Vasárnapi Hírek, 2008. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
2008-03-16 / 11. szám
Nem hagyjuk el a törvényesség útját Orbán Viktor a helytartótanácsról és a népszavazás utáni helyzetről „Merjünk a jövő emberei lenni", ne hagyjuk el a törvényesség és az összefogás útját - ezt üzente hallgatóságának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja március 15-i nagygyűlésén, ahol arról is beszélt, hogy a március 9-i népszavazás megmutatta, Magyarország jobbat érdemel, olyan Országgyűlést és kormányzatot, amely méltó hozzá. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló színpadra fellépő pártelnököt percekig tapsolta a tömeg, mielőtt elkezdte beszédét. (A Fidesz szóvivője több százezer résztvevőt említett, míg a rendőrség szóvivője szerint a nagygyűlés színhelyéül szolgáló területen legfeljebb 30 ezer ember fér el.) Orbán Viktor felidézte, a március 15-ei iskolai ünnepségeken mindig felhangzik az az idézet, hogy „a nagy méltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott”. Hozzátette: ez a mondat újra valósággá vált. „Nekünk is van nagy méltóságú helytartótanácsunk, amely sápadt is és reszketni is méltóztatik és így, sápadtan és reszketve, oktatja ki immár a népet is, az Alkotmánybíróságot is, a sajtót is és az ellenzéket is” - fogalmazott, hozzátéve: „sápadtan és reszketve küldik el egymást a legkalandosabb helyekre, aztán bocsánatot kérnek, de a hátak mögött elküldik ismét”. Mint mondta, 1848-ban a helytartótanácsnak gyorsan kitették a szűrét, most azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mert - folytatta - a „mi helytartótanácsunk provokál, be akar ugratni bennünket, az erőszak lápvilágába csalogat, megosztottság és ellenségeskedés mocsarába akar terelni bennünket”. „Kilóg a lóláb és mi átlátunk a szitán, nekünk is megvan a magunkhoz való eszünk, ezért nem hagytuk és nem hagyjuk el a törvényesség és az összefogás útját” - jelentette ki a Fidesz elnöke, akinek szavait többször nagy tapssal szakította meg a hallgatóság. Szerinte az ország mai helyzetében már rég nem az a legfontosabb, ki milyen oldali, csak az számít, hogy nem szabad megengedni, hogy egymásnak uszítsák az embereket. „Magyarország a mi országunk, nincs nekünk másik, Magyarország mi vagyunk, ezért senki sem tudja újraalkotni Magyarországot a magyarok nélkül. Magyarország mindannyiunk közös jövője. Merjük vállalni, hogy mi mindannyian mindenekelőtt magyar emberek vagyunk” - mondta. A megemlékezésen felszólalt Elmar Brok, német európai parlamenti képviselő, beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Jókai Anna írónő is. A beszédek után az egy éve elhunyt színművész, Kaszás Attila felvételről mondta el a Nemzeti Dalt. Szili az összefogásért Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek példáját felidézve összefogásra szólított fel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton Hajdúdorogon. „Nagy dolgokat soha nem széthúzással, csakis összetartással, összefogással, együttműködéssel érhettünk el a múltban, de így érhetjük el a jelenben és a jövőben is. Ebben közös a felelősségünk, közös a sorsunk, a magyarság sorsa” - mondta a házelnök a város március 15-i ünnepségén. Szili Katalin szerint „ilyenkor nem a nemzetet kell megosztani, hanem közös örömként a jogos históriai büszkeséget”. Az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy a történelem az igazi reformkorszakokat nem attól nevezi annak, hogy a kortársak éppen annak tartották-e vagy sem. Szerinte az egész nemzet életét érintő reformokat csak a társadalom java részének támogatottságával, kellő szakértelemmel és hiteles emberekkel lehet véghezvinni. Ma nincs meg a sikeres reformokhoz szükséges három feltétel - vélekedett Szili Katalin. Magyarország 2008. március 16. Dávid Ibolya Isaszegen - 1848-ban a nemzet megvalósította a szabadság szintézisét, amikor testvériességen és társadalmi igazságosságon alapuló hazát akart - mondta Dávid Ibolya szombaton az Isaszegen tartott ünnepi megemlékezésen. Az MDF elnöke aláhúzta: a 160 évvel ezelőtt kezdődő forradalmat az óriások teremtették. Ma pedig szinte minden nap kiáll elénk valaki, aki azt harsogja, hogy új reformkorban élünk. Felemlegeti a régi nagyokat, de szavai üresen csengenek, mert hiányzik belőle a valódi karakter, a történelemformáló alkat és a nemes politikai szándék. Mert 1848 tanulsága az, hogy egy kis nemzet is lehet erős, ha tagjai összefognak, de az összefogás csak akkor ér el eredményt, ha az egész nemzetet szolgáló célja van - tette hozzá. Zászlólobogtatással, vekkercsörgetéssel vagy a reform szó imamalomkénti