Vasárnapi Kelet, 2002. január-június (3-5. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-06 / 1. szám
2002. JANUÁR 6. RIPORT Ön is élhet százhúsz évig A húsz év múlva születők átlagéletkora már 120 év is lehet. Az öregedéskutatással foglalkozó tudósok áttörés előtt állnak. Vannak, akik a gének manipulálására esküsznek. Mások szerint hamarosan elkészül a szájon át beszedhető „örök fiatalság” kapszula. De a mai negyvenesek is elélhetnek száz évig, ha készek koplalni. Ugyan ki ne szeretne száz évig, vagy még tovább élni - feltéve, hogy utolsó éveit nem betegen, magatehetlenül vagy szenilisen kell töltenie. A fejlett országokban az elmúlt száz évben harminc évvel nőtt a várható élettartam. Az Egyesült Államokban ma már minden hatodik ember idősebb 65 évesnél. ■ Robert Bradbury, a Harvard Egyetem biotechnológusa szerint teljesen normális dolog, hogy az emberek akár a 200. születésnapjukat is megélhessék. A „konzervatívabb” tudósok szerint az ember jelenlegi génállománya 120- 130 évet „tud”. Vagyis szerencsés esetben ennyit élhetnénk. Az öregedés lassításával, a fiatalság meghosszabbításával foglalkozó tudományos kutatások áttöréshez értek. Az emberi génállomány feltérképezéséhez kapcsolódó vizsgálatok során amerikai tudósok felfedezték az öregedés génjét. A kutatók korábban azt gondolták, hogy több száz, esetleg ezer gén együttes hatása felelős életünk rövidségéért. Ám a Louise Kunkel vezette kutatócsoport rájött, hogy az öregség génjei a „mindössze” ötszáz gént tartalmazó negyedik kromoszómán találhatók meg. A csoport 308 kilencvenévesnél idősebb és magas kora ellenére egészséges ember génállományát vette górcső alá. Olyan testvérpárokat kerestek, ahol az idősebbik legalább 98, míg öccse 91, illetve húga 95 éves volt. Nem a fiatalság forrását keressük. Ha valamit, akkor a szép öregedést - nyilatkozta Thomas Peris, a vizsgálatban részt vevő egyik kutató, aki szerint kutatásuk kiindulópontja lehet az öregkori betegségeket gyógyító készítmények előállításának. Czeizel Endre genetikusprofesszor szerint jelenleg nagyon kevesen élik le azt az időtartamot, ami a DNS-ükbe van „programozva”. A betegségek, balesetek ugyanis általában közbeszólnak, vagy ha nem, hát az egészségtelen életmód káros hatásai érvényesülnek. Czeizel professzor szerint a géntérkép elkészültével ez pozitívan változhat. - Eddig az volt a szemlélet, hogy mindenkit minden rizikótényezővel szemben meg kell védenünk. Ez azonban nem jött be. Úgy számolom, hogy 2005-től elvileg bárki kérheti, hogy nézzék meg a génjeit, s ennek alapján határozzák meg, hogy konkrétan melyik betegségre fogékony, így mindenkinek lehet egy egyénre szóló, genetikailag orientált, specifikus egészségmegőrzési programja. Nem véletlenül mondta Clinton a géntérkép elkészültekor, hogy eztán az emberek húsz évvel tovább fognak élni. A százhúsz év tehát realitás, sőt, ennek a kétszeresét is elérhetjük, ha sikerül még hatékonyabban beavatkoznunk a génekbe. Bár az is igaz, hogy én ebben már nem szeretnék részt venni. Nagyon unalmas lenne. A következő kihívás éppen az lehet, hogy miképp tehető szebbé, tartalmasabbá a tudomány által nyert idő. A gének vizsgálata csak az egyik ágát képezi az emberiség öregség elleni harcának. Vannak, akik inkább a hormonjaink közt kutakodnak az örök fiatalság szájon át beszedhető (s épp ezért jó áron eladható) kapszulája után. Több kutatócsoport egymástól függetlenül felismerte, hogy az öregedést egy inzulinszerű hormon szabályozza. A tudósok fonalférgeket, ecetmuslicákat és gyümölcslegyeket vizsgáltak, azok ugyanis emberi mércével gyorsan öregednek, így néhány hónap alatt több generáció is „kihal”. A fiatalság hormonjának mesterséges adagolásával