Vasárnapi Kelet, 2001. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-07 / 1. szám

Tanítás mínusz negyvenkét fokban Matti Nissinen aznap autóbusszal ment iskolába • Vendég az északi sarkkör közeléből Túl vagyunk a tél első ostromán, és ijedel­münkre bizony előfor­dult, hogy a hőmérő éj­szakánként a mínusz tíz fok alá kúszott. Mi, magyarok nem szeret­jük a nagy hideget Közép- Európában, nemigen tu­dunk mit kezdeni vele. Mí­nusz tíz alatt már rémüldö­zünk, mínusz húsz foknál kimozdulni sem szeretünk otthonról, s mínusz har­mincnál pedig azt hinnénk, hogy itt a világ vége. A múltkorában Nyíregy­házán járt az ezer tó orszá­gából Matti Nissinen, Kajáani város európa uniós koordinátora. Megkérdez­tük tőle, hány fok volt a leg­nagyobb hideg amit életé­ben megélt, ott, valahol az északi sarkkör közelében.­­ Télen mifelénk nem ritka a mínusz 30 fokos hi­deg sem, ám a leghidegebb amire emlékszem az mí­nusz 42 volt. Ez még a hat­vanas évek elején történt, amikor iskolás voltam. - Akkor bizonyára be­zárt az iskola, nehogy isko­lába menet megfagyjanak a gyerekek. Biztos a szülei sem engedték volna el... Matti nevetve válaszol: - Nem, nem, nincs semmi­féle rendkívüli állapot nálunk ilyenkor. Anyám annak rendje és módja szerint reggel időben elindított a tőlünk 3 kilomé­terre lévő iskolába, igaz a ke­zembe nyomott néhány már­kát a buszra, hogy aznap még­se kelljen gyalog mennem. Az osztályunkból egyébként csak egy gyerek hiányzott, aki a sok rénszarvas hústól elron­totta a gyomrát... Persze a finnek az évszá­zadok során hozzászoktak a nagy hideghez, s ma már a legkorszerűbb réteges öltöz­ködés, motoros szánok, és kellően felkészített autók se­gítik az életet télen. Igaz, Matti barátunk panaszko­dott egy kicsit az idei enyhe télre, hisz ott is alig volt hó, és a hőmérő higanyszála is csak néhányszor húzódott vissza a mínusz 10 fok alá. Különösen a havat hiányol­ta, ami a januári hosszú sö­tétséget kellemesebbé ten­né. Elmondta, hogy Finnor­szágban nagy divat manap­ság a téli szabadtéri fürdő­zés, amit bárkinek szívesen ajánl. Nem kell hozzá több, mint léket vágni a közeli tó­ban, de a fürdés előtt nem árt esetleg szaunázni egy ki­csit. Csak a fejét ingatta, amikor mondtam neki, hogy mi, magyarok télen inkább a meleg vizet szeretjük. Bizonyára az is megfor­dult a fejében, hogy talán ezért olyan puhányok a ma­gyarok. B.I. Mindennapos a rénszarvasfogat Finnországban KM-reprodukció Esős január Évkezdő hónapunk neve Janus Istenre utal, aki a legenda szerint egyszerre lá­tott a jövőbe és a múltba. Évkezdő hónapunk a megyénkre vonatkozó időjárási szenzációit Gyüre László, a Napko­ri Radarmeteorológiai Obszervatórium veze­tője szedte csokorba, egészen 1901-től. A két leghidegebb január 1942-ben és 1964-ben volt, mind­kétszer -10,3 fokos ha­vi átlag középhőmér­sékletet produkálva. A sokéves átlag egyéb­ként -3,0 fok. A leghi­degebbet 1954. január 28-án mérték, -27,6 fo­kot, de nem volt kelle­mes az idő 1964. január 13-án sem, akkor -23,9 fok volt a hőmérséklet. Több mint húsz fok hi­deget regisztráltak 1963-ban, 1985-ben és 1987-ben is. Előfordultak persze enyhe januárok is: ilyen volt az 1956-os, a ’75-ös, a ’83-as, a ’88-as és az 1998-as esztendő. Az eddigi legenyhébbnek