Vasárnapi Hírek, 2012. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
2012-02-12 / 6. szám
16 • VASÁRNAPI HÍREK ■ 29. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ■ 2012. FEBRUÁR 12. ízlés Egyperces filmnovellák Nemrég Parti Nagy Lajos arról beszélt, hogy miért ír mostanság „kisformákban” egypercesekben, amiket Örkény is szeretne: mert ezek a rögvalóság abszurditásáról szólnak. Hasonló karcolatokat lehetett látni a Filmszemlén. E „szövegművek” ugyancsak az abszurditásról szólnak, hol ironikusan, hol indulatosan, szerzőjük stílusa szerint. Merthogy tizenegy rendező jegyzi a Magyarország 2011 „antológiát". Kell egy csapat - hirdette Minárik Ede mosodás. Most is összeállt egy csapat, ugyanúgy pénz nélkül játszott, mint az a 11, de akart valamit csinálni, a magyar film gyászéve után, nemcsak lábukat, fejüket lógatni. Kocsis Ágnes hajléktalanja, a 40 éves Csurika „visszaeső”, mert a közterületet nem rendeltetésszerűen, hanem lakásra használja, amit az új rend büntet. Abszurd a szociális problémát rendőrileg „kezelni”, kriminalizálni. Ahogy az is, hogy a törvény szigorításával tennék „boldoggá” a nőket, miként ezt Mészáros Márta kisfilmje teszi szóvá és képpé. Álmegoldás az átkeresztelés is - Török Ferenc a Moszkva teret mutatja, közben szózatot hallani erkölcsi megújulásról. Valójában a film tesz hitet olyan értékek mellett, mint emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, demokrácia. Hol egyszerűen, mint Jeles András leszakadt embere, hol líraian, ahogyan Salamon András rabjai Sebestyén Márta énekét kísérik: Repülj madár. Máskor, mint a záró etűdben Jancsó Miklós mondja: Nem forgatni kell! Ordítani! Tarr Béla a film előtt azt mondta, vállalja a felelősséget. Nem a tükröt kell összetörni, ha nem tetszik a kép. Böjte József legendája a freskófaluról, Bódvalenkéről, meseszerűen indul. Egy furfangos roma, Horváth János kitalálja, hogy házát kifordítja, tűzfalára festi a fehér és a barna ember születéstörténetét. Valaki, Pásztor Eszter angol fordító, idegenvezető eljön Pestről, lehetőséget lát ebben: turizmust, fesztivált szervez a freskókra, ezzel munkához juttatja a falut. Sikertörténet lenne, de a pályázati forrás megszűnt, a közösség erodálódni kezd. Pedig már külföldről is jönnek, a szerb festő fogalmazza meg, hogy a művészetnek kérdéseket kell feltenni. Ez esetben azt, hogy a megkapaszkodók kezére miért „lépnek rá"? A szemle legsikeresebbje Pálfi György oktató filmje (Final cut). Ahogy Esterházy Péter bevezetése a szépirodalomba, vendégszövegekből áll, Pálfi a filmtörténetbe vezet be ezzel a módszerrel. Ami sok jogdíjba kerülne: 450 filmből vágta össze a szerelmi történetét az ideális nő és az ideális férfi között, akik állandó alakváltozáson esnek át. A Vadnyugat hőse, Charles Bronzon szerelmesként vár a nőre a sivatagban, aki megérkezik a Meseautóval. Beszélő köntösből kérdezi a török pasa a nő nevét: - Mása - válaszol Szamojlova, orosz filmből. - Szép név - szól Woody Allen amerikaiból. (P. J.) Kölcsönadta szeretőjét az elnök John F. Kennedy „szeretőtára” kifogyhatatlan. Lassan ötven éve, hogy az Amerikai Egyesült Államok legsármosabb elnökét meggyilkolták. A mai napig akadnak olyan, azóta kedvesen görbülő hátú, nagymamákká öregedett hölgyek, akik a semmiből rukkolnak elő