Vasárnapi Hírek, 2012. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

2012-02-12 / 6. szám

16 • VASÁRNAPI HÍREK ■ 29. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ■ 2012. FEBRUÁR 12. ízlés Egyperces filmnovellák Nemrég Parti Nagy Lajos arról beszélt, hogy miért ír mostanság „kisformákban” egypercesekben, amiket Örkény is szeretne: mert ezek a rögvalóság abszurditásáról szólnak. Hasonló kar­colatokat lehetett látni a Filmszemlén. E „szövegművek” ugyancsak az abszurditásról szólnak, hol ironikusan, hol indu­latosan, szerzőjük stílusa szerint. Merthogy tizenegy rendező jegyzi a Magyarország 2011 „antológiát". Kell egy csapat - hir­dette Minárik Ede mosodás. Most is összeállt egy csapat, ugyanúgy pénz nélkül játszott, mint az a 11, de akart valamit csinálni, a magyar film gyászéve után, nemcsak lábukat, fejü­ket lógatni. Kocsis Ágnes hajléktalanja, a 40 éves Csurika „visszaeső”, mert a közterületet nem rendeltetésszerűen, hanem lakásra használja, amit az új rend büntet. Abszurd a szociális problé­mát rendőrileg „kezelni”, kriminalizálni. Ahogy az is, hogy a törvény szigorításával tennék „boldoggá” a nőket, miként ezt Mészáros Márta kisfilmje teszi szóvá és képpé. Álmegoldás az átkeresztelés is - Török Ferenc a Moszkva teret mutatja, közben szózatot hallani erkölcsi megújulásról. Valójában a film tesz hitet olyan értékek mellett, mint emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, demokrácia. Hol egyszerűen, mint Jeles András leszakadt embere, hol líraian, ahogyan Salamon András rabjai Sebestyén Márta énekét kísérik: Repülj madár. Máskor, mint a záró etűdben Jancsó Miklós mondja: Nem forgatni kell! Ordítani! Tarr Béla a film előtt azt mondta, vállalja a felelőssé­get. Nem a tükröt kell összetörni, ha nem tetszik a kép. Böjte József legendája a freskófaluról, Bódvalenkéről, mese­szerűen indul. Egy furfangos roma, Horváth János kitalálja, hogy házát kifordítja, tűzfalára festi a fehér és a barna ember születéstörténetét. Valaki, Pásztor Eszter angol fordító, idegen­­vezető eljön Pestről, lehetőséget lát ebben: turizmust, fesztivált szervez a freskókra, ezzel munkához juttatja a falut. Sikertörténet lenne, de a pályázati forrás megszűnt, a közösség erodálódni kezd. Pedig már külföldről is jönnek, a szerb festő fogalmazza meg, hogy a művészetnek kérdéseket kell feltenni. Ez esetben azt, hogy a megkapaszkodók kezére miért „lépnek rá"? A szemle legsikeresebbje Pálfi György oktató filmje (Final cut). Ahogy Esterházy Péter bevezetése a szépirodalomba, ven­dégszövegekből áll, Pálfi a filmtörténetbe vezet be ezzel a módszerrel. Ami sok jogdíjba kerülne: 450 filmből vágta össze a szerelmi történetét az ideális nő és az ideális férfi között, akik állandó alakváltozáson esnek át. A Vadnyugat hőse, Charles Bronzon szerelmesként vár a nőre a sivatagban, aki megérkezik a Meseautóval. Beszélő köntösből kérdezi a török pasa a nő nevét: - Mása - válaszol Szamojlova, orosz filmből. - Szép név - szól Woody Allen amerikaiból. (P. J.) Kölcsönadta szeretőjét az elnök John F. Kennedy „szeretőtára” kifogyhatatlan. Lassan ötven éve, hogy az Amerikai Egyesült Államok legsármosabb elnökét meggyilkolták. A mai napig akadnak olyan, azóta kedvesen görbülő hátú, nagymamákká öregedett hölgyek, akik a semmiből rukkolnak elő eddig titkolt, a