sikerült e bosszantó kis élőlények élettartamát ötven százalékkal növelni. (Ha mindez emberre is igaz lenne, akkor átlagosan 100-120 évig élhetnénk.) Ráadásul a kezelt példányok öregkorukra sem lassultak le. A Mark Tatar vezette csoport azt is megfigyelte, hogy az öregedés lelassításának ára van. A módosított példányok kisebbre nőttek, termékenységük pedig csökkent. Az élettartam meghosszabbítását célzó kutatások 1935 óta folynak. A legígéretesebb és egyben a „legolcsóbb” módszerről Roy Walford kaliforniai professzor számolt be. A kísérletek során előbb patkányokon, majd mintegy tíz éve már majmokon is vizsgálta az „alacsony kalórai bevitel” hatásait. Walford szerint ha a patkányokat huzamosabb időn keresztül a szokásosnál 40 százalékkal kevesebb kalóriához juttatják, súlyuk a normálisnál 15-20 százalékkal lesz kisebb, viszont lényegesen tovább élnek. Élettartamuk nemcsak meghosszabbodik, hanem ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, szerevezetükben pedig olyan „alvó” gének aktiválódnak, amik serkentik a sejtek hibajavító képességét. A koplaltatott patkányok között alacsonyabb volt a daganatos és keringési betegek aránya, emberi korra átszámítva pedig mintegy 120 évig éltek. A majomkísérletek még folynak, ám a professzor szerint a főemlősök esetében is a patkányokéhoz hasonló eredményre számíthatunk. A tudós azt állítja, az embernél az öregedés lassulása akkor kezdődik, amikor koplalni kezd, így minél előbb diétára fogjuk magunkat, annál több évvel hosszabbíthatjuk meg az életünket. Walford, aki hetvenhét évesen is aktív, még dolgozik. Tökéletes egészségnek örvend, maga is betartja a férfiaknak mindössze napi 1600 kalóriát engedélyező „120 év diétát”. Több öregedéskutató intézet is közzétesz internetes oldalain olyan felméréseket, amelyeket őszintén kitöltve megtudhatjuk, hogy életvitelünk, környezeti és anyagi helyzetünk lehetővé teszi-e a századik születésnap elérését. Viszonylag rövid és egyszerű kérdőívet találhatunk a www.livingtol00.com címen. A kérdésekből kiderül, sikeresebben próbálkozhatnak azok, akik csak minimális mennyiségű húst esznek, nem dohányoznak, nem, vagy ritkán isznak kávét, illetve alkoholt. De előny, ha valaki szorgalmasan mossa a fogát, közel él a családtagjaihoz, és gyakran meglátogatja őket, akárcsak az, ha a rokonok között volt, aki elélt kilencvenéves koráig. De a századik életév elérésére csak az pályázhat sikerrel, aki naponta legalább 20 percnyi testedzéssel frissíti fel magát. JÁSZAI JOLI néni májusban lesz 96 éves, de még mindig friss és fiatalos. Saját bevallása szerint ha a jobb lába nem fájna, gyakran, még táncra is perdülne. - Ha valaki azt kérdezi tőlem, mi a hosszú élet titka, mindig csak azt mondom: harmóniában kell lenni a környezetünkkel. Nem szabad gyűlölködni, haragban lenni senkivel, mert az stresszel jár, s így az ember előbb-utóbb megbetegszik. Joli néni családjában a magas kor nem ritkaság: édesapja 92 évig élt, s egyik nővére is 93 éves volt, amikor eltávozott. Egyedül sokat dolgozó, idegeskedő édesanyja halt meg fiatalon, 77 éves korában... Joli néni mindig sokat mozgott, sohasem szerette a zsíros ételeket, de szerinte nem ez, hanem a béke és a szeretet tartja meg az embert sokáig. «JS»* KROPKÓ PÉTER triatlonista szerint a sport hatása csak addig áldásos, amíg az ember partnernek tekinti, s nem bünteti a szervezetét a sok mozgással. A kilenc Iron Man (Vasember) versenyt nyerő sportoló úgy véli: mivel az USA-ban már egyáltalán nem ritkaság a 80 év fölötti kor, a 120 év sem elérhetetlen. Egyes versenyek előtt már most alkalmazzák a génvizsgálatot, hiszen az őssejtek bejuttatása a szervezetbe már most is fiatalíthat. Ám szerintem az