eddig titkolt, a Mr. Presidenttel töltött légyottjukat. A karcsú, aranyszőke hajú Mimmi Alford 1962 nyarán kapott gyakornoki állást a Fehér Ház sajtóirodájában. Az elnökkel a Fehér Ház medencéjében találkozott. Mr. Kennedy, aki minden nap úszott krónikus hátfájdalmai miatt, nem habozott, pár hossz közös úszás után megkezdte a tizenkilenc éves Mimmi becserkészését. Este már egy partin daiquiriztek, majd pár pohár után a First Lady ágyában végezték. A First Lady nélkül. Mimmi Alfordnak az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt az első férfi az életében, és először lett szerető. A másfél évig tartó viszonynak Kennedy tragikus meggyilkolása vetett véget. Kennedy elnökkel töltött „schwarz” óráiról a héten megjelent Volt egyszer egy titok: a viszonyom John F. Kennedy elnökkel, és ami utána történt című könyvében számol be. A visszaemlékezésekben Mimmi részletesen jellemzi az elnök berögződéseit, szokásait. Mr. Kennedy bődületesen sok időt töltött fürdéssel, és naponta legalább hatszor inget cserélt. A fürdőkádja műanyag kacsákkal volt tele, amiket a családtagjai után nevezett el. A távolságot azonban mindig megtartotta: Mr. Presidentnek hívatta magát Mimmivel, és soha sem csókolta meg. Az elnök ugyanakkor igencsak romantikus volt: Mimmi távozása előtt Nat King Cole Őszi levelek című nótáját játszotta le, és kérte, figyeljen oda a szövegére: „Lehulltak a levelek a fákról, és te nekem már most nagyon hiányzol". A viszony folytatódott, amikor az elnök épp nem az ország megmentésén fáradozott, hatalmas partikat adott, ahol Mimmi állandó vendégként tűnt föl. Szex terén az utolsó jelző, amivel illethetjük az elnököt, a visszafogottság volt. Egy déli úszás során például arra kérte Mimmit, hogy a Kennedy-titkárságon dolgozó Dave Powerst orálisan elégítse ki, mondván: Mr. Powers egy kicsit „nyúzott” volt. Mimmi megtette, az elnök pedig csendben végignézte az aktust. Egy parti alkalmával pedig libidónövelő drogot ajánlott fel Mimminek. A lány elutasította a szert, ám az elnök mégis a szájába tette. Ő maga nem vett be belőle. Utoljára az elnök meggyilkolása előtt egy héttel találkoztak, amikor a lány véget vetett a viszonynak, mivel egyetemi barátja megkérte a kezét. Az elnök így búcsúzott tőle: „Felhívlak, ha visszaértem Texasból. Tudom, hogy férjhez mész, de akkor is felhívlak.” (K. O.) ssmwwmmmm Jolie-ra és Khánra vadásznak a rajongók A csütörtök este kezdődött berlini filmfesztiválon egymást érik a premierek, sok színésznő a hideggel dacolva elegáns estélyi - a bátrabbak váll nélküli - ruhában vonulnak fel a vörös szőnyegen, noha a német fővárosban mínusz 5-10 Celsius-fokos hideget mérnek, és néha havazik is. A szervezők trükkjei között szerepel, hogy melegvizes palackot nyomnak a filmcsillagok kezébe, hogy így melegedjenek fel, ha már túl vannak a kötelező fotózáson a vörös szőnyegen. A színészeknek könnyebb dolga van, az öltöny jobban védi őket. Max von Sydow, aki a Rém hangosan és irtó közel című filmjét kísérte a Berlinalére, a bevonulásokon szokatlan öltözékben, de azért elegánsan, szövetkabátban és piros sállal a nyakában érkezett. A rajongókat még a hideg és a szél sem tartja vissza attól, hogy sztárokra vadásszanak. Berlinben a hétvégén Angelina Jolie és az indiai álomgyár, Bollywood talán