerüli a kül­sőséget? - Nincs ebben semmi tudatos­ság. Ilyen voltam, és ilyen vagyok ma is. Szeretem az egyszerű, a praktikus, a könnyen hordható ru­hákat. Ha tehetném, mindig far­merban, trikóban járnék egész nap - mondja könnyed köznapisággal Náray Erika. - Néha csodálkozom is a lányomon, hogy mitől, miért annyira nőcis. Kamilla alig ötéves. Ki nem menne az utcára, ha nincs rendbe a haja, vagy ha zoknija, ha­risnyája nem harmonizál színben a ruhájával, kabátjával. Hát ezt a tulajdonságát nem tőlem örökölte - neveti el magát kedves fanyar­sággal. - Talán a génjeivel hozta magával ezt a női kifinomultságot. A színpad számomra azért más. A szerep kedvéért jöhet a paróka, a smink, a szép ruha és az ékszer. Abban igaza lehet, hogy utálom a feltűnő magamutogatást. Az utcán szeretek elvegyülni • Az „elvegyülés” szándékát sokszor ta­pasztaltam a nagy külföldi sztároknál is. Több filmfeszti­válon is tapasz­taltam, ha vala­mely hölgy vagy úr, túlságosan is kiöltözve „robo­tolt” az utcán, akkor vagy a na­gyon kezdők kate­góriájába tartozott, vagy pedig a Lajtán túlról érkezett. - Tudja, sohasem felej­tem el a következő kicsi jelenetet - lazul el egy pillanatra Ná­ray Eri­ka. - Éppen a Rómeó és Júliát pró­báltuk. Janza Kata, Szinetár Dóra és én ott komyadoztunk a büfé­ben. Fáradtan, lelombozva, smink nélkül. Legyek őszinte? így, együtt mindhárman úgy néztünk ki, mint három rakás mosott szerencsétlen­ség. És akkor belépett igazgatónk, Kerényi Miklós Gábor, és azt mondta: „magukról süt, hogy sike­resek. Jól jegyezzék meg: a sikeres színészek egyik ismérve, hogy mernek fáradtan kókadozni. Ma­guk már megengedhetik maguk­nak azt a luxust, hogy smink nél­kül üldögéljenek a büfében. Ellen­ben az a színész, aki reggeltől es­tig, talpig díszben, festékben tün­dököl, még nem tudja: nem a smin­ken, a feltűnősködésen múlik a si­ker.” • Ami azt illeti, csakugyan sike­res. A nézők beválasztották a Csi­ga-díjasok legjobbjai közé. És ez nagy szó. Már, ha figyelembe vesszük, hogy nincs ott minden nap a televíziós műso­rok­ban. Tartózkodik a szappanope­­ráktól is. Kizárólag a színházi munkáját díjazták. Ha jól tudom, eléggé kanyargós úton jutott el az '* I Operettszínházig.­­ - Eredetileg prózai színésznek készültem. De a diploma után va­lahogy elment a kedvem a színé­szettől - mélyíti el a hangját Náray Erika. - Lehetséges, hogy túlságo­san fiatal voltam. Egyfolytában lá­zadoztam, és utáltam a kompro­misszumokat. Valahogy úgy érez­tem, a szép eszmék, a nagy várako­zások valahogy elsorvadnak, el­tűnnek a mindennapokban. S mert az életemhez mindig is hoz­zátartozott a zene, hát beiratkoz­tam a Zeneművészeti Főiskola dzsessz tanszakára. Közben Ame­rikában tanultán. Főként az an­golt gyakoroltam. Aztán saját ze­nekarommal koncerteztem. Majd férjhez mentem Bergendy István­hoz, és megszületett a kislányom. Kamilla mindenért kárpótol. Mel­lette azt is elviselem, hogy férjem hosszú hónapokat tölt külföldön. Pedig olykor magamba zuhanok. Rossz az egyedüllét. • A dzsesszt végleg abbahagyta? - Nem. Ha jó alkalom