Mr. Presidenttel töltött légyottjukat. A karcsú, aranyszőke hajú Mimmi Alford 1962 nyarán kapott gyakornoki állást a Fehér Ház sajtóirodájában. Az elnökkel a Fehér Ház medencéjében találkozott. Mr. Kennedy, aki minden nap úszott krónikus hátfájdalmai miatt, nem habozott, pár hossz közös úszás után meg­kezdte a tizenkilenc éves Mimmi becserkészését. Este már egy partin daiquiriztek, majd pár pohár után a First Lady ágyában végezték. A First Lady nélkül. Mimmi Alfordnak az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt az első férfi az életében, és először lett szerető. A másfél évig tartó viszonynak Kennedy tragikus meggyilko­lása vetett véget. Kennedy elnökkel töltött „schwarz” óráiról a héten megjelent Volt egyszer egy titok: a viszonyom John F. Kennedy elnök­kel, és ami utána történt című könyvében szá­mol be. A visszaemlékezésekben Mimmi részle­tesen jellemzi az elnök berögződéseit, szokásait. Mr. Kennedy bődületesen sok időt töltött fürdés­sel, és naponta legalább hatszor inget cserélt. A fürdőkádja műanyag kacsákkal volt tele, ami­ket a családtagjai után nevezett el. A távolságot azonban mindig megtartotta: Mr. Presidentnek hívatta magát Mimmivel, és soha sem csókolta meg. Az elnök ugyanakkor igencsak romantikus volt: Mimmi távozása előtt Nat King Cole Őszi levelek című nótáját játszotta le, és kérte, figyel­jen oda a szövegére: „Lehulltak a levelek a fák­ról, és te nekem már most nagyon hiányzol". A viszony folytatódott, amikor az elnök épp nem az ország megmentésén fáradozott, hatal­mas partikat adott, ahol Mimmi állandó vendég­ként tűnt föl. Szex terén az utolsó jelző, amivel illethetjük az elnököt, a visszafogottság volt. Egy déli úszás során például arra kérte Mimmit, hogy a Kennedy-titkárságon dolgozó Dave Powerst orálisan elégítse ki, mondván: Mr. Powers egy kicsit „nyúzott” volt. Mimmi meg­tette, az elnök pedig csendben végignézte az aktust. Egy parti alkalmával pedig libidónövelő drogot ajánlott fel Mimminek. A lány elutasítot­ta a szert, ám az elnök mégis a szájába tette. Ő maga nem vett be belőle. Utoljára az elnök meggyilkolása előtt egy héttel találkoztak, amikor a lány véget vetett a viszonynak, mivel egyetemi barátja megkérte a kezét. Az elnök így búcsúzott tőle: „Felhívlak, ha visszaértem Texasból. Tudom, hogy férjhez mész, de akkor is felhívlak.” (K. O.) s­s­m­w­wmmmm Jolie-ra és Khánra vadásznak a rajongók A csütörtök este kezdődött berlini filmfesztivá­lon egymást érik a premierek, sok színésznő a hideggel dacolva elegáns estélyi - a bátrabbak váll nélküli - ruhában vonulnak fel a vörös sző­nyegen, noha a német fővárosban mínusz 5-10 Celsius-fokos hideget mérnek, és néha havazik is. A szervezők trükkjei között szerepel, hogy melegvizes palackot nyomnak a filmcsillagok kezébe, hogy így melegedjenek fel, ha már túl vannak a kötelező fotózáson a vörös szőnyegen. A színészeknek könnyebb dolga van, az öltöny jobban védi őket. Max von Sydow, aki a Rém hangosan és irtó közel című filmjét kísérte a Berlinalére, a bevonulásokon szokatlan öltö­zékben, de azért elegánsan, szövetkabátban és piros sállal a nyakában érkezett. A rajongókat még a hideg és a szél sem tartja vissza attól, hogy sztárokra vadásszanak. Berlinben a hétvé­gén Angelina Jolie és az indiai álomgyár, Bollywood talán legfényesebb