Vasárnapi Hírek, 2008. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

2008-03-16 / 11. szám

Nem hagyjuk el a törvényesség útját Orbán Viktor a helytartótanácsról és a népszavazás utáni helyzetről „Merjünk a jövő emberei lenni", ne hagyjuk el a törvényesség és az összefogás útját - ezt üzente hallgatóságának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja március 15-i nagygyűlésén, ahol arról is beszélt, hogy a március 9-i népszavazás megmutatta, Magyarország jobbat érdemel, olyan Országgyűlést és kormányzatot, amely méltó hozzá. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló színpadra fellépő pártelnököt perce­kig tapsolta a tömeg, mielőtt elkezdte beszédét. (A Fidesz szóvivője több száz­ezer résztvevőt említett, míg a rend­őrség szóvivője szerint a nagygyűlés színhelyéül szolgáló területen legfeljebb 30 ezer ember fér el.) Orbán Viktor felidézte, a március 15-ei iskolai ünnep­ségeken mindig felhangzik az az idézet, hogy „a nagy méltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott”. Hozzátette: ez a mondat újra valósággá vált. „Nekünk is van nagy méltóságú helytartótanácsunk, amely sápadt is és reszketni is méltóztatik és így, sápadtan és reszketve, oktatja ki immár a népet is, az Alkotmánybíróságot is, a sajtót is és az ellenzéket is” - fogalmazott, hoz­zátéve: „sápadtan és reszketve küldik el egymást a legkalandosabb helyekre, aztán bocsánatot kérnek, de a hátak mögött elküldik ismét”. Mint mondta, 1848-ban a helytar­tótanácsnak gyorsan kitették a szű­rét, most azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mert - folytatta - a „mi helytartótanácsunk provokál, be akar ugratni bennünket, az erőszak láp­világába csalogat, megosztottság és ellenségeskedés mocsarába akar terel­ni bennünket”. „Kilóg a lóláb és mi átlátunk a szitán, nekünk is megvan a magunkhoz való eszünk, ezért nem hagytuk és nem hagyjuk el a törvé­nyesség és az összefogás útját” - jelen­tette ki a Fidesz elnöke, akinek szavait többször nagy tapssal szakította meg a hallgatóság. Szerinte az ország mai helyzetében már rég nem az a leg­fontosabb, ki milyen oldali, csak az számít, hogy nem szabad megengedni, hogy egymásnak uszítsák az embere­ket. „Magyarország a mi országunk, nincs nekünk másik, Magyarország mi vagyunk, ezért senki sem tudja újra­alkotni Magyarországot a magyarok nélkül. Magyarország mindannyiunk közös jövője. Merjük vállalni, hogy mi mindannyian mindenekelőtt magyar emberek vagyunk” - mondta. A megemlékezésen felszólalt Elmar Brok, német európai parlamenti kép­viselő, beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Jókai Anna írónő is. A beszédek után az egy éve elhunyt színművész, Kaszás Attila fel­vételről mondta el a Nemzeti Dalt. Szili az összefogásért Az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc hőseinek példáját felidézve összefogásra szólított fel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton Hajdúdorogon. „Nagy dolgokat soha nem széthúzás­sal, csakis összetartással, összefogással, együttműködéssel érhettünk el a múlt­ban, de így érhetjük el a jelenben és a jövőben is. Ebben közös a felelősségünk, közös a sorsunk, a magyarság sorsa” - mondta a házelnök a város március 15-i ünnepségén. Szili Katalin szerint „ilyenkor nem a nemzetet kell megosztani, hanem közös örömként a jogos históriai büszkeséget”. Az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy a történelem az igazi reformkorszakokat nem attól nevezi annak, hogy a kortársak éppen annak tartották-e vagy sem. Szerinte az egész nemzet életét érintő