adódik, szívesen koncertezem zenekarom­mal. Sajnos, vagy inkább nagy szerencsémre, az Operettszínház majd minden estémet lefoglalja. Ugyanis Kerényi tanár úr a szerződéssel együtt évente három főszerepet is beígért. Jelenleg öt darabban játszom. Kell ennél több? • Talán igen. Gondolom én. Nem fél attól, hogy a remek karak­terekkel együtt végképp besorol­ják a dajkák, a mamák, a teás­nénik, a szétesett kurvák szerep­kategóriájába? Sohasem vágyott Júlia vagy a Szépség szerepére? (Sajna, csak ez a közhely jutott az eszembe.) - Már nem vagyok annyira fia­tal, hogy Júlia szerepe után vá­gyakozzam. Illetve ahhoz még elég fiatal vagyok, hogy gondol­kozás nélkül elvállaljam a ko­romnál idősebb figurákat - böl­­cselkedik természetes józanság­gal Náray Erika. - Az sem olyan nagy baj, ha a színészt esetleg „beskatulyázzák”. Azt is jelent­heti, hogy már ott van a pá­lyán. Valamit megtanult a szakmából.­ ­ Gantner Ilona Nyári programzápor G­azdag programok tárházát kínálja a pesti nyár. A Városmajori Szabadtéri Színpad Kováts Kriszta legújabb, tizedik albumának bemutató koncertjével nyitja meg kapuját a közönség előtt jú­nius 11-én. Az est sztárvendége Gerendás Péter. De a színházak ajánlatát sem lehet visszautasítani: a szol­noki Szigligeti Színház és a Komáromi Jókai Színház egy-egy produkcióját. A szolnoki társulat a Szólj anyádnak, jöjjön ki! című darabbal június 21-én ven­dégszerepel a Városmajori Színpadon. Závada Pál groteszk színpadi művének az ősbemutatója a szolno­ki Szigligeti Színházban volt. A Verebes István ren­dezte Három a testőr című musicalt a Komáromi Jó­kai Színház játssza július 4-én. Eugene O’Neill Vágy a szilfák alatt című drámáját, Koncz Gábor rendezé­sében a Budaörsi Játékszín július 13-án mutatja be a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Dés-Böhm-Hor­­váth-Korcsmáros-Nemes: Valahol Európában című musicalje július 21-től három esten szerepel műsoron. A Zsákbamacska című, Eisemann-Szilágyi-operettet - Vas-Zoltán Iván rendezésében - július 26-án láthat­ják az érdeklődők. A Koltai Róbert rendezte Egy szoknya, egy nadrág című Fényes Szabolcs-muzsiká­­val kísért vígjátékon július 29-én szórakozhat a pub­likum. Különleges programnak ígérkezik az „5 Lakatos” című augusztus 3-i dzsesszest. Öt nappal később Roby Lakatos és zenekara, Szakcsi-Lakatos Béla és együt­tese, valamint vendégként Tony Lakatos is zenél majd a városmajori színpadon. Azért unikálisak a koncer­tek, mert a nagyvilág különböző országaiban élő el­foglalt művészeknek ritkán adódik lehetősége a közös örömzenélésre. Pozsgai Zsolt Szeretni bolondulásig - zenés játék Szécsi Pál szerelmeiről­­ című darabját au­gusztus 13-án tekintheti meg a közönség. A Budai Parkszínpadon a koncertezők között lesz a Cotton Club Singers, a hegedűs hölgyek alkotta Princess, a Budapest Klezmer Band, a Benkó Dixieland és a Pa- Dö-Dő is. Az érdeklődők megtekinthetik a Magyar Ál­lami Népi Együttes Naplegenda című előadását. Eb­ben az évben is a Feneketlen-tó melletti Parkszínpad lesz a helyszíne a World Music Festivalnak. (tor)

Next