csillaga, Sáhruh Khán a legnépszerűbb „célpont". Khán részvétele sokáig bizonytalan volt a seregszemlén, a nép­szerű színész ugyanis megbetegedett. Dieter Kosslick azonban megnyugtatta a közönséget, az indiai szupersztár Berlinben lesz. Khan - aki berlini vélemények szerint még George Clooneynál is több női rajongót tudhat magáénak - legújabb, Don­­ The King is Back című akciófilmjét hozta el a német főváros ran­gos filmes eseményére. A 46 éves színésznek világszerte óriási rajongótábora van, sokan Berlinbe is elzarándokoltak közülük. Angelina Jolie a tőle talán leginkább megszokott akció­műfaj helyett háborús drámával mutatkozik be a berlinieknek. Az amerikai színésznő először ült a rendezői székbe, az In The Land of Blood and Honey (Vér és méz földjén) a boszniai háború idején játszódik, a film főszereplői szerb, horvát és bosnyák színészek. Az Oscar-díjas csillag pénteken találkozott Guido Westerwelle német külügyminiszterrel. A színésznő az ENSZ menekültügyi jószolgálati nagykövete, ebben a minőségében kétmillió dollárt kapott Westerwellétől a német kormány nevében menekültügyi célok támogatására. Hirdetés­I RECEPTÚJSÁG HAVONTA 80 KIPRÓBÁLT RECEPT. 60 OLDALON, SZEZONÁLIS ALAPANYAGOKBÓL ' ► Farsangi marháskodás a Füstös konyhában, ► Nem tudja,^ mit süssön vasárnap? Válogas- ^ ^ Kóstoljon bele a Vidék ízébe, keresse az újságárusoknál! SZAMÁRFÜL Lánc a mókuson Vajon miért van a mókuson lánc, és miért néz a seregély egy férfi szemével? És hogy merül fel ez a kérdés egy törté­nelmi regény kapcsán? Őszintén szólva régebben - amikor tanulni kellett - a történelem csak meg­jegyezhetetlen évszámokat és összeke­verhető csatákat jelentett. Mintha a tankönyvekből mindig kimaradt volna az, ami igazán érdekes: a letűnt idők finomságai. A különféle korok szokásai és szabályai, a különleges emberek, művészetük, tehetségük vagy éppen a hétköznapiságuk. A korabeli élet részei és apró részletei. Épp ezért volt­ remek olvasmány Vanora Bennett könyve, amely egy különösen izgalmas korba repíti az olva­sót. A Tudor-kori Angliában járunk, VIII. Henrik uralkodása idején, az angli­ Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel. Budapest, Geopen Kiadó, 2012. Ford. Szűr-Szabó Katalin, 604 oldal kán egyház különválásának előestéjén. A történet elmesélője egy fiatal nő, Meg, Sir Thomas Moore (Morus Tamás) foga­dott lánya. Az ő szemén keresztül látjuk az eseményeket, amelyek egyik fősze­replője maga az apa. Az ő meghívására érkezik a reformáció és az eretnekmoz­galmak dúlása elől menekülő, már ismert festőművész, ifjabb Hans Holbein, aki fontos megbízásokat kap a házigaz­dától. Amíg készülnek­­ a ma híres múzeumokban őrzött - képek, feltűnik Rotterdami Erasmus, VIII. Henrik, Boleyn Anna is, szerelmek köttetnek, házasságok bomlanak, titkok lelepleződ­nek, sebek gyógyulnak. És mindenek­előtt megismerünk egy rendkívüli fiatal nőt, aki olyan hitelességgel kalauzol végig az eseményeken, hogy színes mozgóképeken elevenedik meg előttünk a korabeli Anglia, a szigetország törté­nelmének egyik legizgalmasabb korsza­ka. A szerző érdeme, hogy valóságosan létezett szereplői hús-vér emberként jár­­nak-kelnek, csalnak és hibáznak, gyű­lölnek és szeretnek. S mindez szenve­déllyel, erotikával töltve. Na, az ilyen történelemkönyvekért rajongok én! (be)

Next