Vasárnapi Hírek, 2007. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

2007-04-29 / 17. szám

f 2 []-A ---------Külföld-------­ Merkel közvetít az észt válságban *** Orosz, állantolgár volt a zavargások halálos áldozata Vlagyimir Putyin orosz elnök „he­ves nyugtalanságát” fejezte ki a tal­­linni szovjet emlékmű áthelyezésé­vel kapcsolatban kirobbant észtor­szági zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Né­metország kancellárjának, Angela Merkelnek. Merkel telefonbeszélge­tést folytatott szombaton az észtor­szági válságról Putyinnal és Andrus Ansip észt kormányfővel. Mindkét beszélgetésben megfontoltságot, önuralmat kért a felektől, hogy elke­rülhető legyen a helyzet további el­mérgesedése. A német kancellár közvetlen észt­orosz tárgyalásokat javasolt, különö­sen a parlamentek szintjén - közölte Ulrich Wilhelm kormányszóvivő. Hozzátette, hogy Merkel és Putyin számos további kérdést is megvita­tott, köztük azt az orosz bejelentést, amely szerint Oroszország felfüggesz­ti az európai hagyományos fegyveres erők korlátozásáról kötött szerződés végrehajtását. Szóba került az ameri­kai rakétavédelmi pajzs európai ele­meinek telepítésére vonatkozó terv is, amelyet Moszkva élesen ellenez. E té­mákkal kapcsolatban a német szóvivő nem tért ki részletekre. Több mint háromszáz tiltakozót vet­tek őrizetbe a hatóságok péntek éjjel Észtország fővárosában, Tallinnban, ahol immár egymást követő második este voltak összecsapások a rendfenn­tartók és fiatalok között. Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül. Péntek éjjel összetűzések és autógyúj­togatások voltak a keleti, főleg orosz­­ajkúak lakta Johvi városában is. Tallinnban a randalírozó tömeg rendőrautókra támadt, s kövekkel és üvegekkel dobálta meg a kivezényelt rendőröket. A rendfenntartó erők könnygázt és vízágyút is bevetettek. A fiatalok - helyszíni beszámolók szerint többségében oroszajkú észtek - a bel­városi telefonfülkéket és buszmegálló­kat sem kímélték, sőt több üzletet is Világháborús egyenruhában tiltakoznak Moszkvában az észt nagykövetség előtt kifosztottak. A rendőrség szerint ugyanakkor kevesebben vettek részt a zavargásokban, mint előző este, ami­kor a tallinni szovjet hősi emlékmű el­távolítása miatt súlyos összecsapások robbantak ki fiatalok csoportjai és a rendfenntartók között. Az össze­tűzésekben életét vesztette egy 19 éves fiú, legkevesebb 44 civa és 12 rendőr megsérült. Mintegy 100 épület meg­rongálódott, sok üzletet kifosztottak. A hatóságok több mint 400 embert vettek őrizetbe. A kezdetben békés, de zavargásokba torkolló tiltakozás az észt kormány azon döntésére vezethető vissza, amely­­lyel a kabinet határozott a szovjet Vö­rös Hadseregnek a náci Németország elleni harcban elesett katonái tisztele­tére 1947-ben az észt főváros központ­jában felállított bronzszobor régóta tervezett áthelyezésének felgyorsításá­ról. Az emlékművet péntek hajnalban eltávolították Tallinn központjából. A helyzet szombat hajnali 2 órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fia­talokból álló tömeget. A tüntetők mintegy 50 üzletet rongáltak meg és fosztottak ki az észt fővárosban - kö­zölte a rendőrség szóvivője. Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szom­bati közleménye szerint orosz állam­■­­téseket, polgár volt, és Észtországban élt. Az oroszok felszólították az észt hatósá­gokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat sze­mélyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a fele­lősöket. Moszkva az észt rendőrség ál­tal alkalmazott „túlzott mértékű erőt” tette felelőssé azért, hogy polgári sze­mélyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során. Az észt hatóságok közlése szerint az ország hivatalos internetes honlapjait ismétlődő elektronikus támadások ér­ték, ezért letiltották azok külföldről való hozzáférhetőségét. A tallinni rá­dióban elhangzott, hogy hackerek fel­törték a kormányzó Reform Párt hiva­talos honlapját, és Andrus Ansip mi­niszterelnök nevében hamisított bo­csánatkérést helyeztek el rajta. A Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolították el Tallinn központjából, és szállították át a centrumon kívül eső katonai temető­be. A nácik ellen harcoló szovjet kato­nákra emlékeztető szobrot még 1947- ben emelték, de sok észt a súlyos kö­vetkezményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja ben­ne. Az orosz ajkú lakosság a világhá­borúban elesett szovjet katonák emlé­kének meggyalázásaként értelmezi az áthelyezést, ezért rendez ellene tünte­­ Tábornoki óva intés a kormánynak • A vitágiságot félti a török hadsereg az iszlamista elnökjelölttől A török hadsereg pénteken késő es­te közölte, aggodalommal figyeli az országban zajló elnökválasztás fejle­ményeit. Az iszlámbarát kormány, amelynek jelöltje a fő esélyes, visz­­szautasította a tábornokok figyel­meztetését. Megszólalt a kényes ügyben Washington és Brüsszel is, hiszen Törökország be akar kerülni az Európai Unióba. „A török fegyveres erők aggodalom­mal figyelik ezt (az elnökválasztás kö­rüli) helyzetet” - áll a török hadsereg vezérkara által kiadott, szokatlanul éles hangú közleményben, amelynek megfogalmazói emlékeztették a poli­tikai osztályt arra, hogy a katonaság hivatott megoltalmazni a világiság eszméjét Törökországban, írásukban felpanaszolták, hogy Törökországban „az utóbbi időben észrevehetően fo­kozódtak bizonyos körök arra irányu­ló törekvései, hogy aláássák a köztár­saság alapjait, mindenekelőtt a világi­­ságot”. A közleményben a „reakciós” tevékenység példájaként hozták föl három keresztény hittérítő múlt heti kelet-törökországi kivégzésszerű meggyilkolását, amely tett letartózta­tásba helyezett gyanúsítottjai a török tömegtájékoztatásban megjelent érte­sülések szerint iszlamisták. A törökországi világi elit - táborno­kok, főbírák, valamint az ellenzéki pártok vezetői­­ attól tartanak, hogy Abdullah Gül külügyminiszter - vala­mikori iszlamista -, a kormányzó isz­lámbarát Igazság és Fejlődés Pártjá­nak (AKP) elnökjelöltje megválasztása esetén megkísérli majd elmosni a poli­tika és vallás közötti szigorú határvo­nalat. Törökországban a hadsereg tíz éve eltávolította az akkor hivatalban lévő - Gült is a tagjai között tudó - kor­mányt, mert a katonai vezetők úgy ítél­ték meg, a kabinet politikája túlságo­san is iszlámbarát. Az elnökjelölt-kül­ügyminiszter azt mondja, nézetei azóta megváltoztak, ma már konzervatív de­mokratának tekinti magát. Gül elnökké választásáról pénteken szavazott első körben az ankarai par­lament, az 56 éves politikus az első fordulójában nem kapta meg a szüksé­ges kétharmados támogatottságot.