reformokat csak a társadalom java részének támo­gatottságával, kellő szakértelemmel és hiteles emberekkel lehet véghezvinni. Ma nincs meg a sikeres reformokhoz szükséges három feltétel - vélekedett Szili Katalin. Magyarország 2008. március 16. Dávid Ibolya Isaszegen - 1848-ban a nemzet megvalósította a szabadság szintézisét, amikor test­vériességen és társadalmi igazságos­ságon alapuló hazát akart - mondta Dávid Ibolya szombaton az Isaszegen tartott ünnepi megemlékezésen. Az MDF elnöke aláhúzta: a 160 évvel ezelőtt kezdődő forradalmat az óriások teremtették. Ma pedig szinte minden nap kiáll elénk vala­ki, aki azt harsogja, hogy új reformkorban élünk. Felemlegeti a régi nagyokat, de szavai üresen csenge­nek, mert hiányzik belőle a valódi karakter, a történe­lemformáló alkat és a nemes politikai szándék. Mert 1848 tanulsága az, hogy egy kis nemzet is lehet erős, ha tagjai összefognak, de az összefogás csak akkor ér el eredményt, ha az egész nemzetet szolgáló célja van - tette hozzá. Zászlólobogtatással, vekkercsörgetéssel vagy a reform szó imamalomkénti ismételgetésé­vel még soha senki nem ért el valódi eredményeket - hangsúlyozta a szónok. MTI Gyurcsány: a sajtó nem lehet bunkósbot­ ­ A sajtó nem állhat a politika és a gazdaság befolyása alatt, nem lehet azok kezében bunkósbot - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke a Szabad Sajtó-díjak átadásán szombaton Budapesten, a Politikatörténeti Intézetben. Az a sajtó többet nem sajtó, amely semmi más, mint szócsöve a párt- és az üzleti érdekeknek, és így hatalmi, politikai fegyverré válik, bunkós­bottá­­r közölte a kormányfő, aki szerint ez az egyik kockázat, amely a magyar sajtó mellett a magyar demokráciát is fenyegeti. Hozzátette: a sajtó mindig is elkötelezett volt különböző értékek mellett, de mára a sajtó „szimpla hatalmi eszköz pár­tok vagy párt kezében”. Elveszik a tájékozódáshoz való jog, ha a sajtó semmi más, mint hatalmi szereplők szócsöve, a hatalmi küzdelem részt­vevője - közölte a miniszterelnök. A Szabad Sajtó-díjakat idén a Transindex romániai magyar hírpor­tál, az MR1 -t Kossuth Rádió tudo­mányos szerkesztősége, Friderikusz Sándor televíziós műsorvezető és Federer Ágnes, a Népszabadság újságírója kapta. A díjakat Földes György, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke, a Politikatörténeti Intézet főigazgató­ja adta át. Átvették a hatalmat Donáth László a gárdisták bírósági botrányáról Súlyosan sérült a tárgya­lóterem nyilvánossága a Fővárosi Főügyészség által a Magyar Gárda feloszla­tása ügyében a héten indult polgári perben a Fővárosi Bíróságon - mondta el a VH-nak Donáth László budapesti, békásmegyer­­csillaghegyi evangélikus lelkész, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a tagja. A Fővárosi Főügyészség a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdemé­nyezte, álláspontjuk szerint ugyanis a gárda valójában kisebbségelle­nes tevékenységet folytat. Donáth a gárda elleni civil kezdeményezés vezetője. Civil jogvédő is alig öt-hat fő mehetett be tőlük. Hiába várták a gárdát rendőrök, járőrautók, hiába vették körül a Fővárosi Bíróság épü­letét kordonnal, a tárgyalás idejére a radikális csopor­tok az interneten „szim­pátiatüntetést” jelentettek be a Markó utcába, kato­nai alakzatban várakoztak. Donáth szerint a független magyar bíróságon, mint közhatalmi intézmény­ben egyszerűen átvette az uralmat saját koreográfiájával egy olyan egyenruhás szervezet, amely erre nem hivatott, amelynek bejegy­zését a mindmáig hatályos párizsi békeszerződés lényegében tiltja. A