legfényesebb csillaga, Sáhruh Khán a legnépszerűbb „célpont". Khán részvétele sokáig bizonytalan volt a seregszemlén, a népszerű színész ugyanis megbetegedett. Dieter Kosslick azonban megnyugtatta a közönséget, az indiai szupersztár Berlinben lesz. Khan - aki berlini vélemények szerint még George Clooneynál is több női rajongót tudhat magáénak - legújabb, Don The King is Back című akciófilmjét hozta el a német főváros rangos filmes eseményére. A 46 éves színésznek világszerte óriási rajongótábora van, sokan Berlinbe is elzarándokoltak közülük. Angelina Jolie a tőle talán leginkább megszokott akcióműfaj helyett háborús drámával mutatkozik be a berlinieknek. Az amerikai színésznő először ült a rendezői székbe, az In The Land of Blood and Honey (Vér és méz földjén) a boszniai háború idején játszódik, a film főszereplői szerb, horvát és bosnyák színészek. Az Oscar-díjas csillag pénteken találkozott Guido Westerwelle német külügyminiszterrel. A színésznő az ENSZ menekültügyi jószolgálati nagykövete, ebben a minőségében kétmillió dollárt kapott Westerwellétől a német kormány nevében menekültügyi célok támogatására. HirdetésI RECEPTÚJSÁG HAVONTA 80 KIPRÓBÁLT RECEPT. 60 OLDALON, SZEZONÁLIS ALAPANYAGOKBÓL ' ► Farsangi marháskodás a Füstös konyhában, ► Nem tudja,^ mit süssön vasárnap? Válogas- ^ ^ Kóstoljon bele a Vidék ízébe, keresse az újságárusoknál! SZAMÁRFÜL Lánc a mókuson Vajon miért van a mókuson lánc, és miért néz a seregély egy férfi szemével? És hogy merül fel ez a kérdés egy történelmi regény kapcsán? Őszintén szólva régebben - amikor tanulni kellett - a történelem csak megjegyezhetetlen évszámokat és összekeverhető csatákat jelentett. Mintha a tankönyvekből mindig kimaradt volna az, ami igazán érdekes: a letűnt idők finomságai. A különféle korok szokásai és szabályai, a különleges emberek, művészetük, tehetségük vagy éppen a hétköznapiságuk. A korabeli élet részei és apró részletei. Épp ezért volt remek olvasmány Vanora Bennett könyve, amely egy különösen izgalmas korba repíti az olvasót. A Tudor-kori Angliában járunk, VIII. Henrik uralkodása idején, az angli Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel. Budapest, Geopen Kiadó, 2012. Ford. Szűr-Szabó Katalin, 604 oldal kán egyház különválásának előestéjén. A történet elmesélője egy fiatal nő, Meg, Sir Thomas Moore (Morus Tamás) fogadott lánya. Az ő szemén keresztül látjuk az eseményeket, amelyek egyik főszereplője maga az apa. Az ő meghívására érkezik a reformáció és az eretnekmozgalmak dúlása elől menekülő, már ismert festőművész, ifjabb Hans Holbein, aki fontos megbízásokat kap a házigazdától. Amíg készülnek a ma híres múzeumokban őrzött - képek, feltűnik Rotterdami Erasmus, VIII. Henrik, Boleyn Anna is, szerelmek köttetnek, házasságok bomlanak, titkok lelepleződnek, sebek gyógyulnak. És mindenekelőtt megismerünk egy rendkívüli fiatal nőt, aki olyan hitelességgel kalauzol végig az eseményeken, hogy színes mozgóképeken elevenedik meg előttünk a korabeli Anglia, a szigetország történelmének egyik legizgalmasabb korszaka. A szerző érdeme, hogy valóságosan létezett szereplői hús-vér emberként járnak-kelnek, csalnak és hibáznak, gyűlölnek és szeretnek. S mindez szenvedéllyel, erotikával töltve. Na, az ilyen történelemkönyvekért rajongok én! (be)