­­Az elnökválasztás második fordulóját szerdán tartják, akkor is kétharmados többség kellene az elnökké választás­hoz. Gült a várakozások szerint csak a május 9-én esedékes harmadik fordu­lóban választják államfővé, mert ak­kor már elég az 550 parlamenti képvi­selő egyszerű többségének a támoga­tása is.) Az AKP legfőbb vetélytársa, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) az alkotmánybírósághoz for­dult, kérve a pénteki szavazás érvény­telenségének kimondását, mondván, azon a képviselők kevesebb mint két­harmada vett részt. A bírák hétfőn vizsgálják meg a CHP beadványát, amelynek ha helyt adnak, 90 napon belül parlamenti választásokat kell ki­írni Törökországban. Törökország kormánya visszautasí­totta a katonai vezérkar pénteki nyi­latkozatát, amelyben a hadsereg alig burkolt fenyegetést intézett az ország iszlámbarát kormányához annak ál­lamfőjelöltjével kapcsolatban. Cemil Cicek kormányszóvivő szombaton kö­zölte újságírókkal, hogy Recep Tayyip Erdogan kormányfő kevéssel a nyilat­kozat megjelenése után felhívta telefo­non Yasar Büyükanit tábornokot, a ve­zérkar főnökét, és felhívta a figyelmét arra, hogy a hadsereg a polgári hatalmi szerveknek, a vezérkari főnök a mi­niszterelnöknek tartozik engedelmes­séggel. Csakhogy a török hadsereg már négy kormányt eltávolított a hatalom­ból az utóbbi fél évszázadban. Leg­utóbb 1997-ben Necmettin Erbakan kormányának kellett meghajolnia a hadsereg akarata előtt. Politikai válságról cikkeztek szom­baton a török lapok, és előre hozott választásokban jelölték meg a krízis­­helyzetből kivezető utat azután, hogy a hadsereg vezérkara rosszallását fe­jezte ki az előző napon az ország par­lamentjében zajló elnökválasztással kapcsolatban. „Politikai válságba tor­kollik az elnökválasztás” - írta szom­bati elemzésének címében a Hürriyet című nagy példányszámú lap, úgy vé­lekedve, hogy az előre hozott választás lehetne az egyetlen megoldás. A szerző szerint már a közeli hónapokban ur­nákhoz kellene szólítani a választókat. A politikai menetrend értelmében no­vemberben esedékesek a következő választások. A Vatan arra biztatja a politikai pártokat, hogy vegyék komo­lyan a hadsereg figyelmeztetését. E lap hírmagyarázója is azt tartaná a legbiz­tosabb megoldásnak, ha a lehető leg­hamarabb előre hozott választásokat rendeznének az országban. Több hír­­magyarázó tett szemrehányást Erdo­gan kormányfő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely abszolút többséggel rendelkezik a parlament­ben, amiért nem kereste a megegyezést más politikai formációkkal. Ha velük egyeztetve pártok fölött álló személyi­séget jelölt volna az államfői posztra, elkerülhető lett volna a válság - véle­kedtek. A Sabah című nagy példány­­számú lap szerint Erdogan kénytelen lesz megfizetni annak az árát, hogy oly gyakran és oly élesen szembekerült az ellenzékkel. Az Európai Unió bővítési biztosa figyelmeztette a török hadsereget: tartsa távol magát a politikától. A tö­rök hadsereg elnökválasztással kap­csolatos magatartása „próbaköve lesz annak, mennyire tisztelik a török fegyveres erők a demokráciát, a pol­gári hatalmi szervek és a hadsereg közti viszony demokratikus szabá­lyait” - mondta újságíróknak az EU bővítési biztosa­. Egyben emlékezte­tett arra, hogy az Európai Unió meg­követeli a tagságra törekvő Törökor­szágtól a demokrácia tiszteletét. Az amerikai kormány egy képvise­lője Törökország demokratikus alkot­mányának tiszteletben tartását szor­galmazta szombaton. „Reméljük, hogy a törökök világi demokráciájukkal és alkotmányos előírásaikkal összhang­ban rendezik ezeket a politikai kérdé­seket” - mondta Brüsszelben Dan Fried, európai és eurázsiai ügyekben illetékes külügyi államtitkár-helyettes nyugati tudósítóknak. ­ Havel tart Moszkvától­ áclav Havel volt cseh