ismételgetésével még soha senki nem ért el valódi eredményeket - hangsúlyozta a szónok. MTI Gyurcsány: a sajtó nem lehet bunkósbot A sajtó nem állhat a politika és a gazdaság befolyása alatt, nem lehet azok kezében bunkósbot - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke a Szabad Sajtó-díjak átadásán szombaton Budapesten, a Politikatörténeti Intézetben. Az a sajtó többet nem sajtó, amely semmi más, mint szócsöve a párt- és az üzleti érdekeknek, és így hatalmi, politikai fegyverré válik, bunkósbottár közölte a kormányfő, aki szerint ez az egyik kockázat, amely a magyar sajtó mellett a magyar demokráciát is fenyegeti. Hozzátette: a sajtó mindig is elkötelezett volt különböző értékek mellett, de mára a sajtó „szimpla hatalmi eszköz pártok vagy párt kezében”. Elveszik a tájékozódáshoz való jog, ha a sajtó semmi más, mint hatalmi szereplők szócsöve, a hatalmi küzdelem résztvevője - közölte a miniszterelnök. A Szabad Sajtó-díjakat idén a Transindex romániai magyar hírportál, az MR1 -t Kossuth Rádió tudományos szerkesztősége, Friderikusz Sándor televíziós műsorvezető és Federer Ágnes, a Népszabadság újságírója kapta. A díjakat Földes György, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója adta át. Átvették a hatalmat Donáth László a gárdisták bírósági botrányáról Súlyosan sérült a tárgyalóterem nyilvánossága a Fővárosi Főügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása ügyében a héten indult polgári perben a Fővárosi Bíróságon - mondta el a VH-nak Donáth László budapesti, békásmegyercsillaghegyi evangélikus lelkész, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a tagja. A Fővárosi Főügyészség a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményezte, álláspontjuk szerint ugyanis a gárda valójában kisebbségellenes tevékenységet folytat. Donáth a gárda elleni civil kezdeményezés vezetője. Civil jogvédő is alig öt-hat fő mehetett be tőlük. Hiába várták a gárdát rendőrök, járőrautók, hiába vették körül a Fővárosi Bíróság épületét kordonnal, a tárgyalás idejére a radikális csoportok az interneten „szimpátiatüntetést” jelentettek be a Markó utcába, katonai alakzatban várakoztak. Donáth szerint a független magyar bíróságon, mint közhatalmi intézményben egyszerűen átvette az uralmat saját koreográfiájával egy olyan egyenruhás szervezet, amely erre nem hivatott, amelynek bejegyzését a mindmáig hatályos párizsi békeszerződés lényegében tiltja. A lelkész-képviselő szerint különösen bántó, hogy Für Lajos, a rendszerváltó Antall-kormány honvédelmi minisztere ott helyben üdvözölte a gárda tagjait, köztük ifjú hölgyeket. Donáth úgy véli: a sajnálatosan korán elhunyt történész-miniszterelnök, néhai Antall József most szerdán feltehetően forgott a sírjában... (gm) Átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a SZÉCHENYI-NAGYDÍJAT adományozza LOVÁSZ LÁSZLÓ Állami díjas matematikusnak, az MTA rendes tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete egyetemi tanárának; a KOSSUTH-DÍJAT adományozza BARANYI FERENC József Attila-díjas és Nádasdy Kálmán-díjas költőnek, írónak, műfordítónak, ELEK JUDIT Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, írónak, dramaturgnak, FAJÓ JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, grafikusművésznek, szobrászművésznek, környezettervezőnek, FISCHER ÁDÁM karmesternek, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójának, HORVÁTH KORNÉL ütőhangszeres előadóművésznek, a Magyar Jazz Szövetség alelnökének, JELES ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendezőnek, Kiváló Művésznek, KERÉNYI MIKLÓS GÁBORNAK, a Budapesti Operettszínház Erkel Ferenc-díjas igazgató-rendezőjének, kiváló művésznek, KERTÉSZ ÁKOS József Attila-díjas írónak, forgatókönyvírónak, dramaturgnak, KISS JÁNOS Liszt Ferenc-díjas balettművésznek, érdemes művésznek, a Győri Balett igazgatójának, KONCZ ZSUZSA Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, érdemes művésznek, KOVÁCS PÉTER Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, kiváló művésznek, KÚTVÖLGYI ERZSÉBETNEK, a Vígszínház Jászai Maridíjas színművészének, érdemes művésznek, LUKÁCS GYÖNGYINEK, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, érdemes művésznek, MÁTHÉ TIBOR Balázs Béla-díjas operatőrnek, érdemes művésznek, POGÁNY JUDITNAK, a budapesti Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, DR. RÁBA GYÖRGYNEK, az irodalomtudomány doktorának, Széchenyi-díjas írónak, költőnek, műfordítónak, RÁNKI DEZSŐ Kossuth-díjas zongoraművésznek, kiváló művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének SZENTHELYI