az 1936-os év januárja bizonyult a maga plusz 3.6 fokos átlag közép­hőmérsékletével. A „legforróbb” januári nap 1994. január 7-én volt, amikor is plusz 14.6 fokot mutatott a hőmérő. A hótakaró 1955-ben hízott a leg­vastagabbra, több mint fél méterre, de 20 centi­méter fölött volt az 1957-es, ’66-os, ’67-es, ’87-es esztendőkben, no és 2000 januárjában is. - Január enyhe lesz, gyakori, de kevés csa­padékkal - jósolja Dá­vid Mihály mérnök, időjárás-előrejelző. L. Gy. Kerámiaáldásban gazdag év Hihetetlenül mozgalmas és termékeny évet tud­hat maga mögött a Nyír­egyházán élő, fiatal mű­vészházaspár: Mészáros Gábor és Fodor Ilda. Mindketten keramikusok, ennélfogva együtt vettek részt alkotásaikkal Hódme­zővásárhelyen, a 47. Vásár­helyi Őszi Tárlaton. Gábor önálló kiállítását december 17-én nyitották meg a vásárhelyi Tornyi Já­nos Múzeumban, Budapes­ten pedig jelenleg az Árká­dia Galéria mutatja be a so­koldalú képzőművész leg­frissebb­­ vakutechnikával készült­­ és korábban szü­letett kerámiáit: a talányos című Álom és vágyakozás szériát, a Kökénydomb so­rozat darabjait és az Ördög­királyok groteszk figuráit. Férj és feleség egyaránt ins­pirálója, szervezője és lebo­nyolítója volt a Nyíregyhá­zán júliustól szeptemberig tartott Nemzetközi Kerámia Szimpóziumnak, valamint az ezt követő bemutatónak. Mindeközben meghívták mindkettőjüket a budapesti Csók Galériába, ahol míves kompozícióikat ez év vé­géig tekinthette meg a kö­zönség. Hazai pályán, megye­­székheyünkön a Szakszer­vezetek Házában rendez­tek tárlatot Mészáros-mű­vekből. Nyíregyháza, Bu­dapest, Baja, Hódmezővá­sárhely - folytonos utazás, és munka, munka és mun­ka... A 2001. esztendő sem ígér sok pihenést. Mészá­ros Gábor samott, porcelán és bronz kisplasztikáinak gyűjteményes tárlatát ja­nuárban nyitják meg Szen­tesen, Baján - ahol a mű­vész mint tanár is tevé­kenykedik - februárban láthatják az érdeklődők közszemlére tett, egyre ki­finomultabb, szemnek-lé­­leknek egyformán élményt nyújtó, magas esztétikai értékeket hordozó produk­tumait. Kállai János Együtt a család: Gábor, Ilda és a két gyerek Nívódíjjal a budai Infoparknál A szakma legnagyobb elismerését jelentő Épí­tészeti Nívódíj tavaly év végi átadásán az ado­mányozók egyedülálló­nak nevezték a 2000. esztendő kitüntetettjé­nek, az Épker Kft.-nek a teljesítményét. A nyíregyházi székhelyű építőipari és kereskedelmi vállalkozásnak ugyanis ez már a harmadik rangos szakmai elismerése volt egy és ugyanazon évben, mivel a nívódíj előtt két mesterdíjat is kiérdemelt a Rabóczky László ügyveze­tő tulajdonos által mene­dzselt csapat az óévben. All éve családi vállal­kozásként indult Épker tu­lajdonosának külön öröm, hogy a német Continental érdekeltségű Contitech Kft.-nek Vácott felépített, végül nívódíjas gyárépü­let-együttesben, két má­sik szabolcsi cég is meg­mutatta oroszlánkörmeit. - A minőség alapozta meg eddigi sikerünket - mondja Rabóczky László. - Németországban, Luxem­burgban már az ottani ka­maráknak is tagjai va­gyunk. Multinacionális cé­geknek építünk. A Nyír- Plazán végzett, később Mesterdíjat kapott mun­kánkkal nyilván elégedett volt a befektető, ha újabb megrendelést adott Székes­­fehérváron egy 2,5 milliárd forintos Philips-csarnokra. Egy