Vasárnapi Hírek, 2007. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
2007-04-29 / 17. szám
f 2 []-A ---------Külföld------- Merkel közvetít az észt válságban *** Orosz, állantolgár volt a zavargások halálos áldozata Vlagyimir Putyin orosz elnök „heves nyugtalanságát” fejezte ki a tallinni szovjet emlékmű áthelyezésével kapcsolatban kirobbant észtországi zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának, Angela Merkelnek. Merkel telefonbeszélgetést folytatott szombaton az észtországi válságról Putyinnal és Andrus Ansip észt kormányfővel. Mindkét beszélgetésben megfontoltságot, önuralmat kért a felektől, hogy elkerülhető legyen a helyzet további elmérgesedése. A német kancellár közvetlen észtorosz tárgyalásokat javasolt, különösen a parlamentek szintjén - közölte Ulrich Wilhelm kormányszóvivő. Hozzátette, hogy Merkel és Putyin számos további kérdést is megvitatott, köztük azt az orosz bejelentést, amely szerint Oroszország felfüggeszti az európai hagyományos fegyveres erők korlátozásáról kötött szerződés végrehajtását. Szóba került az amerikai rakétavédelmi pajzs európai elemeinek telepítésére vonatkozó terv is, amelyet Moszkva élesen ellenez. E témákkal kapcsolatban a német szóvivő nem tért ki részletekre. Több mint háromszáz tiltakozót vettek őrizetbe a hatóságok péntek éjjel Észtország fővárosában, Tallinnban, ahol immár egymást követő második este voltak összecsapások a rendfenntartók és fiatalok között. Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül. Péntek éjjel összetűzések és autógyújtogatások voltak a keleti, főleg oroszajkúak lakta Johvi városában is. Tallinnban a randalírozó tömeg rendőrautókra támadt, s kövekkel és üvegekkel dobálta meg a kivezényelt rendőröket. A rendfenntartó erők könnygázt és vízágyút is bevetettek. A fiatalok - helyszíni beszámolók szerint többségében oroszajkú észtek - a belvárosi telefonfülkéket és buszmegállókat sem kímélték, sőt több üzletet is Világháborús egyenruhában tiltakoznak Moszkvában az észt nagykövetség előtt kifosztottak. A rendőrség szerint ugyanakkor kevesebben vettek részt a zavargásokban, mint előző este, amikor a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt súlyos összecsapások robbantak ki fiatalok csoportjai és a rendfenntartók között. Az összetűzésekben életét vesztette egy 19 éves fiú, legkevesebb 44 civa és 12 rendőr megsérült. Mintegy 100 épület megrongálódott, sok üzletet kifosztottak. A hatóságok több mint 400 embert vettek őrizetbe. A kezdetben békés, de zavargásokba torkolló tiltakozás az észt kormány azon döntésére vezethető vissza, amelylyel a kabinet határozott a szovjet Vörös Hadseregnek a náci Németország elleni harcban elesett katonái tiszteletére 1947-ben az észt főváros központjában felállított bronzszobor régóta tervezett áthelyezésének felgyorsításáról. Az emlékművet péntek hajnalban eltávolították Tallinn központjából. A helyzet szombat hajnali 2 órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fiatalokból álló tömeget. A tüntetők mintegy 50 üzletet rongáltak meg és fosztottak ki az észt fővárosban - közölte a rendőrség szóvivője. Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szombati közleménye szerint orosz állam■téseket, polgár volt, és Észtországban élt. Az oroszok felszólították az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat személyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Moszkva az észt rendőrség által alkalmazott „túlzott mértékű erőt” tette felelőssé azért, hogy polgári személyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során. Az észt hatóságok közlése szerint az ország hivatalos internetes honlapjait ismétlődő elektronikus támadások érték, ezért letiltották azok külföldről való hozzáférhetőségét. A tallinni rádióban elhangzott, hogy hackerek feltörték a kormányzó Reform Párt hivatalos honlapját, és Andrus Ansip miniszterelnök nevében hamisított bocsánatkérést helyeztek el rajta. A Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolították el Tallinn központjából, és szállították át a centrumon kívül eső katonai temetőbe. A nácik ellen harcoló szovjet katonákra emlékeztető szobrot még 1947- ben emelték, de sok észt a súlyos következményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja benne. Az orosz ajkú lakosság a világháborúban elesett szovjet katonák emlékének meggyalázásaként értelmezi az áthelyezést, ezért rendez ellene tünte Tábornoki óva intés a kormánynak • A vitágiságot félti a török hadsereg az iszlamista elnökjelölttől A török hadsereg pénteken késő este közölte, aggodalommal figyeli az országban zajló elnökválasztás fejleményeit. Az iszlámbarát kormány, amelynek jelöltje a fő esélyes, viszszautasította a tábornokok figyelmeztetését. Megszólalt a kényes ügyben Washington és Brüsszel is, hiszen Törökország be akar kerülni az Európai Unióba. „A török fegyveres erők aggodalommal figyelik ezt (az elnökválasztás körüli) helyzetet” - áll a török hadsereg vezérkara által kiadott, szokatlanul éles hangú közleményben, amelynek megfogalmazói emlékeztették a politikai osztályt arra, hogy a katonaság hivatott megoltalmazni a világiság eszméjét Törökországban, írásukban felpanaszolták, hogy Törökországban „az utóbbi időben észrevehetően fokozódtak bizonyos körök arra irányuló törekvései, hogy aláássák a köztársaság alapjait, mindenekelőtt a világiságot”. A közleményben a „reakciós” tevékenység példájaként hozták föl három keresztény hittérítő múlt heti kelet-törökországi kivégzésszerű meggyilkolását, amely tett letartóztatásba helyezett gyanúsítottjai a török tömegtájékoztatásban megjelent értesülések szerint iszlamisták. A törökországi világi elit - tábornokok, főbírák, valamint az ellenzéki pártok vezetői attól tartanak, hogy Abdullah Gül külügyminiszter - valamikori iszlamista -, a kormányzó iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnökjelöltje megválasztása esetén megkísérli majd elmosni a politika és vallás közötti szigorú határvonalat. Törökországban a hadsereg tíz éve eltávolította az akkor hivatalban lévő - Gült is a tagjai között tudó - kormányt, mert a katonai vezetők úgy ítélték meg, a kabinet politikája túlságosan is iszlámbarát. Az elnökjelölt-külügyminiszter azt mondja, nézetei azóta megváltoztak, ma már konzervatív demokratának tekinti magát. Gül elnökké választásáról pénteken szavazott első körben az ankarai parlament, az 56 éves politikus az első fordulójában nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.Az elnökválasztás második fordulóját szerdán tartják, akkor is kétharmados többség kellene az elnökké választáshoz. Gült a várakozások szerint csak a május 9-én esedékes harmadik fordulóban választják államfővé, mert akkor már elég az 550 parlamenti képviselő egyszerű többségének a támogatása is.) Az AKP legfőbb vetélytársa, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a pénteki szavazás érvénytelenségének kimondását, mondván, azon a képviselők kevesebb mint kétharmada vett részt. A bírák hétfőn vizsgálják meg a CHP beadványát, amelynek ha helyt adnak, 90 napon belül parlamenti választásokat kell kiírni Törökországban. Törökország kormánya visszautasította a katonai vezérkar pénteki nyilatkozatát, amelyben a hadsereg alig burkolt fenyegetést intézett az ország iszlámbarát kormányához annak államfőjelöltjével kapcsolatban. Cemil Cicek kormányszóvivő szombaton közölte újságírókkal, hogy Recep Tayyip Erdogan kormányfő kevéssel a nyilatkozat megjelenése után felhívta telefonon Yasar Büyükanit tábornokot, a vezérkar főnökét, és felhívta a figyelmét arra, hogy a hadsereg a polgári hatalmi szerveknek, a vezérkari főnök a miniszterelnöknek tartozik engedelmességgel. Csakhogy a török hadsereg már négy kormányt eltávolított a hatalomból az utóbbi fél évszázadban. Legutóbb 1997-ben Necmettin Erbakan kormányának kellett meghajolnia a hadsereg akarata előtt. Politikai válságról cikkeztek szombaton a török lapok, és előre hozott választásokban jelölték meg a krízishelyzetből kivezető utat azután, hogy a hadsereg vezérkara rosszallását fejezte ki az előző napon az ország parlamentjében zajló elnökválasztással kapcsolatban. „Politikai válságba torkollik az elnökválasztás” - írta szombati elemzésének címében a Hürriyet című nagy példányszámú lap, úgy vélekedve, hogy az előre hozott választás lehetne az egyetlen megoldás. A szerző szerint már a közeli hónapokban urnákhoz kellene szólítani a választókat. A politikai menetrend értelmében novemberben esedékesek a következő