lelkész-képviselő szerint különösen bántó, hogy Für Lajos, a rendszer­­váltó Antall-kormány honvédelmi minisztere ott helyben üdvözölte a gárda tagjait, köztük ifjú hölgye­ket. Donáth úgy véli: a sajnálatosan korán elhunyt történész-miniszterel­nök, néhai Antall József most szerdán feltehetően forgott a sírjában... (gm) Átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket A Magyar Köztársaság elnöke - a minisz­terelnök előterjesztésére - nemzeti ünne­pünk, március 15-e, az 1848-1849-es for­radalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a SZÉCHENYI-NAGYDÍJ­AT adományozza LOVÁSZ LÁSZLÓ Állami díjas matematikusnak, az MTA rendes tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete egyetemi tanárának; a KOSSUTH-DÍJAT adományozza BARANYI FERENC József Attila-díjas és Nádasdy Kálmán-díjas költőnek, írónak, műfordí­tónak, ELEK JUDIT Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, írónak, dramaturgnak, FAJÓ JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas festőmű­vésznek, grafikusművésznek, szobrászmű­vésznek, környezettervezőnek, FISCHER ÁDÁM karmesternek, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójának, HORVÁTH KORNÉL ütőhangszeres előadóművész­nek, a Magyar Jazz Szövetség alelnökének, JELES ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendezőnek, Kiváló Művésznek, KERÉNYI MIKLÓS GÁBORNAK, a Budapesti Operettszínház Erkel Ferenc-díjas igazga­tó-rendezőjének, kiváló művésznek, KERTÉSZ ÁKOS József Attila-díjas írónak, forga­tókönyvírónak, dramaturgnak, KISS JÁNOS Liszt Ferenc-díjas balettművész­nek, érdemes művésznek, a Győri Balett igazgatójának, KONCZ ZSUZSA Liszt Ferenc-díjas előadómű­vésznek, érdemes művésznek, KOVÁCS PÉTER Munkácsy Mihály-díjas festőmű­vésznek, kiváló művésznek, KÚTVÖLGYI ERZSÉBETNEK, a Vígszínház Jászai Mari­díjas színművészének, érdemes művésznek, LUKÁCS GYÖNGYINEK, a Magyar Állami Ope­raház magánénekesének, érdemes művésznek, MÁTHÉ TIBOR Balázs Béla-díjas operatőrnek, érdemes művésznek, POGÁNY JUDITNAK, a budapesti Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, DR. RÁBA GYÖRGYNEK, az irodalomtudomány doktorának, Széchenyi-díjas írónak, költő­nek, műfordítónak, RÁNKI DEZSŐ Kossuth-díjas zongoraművész­nek, kiváló művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docen­­sének SZENTHELYI MIKLÓS Liszt Ferenc-díjas hegedű­­művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar művészeti veze­tőjének, SZIRTES ÁGINAK, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, UTASSY JÓZSEF Babérkoszorú-díjas költőnek, VARGA LEVENTE Ybl Miklós-díjas építészmér­nöknek, az Atlant Épülettervező Kft. ügy­vezetőjének, a Kossuth-díj kitüntetettje volt BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színmű­vésze, érdemes művész is. Ám a kormányfőnek címzett nyílt levelében Blaskó közölte „most visszautasítja” a magas állami elismerést, kifejtvén, hogy nem óhajt a miniszterelnökkel kezet fogni, a színművész nevét az ünnepségen nem olvasták fel; a SZÉCHENYI-DÍJAT adományozza DR. BÓNIS FERENCNEK, az MTA doktorának, Erkel Ferenc-díjas zenetörténésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ny. tanárának, DR. GERGELY PÁLNAK, az MTA levelező tag­jának, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma tudományos elnökhelyettesének, egyetemi tanárnak, DR. GERŐ ANDRÁS történésznek, az MTA dok­torának, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárának, DR. GERSZI TERÉZ Móra Ferenc-díjas művészettör­ténésznek, a Szépművészeti Múzeum főmú­­zeológusának, a Belga Királyi Akadémia