építőipari szolgál­tatás csak akkor működik jól, ha hatékonyan, megfe­lelő áron, jó minőségben, a megadott határidőre tel­jesíti, amit vállalt, vallja Rabóczkyval együtt Mező Árpád az Épker Fővállal­kozó Kft. ügyvezető igaz­gatója és Jóni Gábor a cég műszaki igazgatója is. Per­sze nem könnyű, hiszen az építőipar időjárásfüggő és meglehetősen bonyo­lult. Több ezer anyagot kell beépíteni, összehan­golva az alvállalkozók munkáját időben, minő­ségben, ma már nyelvileg is. Ez nem egyszerű fela­dat, akár egy rózsadombi kétlakásos nagypolgári villa építése esetén sem - amiért egyébként a másik Mesterdíjat kapták. A három díj is fémjelez­te, a minőségi munka meg­hozta eddigi legnagyobb gyümölcsét a nyíregyházi cég számára. Az Épker is építője lehet a Lágymányo­­si-híd budai hídfője és az egyetemi épület között kialakítandó Infoparknak. Ez a 20 milliárd forintos lé­tesítmény a német állam megrendelésére, magyar állami felügyelet mellett, hazai fővállalkozásban ké­szül, osztrák gépészeti ki­vitelezéssel, izraeli villany­­szereléssel. Az Infopark hét épületből álló együtte­sének 3 év alatt kell fel­épülnie, s a kivitelezésben végig ott lesz az Épker is. A menedzsment azt szeret­né, ha ebben a minőségi munkára évekig igényt tar­tó beruházásban számít­hatna minél több alvál­lalkozó szabolcsi építőipa­ri cégre. Galambos Béla 2001. Január 7. » KELET * 3 JEGYZET Nyolcasok a Heti Hetesben Lex Pokol­­ és lesz po­kol­ Az FKGP frakciója keresztül fogja vinni Po­kol Béla előterjesztését ugyanúgy, mint a külső üzletrészről szóló tör­vényt - jelentette ki Torgyán József e heti sajtótájékoztatóján. A Fidesz meghatározó része már korábban is úgy ítélte meg, hogy kár volt két évvel ezelőtt visszavonni Pokol Béla javaslatát, a sajtó felelősségét szabá­lyozó, úgynevezett lex Pokol­t. Az egész kormányzati oldal számára elfogadhatat­lan az a hozzáállása néhány sajtóorgánum­nak, hogy a hamis vádtól meg rágalmazás­tól sem visszariadó módon igyekeznek le­járatni embereket, családokat, pártokat. A sajtónak is segítséget szeretnének adni a belső megtisztuláshoz a lex Pokol feleleve­nítésével - mondta a pártvezér. Eddig a hír. A hír, amely felkavarta az újságíró-társadalmat. - A két évvel ezelőtti alkotmánysértő volt, az Alkotmánybíró­sághoz fordulunk - reagált ekként a MÚOSZ elnöke, aki maga is úgy tanulta, így tanítja a szállóigévé vált gondolatot: A hír szent, a vélemény szabad! De, hogy mit is szabályozna e „pokoli törvény”? A Polgári törvénykönyv módosí­tását kezdeményező indítvány legtöbb vi­tát kiváltott pontja az, hogy nemcsak hí­rekre, hanem véleményekre is lehetne sajtóhelyreigazítást kérni. E lehetőség nemcsak a sajtó legélesebb fegyverét csor­bítaná ki, de ketté is törné azt. Korlátozná a véleményközlést, megfojtaná a kommen­tár, a politikai publicisztika és a művészeti kritika műfaját, elsorvasztaná a lapok nem különben kedvelt, olvasói véleményeket közlő rovatát is. A lelkét az újságoknak. Miként az egyik legnépszerűbb tévémű­sornak, a Heti Hetesnek is a végét jelente­né. Amely járgány pedig jól halad. Még úgy is, hogy a kerekébe folyton nyolcast nyomnak. Emlékkép az új esztendő (évtized, évszázad, évezred) első per­ceiből: tűzijáték Nyíregyházán Elek Emil felvétele

Next