választások. A Vatan arra biztatja a politikai pártokat, hogy vegyék komolyan a hadsereg figyelmeztetését. E lap hírmagyarázója is azt tartaná a legbiztosabb megoldásnak, ha a lehető leghamarabb előre hozott választásokat rendeznének az országban. Több hírmagyarázó tett szemrehányást Erdogan kormányfő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, amiért nem kereste a megegyezést más politikai formációkkal. Ha velük egyeztetve pártok fölött álló személyiséget jelölt volna az államfői posztra, elkerülhető lett volna a válság - vélekedtek. A Sabah című nagy példányszámú lap szerint Erdogan kénytelen lesz megfizetni annak az árát, hogy oly gyakran és oly élesen szembekerült az ellenzékkel. Az Európai Unió bővítési biztosa figyelmeztette a török hadsereget: tartsa távol magát a politikától. A török hadsereg elnökválasztással kapcsolatos magatartása „próbaköve lesz annak, mennyire tisztelik a török fegyveres erők a demokráciát, a polgári hatalmi szervek és a hadsereg közti viszony demokratikus szabályait” - mondta újságíróknak az EU bővítési biztosa. Egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió megköveteli a tagságra törekvő Törökországtól a demokrácia tiszteletét. Az amerikai kormány egy képviselője Törökország demokratikus alkotmányának tiszteletben tartását szorgalmazta szombaton. „Reméljük, hogy a törökök világi demokráciájukkal és alkotmányos előírásaikkal összhangban rendezik ezeket a politikai kérdéseket” - mondta Brüsszelben Dan Fried, európai és eurázsiai ügyekben illetékes külügyi államtitkár-helyettes nyugati tudósítóknak. Havel tart Moszkvától áclav Havel volt cseh elnök mély aggodalmának adott hangot,egy szombati lapinterjúban a legutóbbi oroszországi fejlemények miatt,amelyek véleménye szerint egy új tekintélyuralmi rendszer formálódására utalnak. „Ez nagyon furcsa és nyugtalanító fejlemény,mintha egy posztkommunista tekintélyelvű rendszer új típusának egy formája születne, amely új, kifinomult módszereket alkalmaz, olyanokat, amelyek a kommunizmus idejét juttatják eszünkbe” - mondta Havel a Süddeutschen Zeitung müncheni napilapnak nyilatkozva. A nyugati kormányok igyekezete, hogy „jó kapcsolataik legyenek ezzel a hatalmas országgal”, nem vezethet oda, „hogy különböző, ott történő dolgok felett szemet hunyunk” - tette hozzá. Havel a napokban végső nyugalomra helyezett Borisz Jelcin orosz elnökről megemlékezve úgy vélekedett: „ha akkoriban nem Jelcin, hanem már Putyin” állt volna Oroszország élén, „akkor nem lett volna sem EU-, sem NATO-bővítés”. Havel nyomatékosan kiállt az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek csehországi és lengyelországi telepítése mellett, és az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés mellett érvelt. „Az mindig jó, ha Amerika fél lábbal jelen van Európában” - fejtegette az egykori cseh ellenzék vezéralakja. Az Egyesült Államok jelenléte nagyon pozitív Európa számára, még ha pusztán rakétavédelmi rendszerekről van is szó. „Legyünk mindig tudatában annak, milyen világháborúk törtek itt ki Európában, és aztán mindig az amerikaiak mentették meg a helyzetet” - hangoztatta. „Európa számára a legnagyobb veszélyt maga Európa jelenti” - fogalmazott a volt cseh elnök. 2007. április 29. -kommentár Tallinni tanulságok Többnyire azok a nemzetközi konfliktusok a leginkább tragikusak és a legnehezebben megoldhatók, amelyek kirobbantója nem holmi ürügy, hatalmi mohóság, hanem két - önmagában jogosnak is mondható - igazság ütközése. Teszem azt az izraeliek és palesztinok igénye ugyanarra a történelmi területre. Sajnos ebben a tallinni szoborvitában is egyaránt igazuk van az észteknek, akiknek az emlékmű leigázásuk szimbóluma, s az oroszoknak, akik óriási világháborús áldozataik meggyalázásának tekintik eltávolítását. S bár az észt ellenzék vezére a saját kormányán kérte számon - szintén joggal - a józan észt, a háborgó moszkvai politikusokra is ráférne a higgadtság. Nem csoda, ha a német, kancellárit sietne közvetíteni, hiszen Berlinnek és Európának elemi érdeke ennek a balti konfliktusnak az elsimítása. A szoborügy nyilván el nem választható a két fél belpolitikájától, az észteknél az önállóság visszaszerzése óta izzó etnikai ellentétektől. S talán attól sem, hogy a