elnök mély aggodalmának adott hangot,egy szombati lapinterjúban a legutóbbi oroszországi fejlemények m­iatt,ame­­lyek véleménye szerint egy új tekin­télyuralmi rendszer formálódására utalnak. „Ez nagyon furcsa és nyug­talanító fejlemény,mintha egy poszt­­kommunista tekintélyelvű rendszer új típusának egy formája születne, amely új, kifinomult módszereket al­kalmaz, olyanokat, amelyek a kom­munizmus idejét juttatják eszünkbe” - mondta Havel a Süddeutschen Zei­tung müncheni napilapnak nyilat­kozva. A nyugati kormányok igyeke­zete, hogy „jó kapcsolataik legyenek ezzel a hatalmas országgal”, nem ve­zethet oda, „hogy különböző, ott tör­ténő dolgok felett szemet hunyunk” - tette hozzá. Havel a napokban végső nyugalom­ra helyezett Borisz Jelcin orosz elnök­ről megemlékezve úgy vélekedett: „ha akkoriban nem Jelcin, hanem már Putyin” állt volna Oroszország élén, „akkor nem lett volna sem EU-, sem NATO-bővítés”. Havel nyomatékosan kiállt az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek csehországi és lengyelor­szági telepítése mellett, és az Egyesült Államokkal való szoros együttműkö­dés mellett érvelt. „Az mindig jó, ha Amerika fél lábbal jelen van Európá­ban” - fejtegette az egykori cseh ellen­zék vezéralakja. Az Egyesült Államok jelenléte nagyon pozitív Európa szá­mára, még ha pusztán rakétavédelmi rendszerekről van is szó. „Legyünk mindig tudatában annak, milyen vi­lágháborúk törtek itt ki Európában, és aztán mindig az amerikaiak mentették meg a helyzetet” - hangoztatta. „Eu­rópa számára a legnagyobb veszélyt maga Európa jelenti” - fogalmazott a volt cseh elnök. 2007. április 29. -kommentár Tallinni tanulságok Többnyire azok a nemzetközi konfliktusok a leginkább tragikusak és a legne­hezebben megoldhatók, amelyek kirobbantója nem holmi ürügy, hatalmi mo­hóság, hanem két - önmagában jogosnak is mondható - igazság ütközése. Te­szem azt az izraeliek és palesztinok igénye ugyanarra a történelmi területre. Sajnos ebben a tallinni szoborvitában is egyaránt igazuk van az észteknek, akiknek az emlékmű leigázásuk szimbóluma, s az oroszoknak, akik óriási vi­lágháborús áldozataik meggyalázásának tekintik eltávolítását. S bár az észt ellenzék vezére a saját kormányán kérte számon - szintén joggal - a józan észt, a háborgó moszkvai politikusokra is ráférne a higgadtság. Nem csoda, ha a német, kancellárit sietne közvetíteni, hiszen Berlinnek és Európának elemi érdeke ennek a balti konfliktusnak az elsimítása. A szoborügy nyilván el nem választható a két fél belpolitikájától, az észtek­nél az önállóság visszaszerzése óta izzó etnikai ellentétektől. S talán attól sem, hogy a Nyugat és az új öntudatra ébredt Oroszország közt vészesen kezd kibontakozni egy új hidegháború, amiben értelemszerűen elsőként a kétolda­li radikális politikusok sietnek helyezkedni. S hát Tallinnban sajnos nem hallgattak a baltiak függetlenségét leginkább szívén viselő Amerika óva inté­sére, amit a képviselőház új demokrata elnöke, Tom Lantos adott értésükre: nem szabadna megbolygatni a szovjet emlékműveket, hiszen bármi történt is a világháború után, a Kelet-Európát a fasizmus alól felszabadító katonákat tisztelet illeti. Nehéz is elválasztani a szobormozgatást a világháború átérté­kelésének szándékától, ami nemcsak Moszkvát zaklathatja fel, hanem hajda­ni nyugati szövetségeseit is. Ne kerteljünk, a tragikus tallinni fejlemények komoly tanulsággal szolgál­nak nekünk is, szerencsére ideje korán. Nálunk is akadnak, akik