tagjának, DR. HETÉNYI MAGDOLNA geokémikusnak, az MTA rendes tagjának, a Szegedi Tudományegyetem tanárának, HORVÁTH ADRIÁN építőmérnöknek, a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési igazgatójának, DR. KÁLMÁN ERIKA vegyészmérnöknek, az MTA doktorának, az MTA Kémiai Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Intézete igaz­gatójának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi magántanárának, DR. KENYERES ZOLTÁN József Attila-díjas irodalomtörténésznek, az irodalomtu­domány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara egyetemi tanárának, KIEFER FERENC nyelvésznek, az MTA rendes tag­jának, az MTA Nyelvtudományi Intézete ny. kutatóprofesszorának, KOVÁCS LÁSZLÓNAK, az MTA rendes tagjá­nak, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum egyetemi tanárának DR. NAGY FERENCNEK, a biológiai tudomány doktorának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézet igazgató­­helyettesének, DR. SCHIPP FERENCNEK a matematikai tudomány­­ doktorának, az ELTE egyetemi tanárának, DR. SCHULER DEZSŐNEK az orvostudomány dok­torának, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika ny. egyetemi tanárának, professor emeritusnak, DR. SZENTES TAMÁS Állami díjas közgazdász­nak, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszéke egyetemi tanárának, professor emeritusnak DR. SZIRMAI VIKTÓRIA szociológusnak, az MTA doktorának, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának, VÁMOS TIBOR Állami díjas villamosmérnök­nek, az MTA rendes tagjának, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási­­Kutatóintézet tudományos tanácsadójának. CSÖRGŐ SÁNDOR matematikus, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem tanszék­­vezető egyetemi tanára posztumusz kapta meg a Széchenyi-díjat; a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozata) kitüntetést adományozza ERDŐS TIBORNAK, az MTA rendes tagjának, Széchenyi-díjas közgazdásznak, nyugalma­zott egyetemi tanárnak, kutatóprofesszor­nak, KENDE PÉTER politológusnak, szociológus­nak, HARGITAI GÉZA Kossuth-díjas hegedűmű­vésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusának, a Bartók Vonósnégyes tagjának, KOMLÓS PÉTER Kossuth-díjas hegedűmű­vésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Bartók Vonósnégyes tagjának, kiváló művésznek, MEZŐ LÁSZLÓ Kossuth-díjas gordonkamű­vésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárának, a Bartók Vonósnégyes tagjának, kiváló művész­nek, NÉMETH GÉZA Kossuth-díjas brácsamű­vésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Bar­tók Vonósnégyes tagjának, kiváló művész­nek, DR. ORMOS MÁRIA Széchenyi-díjas történész­nek, az MTA rendes tagjának, ny. egyete­mi tanárnak. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozza DR. BERÉNYI DÉNESNEK, az MTA rendes tag­jának, az MTA Atommagkutató Intézet professor emeritusának, Állami díjasnak, DR. CSER LÁSZLÓNAK, az MTA doktorának, a fizikai tudomány doktorának, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem c. egyetemi tanárának DR. PATAKI FERENCNEK, az MTA rendes tag­jának, az MTA Pszichológiai Intézet Széchenyi-díjas kutatóprofesszorának, PAVLICS FERENC gépészmérnöknek, DR. RÉPA IMRE orvosnak, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatójának, a Kaposvári Egyetem általános rektorhe­lyettesének, egyetemi tanárnak, SCHENER MIHÁLY Kossuth-díjas képzőmű­vésznek, Kiváló Művésznek, SZÉKELY GÁBORNAK, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójának, DR. ÜRGE-VORSATZ DIÁNÁNAK, a Közép-Európai Egyetem egyetemi docensének.

Next