Nyugat és az új öntudatra ébredt Oroszország közt vészesen kezd kibontakozni egy új hidegháború, amiben értelemszerűen elsőként a kétoldali radikális politikusok sietnek helyezkedni. S hát Tallinnban sajnos nem hallgattak a baltiak függetlenségét leginkább szívén viselő Amerika óva intésére, amit a képviselőház új demokrata elnöke, Tom Lantos adott értésükre: nem szabadna megbolygatni a szovjet emlékműveket, hiszen bármi történt is a világháború után, a Kelet-Európát a fasizmus alól felszabadító katonákat tisztelet illeti. Nehéz is elválasztani a szobormozgatást a világháború átértékelésének szándékától, ami nemcsak Moszkvát zaklathatja fel, hanem hajdani nyugati szövetségeseit is. Ne kerteljünk, a tragikus tallinni fejlemények komoly tanulsággal szolgálnak nekünk is, szerencsére ideje korán. Nálunk is akadnak, akik eltávolítanák a Szabadság téri szovjet emlékművet, s akik szintén kizárólag a megszállókat látják a felszabadítókban. S hát velük kapcsolatban, kivált egyéb nézeteik ismeretében, szintén jogos a gyanú, hogy valójában a világháború átértékelése a céljuk (netán annak kimenetele sincs ínyükre). Bárhogyan van is, immár jól felmérhető, hogy mivel járna, milyen orosz reagálással az itteni emlékmű megbolygatása is. Lehet itt nagy hangon értékekre, nemzeti büszkeségre, miegymásra hivatkozni, ám attól még marad a rideg tény: az emlékműről Moszkvával megegyeztünk, ami köt minket, s hát aligha magyar érdek ismét elrontani, hozzá a korábbinál sokkal inkább, a viszonyt a keleti nagyhatalommal. Kivált azok után, hogy a - mások által is kultivált - orosz piacra történő bejutásunk komoly gazdasági haszonnal járt, főleg a keleti országrészeken. Lehet nacionalista retorikával csepülni ezt az „üzleti szemléletet”, de akkor talán tessék saját zsebből kompenzálni a magyar gazdákat, meg a többieket. S észrevenni azt is, hogy e tekintetben - éppen a magyar származású Lantos jelezte - nem bírjuk (az oroszoktól megvédő) nyugati szövetségeseink támogatását sem. Itt nem észtnek kell lenni, hanem észnél lenni. AJ. <z.W\ _ ÖT3‘jí r-j' -T~ Bukarestet és Szófiát tzüntetne a Die Presse sürgeti egy osztrák újság a két balkáni országban igencsak vontatottan haladó reformfolyamat miatt. A konzervatív Die Presse szombati írása szerint a tét az Európai Unió bővítésének a jövője. Bulgáriát és Romániát „olyan időpontban vették föl az EU-ba, amikor arra nem voltak politikailag érettek. Az általuk azóta elért csekély mértékű haladás a legjobb bizonyíték a bővítés ellenzőinek a szemében arra, hogy éretlen EU-tagokkal csak problémákat vesz a szervezet a nyakába, ezért belátható időn belül semmi esetre sem szabadna újabb államokat befogadnia.” Az osztrák újság kommentátora elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bizottság keménységet tanúsítson Bukaresttel és Szófiával szemben, és következetesen alkalmazza azokat a szankciókat, amelyeket pontosan erre az esetre helyezett „virgácsként” kilátásba. Ha viszont Brüsszel csak lavírozik, azzal leértékel minden, a bővítéshez kapcsolódó óvintézkedést, és azoknak a malmára hajtja a vizet, akik már ma bevehetetlen erőddé akarják alakítani Európát - írta a Die Presse. Terroristát lehet kínozni? A német belügyminiszter szombaton úgy foglalt állást, hogy a külföldi titkosszolgálatok kínzással kicsikart információit is fel kell használni a terrorizmus elleni küzdelemben. Az ilyen adatok hasznosak lehetnek terrorakciók elhárításában - erősítette meg álláspontját Wolfgang Schamble nemzetközi hallgatósága előtt a „Polgárjogok a terror időszakában” témakörben rendezett brüsszeli vitafórumon. Egyúttal ismételten síkraszállt az internetes adatforgalom ellenőrzéséért. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet és az Európai Parlament (EP) képviselői ezzel szemben a jogállami alapelvek szigorú betartása mellett törtek lándzsát, amelyekhez a kínzás tilalma is hozzátartozik. „Hiteltelenné tesszük magunkat, ha úgy lépünk fel a törvényesség betartása érdekében, hogy éppen mi magunk sértjük meg ezt a törvényességet a terrorizmus elleni harcban” - mondta Ana Gomes szocialista EP-képviselő. A német belügyminiszter válaszában úgy vélekedett, hogy a szabadság és a biztonság közös értelmezésének kialakítására van szükség.