eltávolíta­nák a Szabadság téri szovjet emlékművet, s akik szintén kizárólag a megszál­lókat látják a felszabadítókban. S hát velük kapcsolatban, kivált egyéb néze­teik ismeretében, szintén jogos a gyanú, hogy valójában a világháború átérté­kelése a céljuk (netán annak kimenetele sincs ínyükre). Bárhogyan van is, im­már jól felmérhető, hogy mivel járna, milyen orosz reagálással az itteni emlékmű megbolygatása is. Lehet itt nagy hangon értékekre, nemzeti büsz­keségre, miegymásra hivatkozni, ám attól még marad a rideg tény: az emlék­műről Moszkvával megegyeztünk, ami köt minket, s hát aligha magyar érdek ismét elrontani, hozzá a korábbinál sokkal inkább, a viszonyt a keleti nagy­hatalommal. Kivált azok után, hogy a - mások által is kultivált - orosz piac­ra történő bejutásunk komoly gazdasági haszonnal járt, főleg a keleti ország­részeken. Lehet nacionalista retorikával csepülni ezt az „üzleti szemléletet”, de akkor talán tessék saját zsebből kompenzálni a magyar gazdákat, meg a többieket. S észre­venni azt is, hogy e tekintetben - éppen a magyar szárma­zású Lantos jelezte - nem bírjuk (az oroszoktól megvédő) nyugati szövetsége­seink támogatását sem. Itt nem észtnek kell lenni, hanem észnél lenni. AJ. <z.W\ _ ÖT3‘jí r-j' -T~ Bukarestet és Szófiát tzüntetne a Die Presse sürgeti egy osztrák újság a két balkáni országban igencsak vontatottan hala­dó reformfolyamat miatt. A konzerva­tív Die Presse szombati írása szerint a tét az Európai Unió bővítésének a jö­vője. Bulgáriát és Romániát „olyan időpontban vették föl az EU-ba, ami­kor arra nem voltak politikailag éret­tek. Az általuk azóta elért csekély mértékű haladás a legjobb bizonyíték a bővítés ellenzőinek a szemében arra, hogy éretlen EU-tagokkal csak prob­lémákat vesz a szervezet a nyakába, ezért belátható időn belül semmi eset­re sem szabadna újabb államokat be­fogadnia.” Az osztrák újság kommen­tátora elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bizottság keménységet ta­núsítson Bukaresttel és Szófiával szemben, és következetesen alkalmaz­za azokat a szankciókat, amelyeket pontosan erre az esetre helyezett „vir­gácsként” kilátásba. Ha viszont Brüsszel csak lavírozik, azzal leértékel minden, a bővítéshez kapcsolódó óv­intézkedést, és azoknak a malmára hajtja a vizet, akik már ma bevehetet­len erőddé akarják alakítani Európát - írta a Die Presse. Terroristát lehet kínozni? A német belügyminiszter szombaton úgy foglalt állást, hogy a külföldi tit­kosszolgálatok kínzással kicsikart in­formációit is fel kell használni a terro­rizmus elleni küzdelemben. Az ilyen adatok hasznosak lehetnek terrorak­ciók elhárításában - erősítette meg ál­láspontját Wolfgang Schamble nem­zetközi hallgatósága előtt a „Polgár­jogok a terror időszakában” témakör­ben rendezett brüsszeli vitafórumon. Egyúttal ismételten síkraszállt az in­ternetes adatforgalom ellenőrzéséért. A Human Rights Watch nemzetkö­zi emberi jogi szervezet és az Európai Parlament (EP) képviselői ezzel szemben a jogállami alapelvek szigo­rú betartása mellett törtek lándzsát, amelyekhez a kínzás tilalma is hozzá­tartozik. „Hiteltelenné tesszük ma­gunkat, ha úgy lépünk fel a törvé­nyesség betartása érdekében, hogy éppen mi magunk sértjük meg ezt a törvényességet a terrorizmus elleni harcban” - mondta Ana Gomes szo­cialista EP-képviselő. A német bel­ügyminiszter válaszában úgy véleke­dett, hogy a szabadság és a biztonság közös értelmezésének kialakítására van szükség.

Next