MIKLÓS Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar művészeti vezetőjének, SZIRTES ÁGINAK, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, UTASSY JÓZSEF Babérkoszorú-díjas költőnek, VARGA LEVENTE Ybl Miklós-díjas építészmérnöknek, az Atlant Épülettervező Kft. ügyvezetőjének, a Kossuth-díj kitüntetettje volt BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész is. Ám a kormányfőnek címzett nyílt levelében Blaskó közölte „most visszautasítja” a magas állami elismerést, kifejtvén, hogy nem óhajt a miniszterelnökkel kezet fogni, a színművész nevét az ünnepségen nem olvasták fel; a SZÉCHENYI-DÍJAT adományozza DR. BÓNIS FERENCNEK, az MTA doktorának, Erkel Ferenc-díjas zenetörténésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ny. tanárának, DR. GERGELY PÁLNAK, az MTA levelező tagjának, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma tudományos elnökhelyettesének, egyetemi tanárnak, DR. GERŐ ANDRÁS történésznek, az MTA doktorának, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárának, DR. GERSZI TERÉZ Móra Ferenc-díjas művészettörténésznek, a Szépművészeti Múzeum főmúzeológusának, a Belga Királyi Akadémia tagjának, DR. HETÉNYI MAGDOLNA geokémikusnak, az MTA rendes tagjának, a Szegedi Tudományegyetem tanárának, HORVÁTH ADRIÁN építőmérnöknek, a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési igazgatójának, DR. KÁLMÁN ERIKA vegyészmérnöknek, az MTA doktorának, az MTA Kémiai Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Intézete igazgatójának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi magántanárának, DR. KENYERES ZOLTÁN József Attila-díjas irodalomtörténésznek, az irodalomtudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara egyetemi tanárának, KIEFER FERENC nyelvésznek, az MTA rendes tagjának, az MTA Nyelvtudományi Intézete ny. kutatóprofesszorának, KOVÁCS LÁSZLÓNAK, az MTA rendes tagjának, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum egyetemi tanárának DR. NAGY FERENCNEK, a biológiai tudomány doktorának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézet igazgatóhelyettesének, DR. SCHIPP FERENCNEK a matematikai tudomány doktorának, az ELTE egyetemi tanárának, DR. SCHULER DEZSŐNEK az orvostudomány doktorának, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika ny. egyetemi tanárának, professor emeritusnak, DR. SZENTES TAMÁS Állami díjas közgazdásznak, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszéke egyetemi tanárának, professor emeritusnak DR. SZIRMAI VIKTÓRIA szociológusnak, az MTA doktorának, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának, VÁMOS TIBOR Állami díjas villamosmérnöknek, az MTA rendes tagjának, az MTA Számítástechnikai és AutomatizálásiKutatóintézet tudományos tanácsadójának. CSÖRGŐ SÁNDOR matematikus, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára posztumusz kapta meg a Széchenyi-díjat; a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozata) kitüntetést adományozza ERDŐS TIBORNAK, az MTA rendes tagjának, Széchenyi-díjas közgazdásznak, nyugalmazott egyetemi tanárnak, kutatóprofesszornak, KENDE PÉTER politológusnak, szociológusnak, HARGITAI GÉZA Kossuth-díjas hegedűművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusának, a Bartók Vonósnégyes tagjának, KOMLÓS PÉTER Kossuth-díjas hegedűművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Bartók Vonósnégyes tagjának, kiváló művésznek, MEZŐ LÁSZLÓ Kossuth-díjas gordonkaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárának, a Bartók Vonósnégyes tagjának, kiváló művésznek, NÉMETH GÉZA Kossuth-díjas brácsaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Bartók Vonósnégyes tagjának, kiváló művésznek, DR. ORMOS MÁRIA Széchenyi-díjas történésznek, az MTA rendes tagjának, ny. egyetemi tanárnak. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozza DR. BERÉNYI DÉNESNEK, az MTA rendes tagjának, az MTA Atommagkutató Intézet professor emeritusának, Állami díjasnak, DR. CSER LÁSZLÓNAK, az MTA doktorának, a fizikai tudomány doktorának, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem c. egyetemi tanárának DR. PATAKI FERENCNEK, az MTA rendes tagjának, az MTA Pszichológiai Intézet Széchenyi-díjas kutatóprofesszorának, PAVLICS FERENC gépészmérnöknek, DR. RÉPA IMRE orvosnak, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatójának, a Kaposvári Egyetem általános rektorhelyettesének, egyetemi tanárnak, SCHENER MIHÁLY Kossuth-díjas képzőművésznek, Kiváló Művésznek, SZÉKELY GÁBORNAK, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójának, DR. ÜRGE-VORSATZ DIÁNÁNAK, a Közép-Európai Egyetem egyetemi docensének.