Vasárnapi Hírek, 2014. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

2014-11-02 / 44. szám

14 . ÉLET & MÓD 2014. november 2. Miből telnji Az utolsó forintokat kutatjuk a pénztárcában, jön a krumplis tészta paprikás krumplival, a kiégett villanykörtét majd a jövő héten pótoljuk - amikor megjön a fizetés. Egyre többen és egyre többször szembesülünk azonban azzal, hogy a hónap vége már nemcsak az utolsó hetet, hanem az az előttit is jelenti, hiába próbálunk spórolni. Október utolsó munkanap­ján „ünnepeltük” a takarékosság világnapját. Takarékoskodni sokféleképpen lehet. Kell. Muszáj. Nemcsak új lapos televízió vagy lakás re­ményében, de a gyerek tandíjára, a nyugdíjas évekre. Főként pedig - sokunk tapasztalata - azért, hogy kihúzzuk a hónap végéig, a következő fizetésig. De valójá­ban meddig nyújtózkodhatunk a takaró alatt, hogy keresetünk és vágyaink, igényeink egálban legyenek egymással? Mekkora lehetősége van egyáltalán a taka­rékoskodásnak? A Pénzcentrum a héten kö­zölt írást arról, hogy honpolgá­raink pesszimisták: tízből négy magyarnak egyáltalán nincs félretett pénze, keresetüket hó­napról hónapra fölélik, egyetlen váratlan kiadás is komoly gondot jelent számukra. A megtakarítók közül is csak a fele képes arra, hogy rendszeresen tegyen félre. Akik viszont élni tudnak a megtakarítás lehetőségével, azok elsősorban a váratlan kiadások miatt gyűjtenek, másodsorban a nyugdíjas éveikre takarékoskod­nak, a dobogó harmadik fokán pedig a gyermekeik jövője miat­ti aggodalom szerepel - ugyan­akkor erre a megtakarításra a gyermekes családok fele képte­len. A takarékossági világnap al­­ a háztartás havi nettó jövedelmének ekkora részét tudják félretenni azok, akik következetesen takaré­koskodnak; ez 10-14 ezer forintnak felel meg. (Allianz/GfK) kalmából elemzés készült hazai és nemzetközi statisztikák alap­ján (CIG Pannónia), és kiderült, hogy a magyarok jellemzően a rövid távon megtérülő befek­tetéseket részesítik előnyben. A megtakarítási formák terén a betét, az életbiztosítás, az ön­kéntes magánnyugdíjpénztár helyett/mellett a párnaciha, azaz a készpénz a legnépszerűbb a magyar családok körében. A koc­kázatkerülésben, persze, szere­pet játszik az is, hogy egy magyar háztartásra jutó nettó pénzügyi vagyon (3,3 millió Ft) alig egy­­harmada az OECD-tagországok átlagának, a brit vagy az olasz átlag egynegyede. Az összegzés kiemeli azt is, hogy a magyarok későn kezdenek foglalkozni a legfontosabb megtakarítási cé­lokkal. Egy szintén friss tanulmány, melyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) készített, még lehangolóbb képet fest a magyarok megélhetési-megta­karítási lehetőségeiről. A ma­gyarországi 4 milliós legális munkavállalók negyedének bére ugyanis nem éri el a KSH által évente megállapított létmini­mum szintjét sem (2013-ban ez egy kétgyermekes, kétkeresős családban 253 779 Ft/hó, egy nyugdíjas estében: 78 759 Ft) - tehát nem fedezi az életvitelhez szükséges szerény feltételeket sem. Szemétben a hal, a zöldség Egy átlagos magyar családban nagyjából minden negyedik fo­rintot élelmiszerre költünk, en­nél többe csak a lakás fenntartá­sa és a háztartási energia kerül havonta. Ám - és ebből talán ér­demes okulni - a statisztikák azt mutatják, hogy nem becsüljük meg túlzottan azt, amit a hűtőbe halmozunk: egyes kimutatások szerint ugyanis egy háztartás­ban akár egy mázsa élelmiszer is landolhat évente a kukában. Többnyire a friss zöldségek és forintot kellene havonta megtakarítania egy 40 éves, magyar, átlagfizetéssel rendelkező polgárnak, hogy nyugdíját (2050-ben kb. 98 ezer Ft) kiegészítve (havi 120 ezer Ft-tal) a megszokott színvonalon élhessen tovább. Aki 50 évesen kap észbe, annak ez az összeg már havi 80 ezer Ft. (ING/GfK) gyümölcsök, a hús- és haltermé­kek, a kenyérfélék és a tojások végzik a szemetesben, legkeve­sebbet viszont a csokoládékból és az egyéb édességekből dobunk ki - ami egyrészt jelentheti azt is, hogy szívesebben fogyasztunk ilyesmit, mint mondjuk zöldbab­­főzeléket, másrészt ezen finom­ságokból kevesebbet is vásáro­lunk. A nagy pazarlás oka viszont furcsa módon épp a takarékos­ JÓ TUDNI A takarékossági világnap egy 1924- ben Milánóban megrendezett nemzet­közi pénzügyi konferencia emlékére született, amelyen három kontinens takarékpénztárainak küldöttei folytattak szakmai eszmecserét. Ez a nap, október utolsó munkanapja a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Mog iránti vágy, a boltok hívogató akciói, a nagyobb mennyiségben olcsóbban megvásárolható ter­mékek ösztönzik az embert arra, hogy olyasmit is megvegyen, amit megenni már nem tud idő­ben. Viszont érdemes belegon­dolni, hogy mennyit spórolha­tunk, ha csak egy kicsit képesek vagyunk ellenállni a csábításnak: ha egy kilogramm élelmiszer át­lagára 500 forint, évente akár 50 ezret is megtakaríthatunk, ezer EZT AJÁNLJUK Régi nóta Petőfi Sándor: Takarékosság Költőnk már 1844-ben ódákat zen­gett a spórolás hasznosságáról, ám mint azt az utolsó strófában maga is kénytelen volt bevallani: Hej, csakhogy én az efféléket Mindig pénz fogytán fogadom. S amint pénzem jön, akkor ismét Hegyen-völgyön lakodalom. Állami kéz a takaró alatt 334 milliárd forint fölötti a re­zsicsökkentésből adódó megta­karítás a magyar családok szá­mára - áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal október 18-i közleményében. De mit is takar (el) valójában a fenntartási, háztartási költségek 2013. január 1-jétől 2014. októ­ber 1-jéig, három ütemben való csökkentése? Egy általunk megkeresett, Bu­dán, 80 négyzetméteres lakásban élő, kétgyermekes család az ak­tuális áram-, gáz-, víz-, csatorna-, szemétdíj számláin feltüntetett összegek alapján az elmúlt 21 hónapban 126 600 forintot spó­rolt meg így, havi átlagban 6030 Ft-ot. Jól hangzik! A tényleges rezsibe persze még beletartozhat a közös költség (albérlet esetén a lakbér), a lakásbiztosítás, a tv- és nethasználat, a törlesztőrészlet, a munkába járás költsége, a ta­karításhoz, mosáshoz használt szerek stb., valamint a telefon- és a banki költségek is. A nagy nyújtózkodás közepet­te azért érdemes csak az utóbbi kettőre kivetett adóterhet szem­ügyre venni, s mindjárt más lesz a leányzó fekvése. A 2012-ben bevezetett távközlési adó - a plafont jelentő 700 forint/hó­­val számolva - 1400 Ft mínuszt jelent a szülők mobiljára vetítve (nem kalkulálva persze a meg­emelt percdíjakkal). A tranzak­ciós sarc 2013. augusztus 1-jei emelése alsó hangon ugyancsak 1400 forint/hónap pluszköltsé­get jelent a szülőknek (a banki költségek emelkedése szintén pluszként jelentkezik, a 16 száza­lékos kamatadóhoz odacsapott 6 százalékos egészségügyi hozzájá­rulást, vagy a kettőnél több bank­számlát nem is említve). Tehát az állam által rájuk kényszerített havi megtakarításokat jobb eset­ben már csak ez a két adónem le­nullázza! ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA, RÁCZI­ PÉTER

Next