igazi áttörést az életmódváltás jelentheti. Minél magasabb az életszínvonal, annál tovább élnek az emberek. Én, bár sportolok, mindössze 70 évet jósolok magamnak... Fiatalító hormon? ■ Manapság egyre többen próbálják a korosodást hormonokkal hátráltatni. A tesztoszteron kedélyjavító, izomerősítő és energiát adó hormon, amelyet becslések szerint a német férfiak 4 százaléka szed rendszeresen. A hollywoodi színész, Nick Nolte esténként növekedési hormont ad be magának injekció formájában, hogy megőrizze fiatalos energiáját. Míg az öregedéssel foglalkozó szakértők a fiatalító hormonkezelések által jobb egészséget, több energiát és kevesebb ráncot ígérnek, a szakorvosok szerint az túl veszélyes. A hormonok az ember fejlődését az embriótól egészen a halálig szabályozzák. A kutatók egyre több apró részletet fedeznek fel, hogy a hormonok milyen hatással vannak a bőrre, az izomzatra, a csontokra és a kedélyállapotra. A tesztoszteron az emberi testben lévő 38000 génből 4000 működését szabályozza. A 30. életévtől azonban fokozatosan leáll a hormontermelés. A korosodás megelőzésével foglakozó szakértők a csökkent hormontermelődéssel magyarázzák az öregedéssel járó összes kellemetlenséget, az immunrendszer gyengülését, a csontok törékennyé válását, a izmok helyére kerülő zsírt. Számos szakorvos viszont óva int a hormonkezelésektől, hiszen egyelőre a mellékhatásairól túl keveset tudnak. Érzelmes és sportos az Év elején, az ünnepek utáni lazulásban van egy kis idő számot vetni a tavalyi esztendővel. A férfiaknak például azzal, hogy hol is tartanak a hölgyek által megfogalmazott ideálhoz képest. Nos, az etalon adott: az RTL Klub nemrég azt tudakolta, ki az ország három legvonzóbb pasasa. Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó lett az abszolút győztes, a második helyen a Barátok közt Gézája, azaz Németh Kristóf végzett, maga mögé utasítva az énekes Ákost. ■ Három férfi - három eset: Kásás Tamás, bár fürödhetne a népszerűségben, jobbára kerüli a nyilvánosságot. Ráadásul Olaszországban pólózik nagy bánatára a magyar lányoknak. - Nem mondhatnám, hogy különösebb érzelmeket csiholt ki belőlem a tavalyi szavazás végeredménye - árulta el a VB-nek Nápolyban élő olimpiai bajnokunk. - Persze jólesik tudni, hogy az emberek kedvelnek, szeretnek, de a szakmai trófeákat jobban tudom értékelni. Számomra sokkal többet jelent, ha azért dicsérnek, mert jól megy a játék. A harmadik helyezett Ákos egészen más egyéniség. Belőle mindig sugárzik valamilyen misztikus megközelíthetetlenség. Nem véletlen, hogy kevesen tudják, családja van. Az énekes - bár élvezi a népszerűséget - a magánéletét tabunak nyilvánította. A gyermekét is csak egyszer engedte lefotózni, mondván: ez volt az első és az utolsó alkalom. A szavazáson második helyen végzett Németh Kristóf talán a legnyitottabb. S ez érthető is, hiszen színész, ráadásul a Barátok közt című szappanopera állandó szereplője, Kristóf büszke a helyezésére. - Az RTL Klub nézőinek szavazása számomra azért volt különösen fontos, mert nem a sajtó véleményét tükrözi, hanem a közönségét. Már az is megtisztelő volt, hogy a szűkebb „elit csapatba” bekerülhettem, arra pedig végképp nem gondoltam, hogy közvetlenül Kásás Tamás mögött fogok szerepelni... Németh Kristóf bízik abban, hogy a szavazás nem csupán a külsőségekről, hanem egy kicsit a személyes szimpátiáról is szólt. Két voksolójával kapcsolatban ebben egészen bizonyos. - Azt tudom, hogy az anyukám és a szerelmem volt a két leglelkesebb szavazóm. Úgy szólt a versenykiírás, hogy egy kisorsolt együtt vacsorázhat majd az első helyezettel. Nos, bár én második lettem, úgy döntöttem, hogy saját hatáskörben „kisorsolom” az édesanyámat és a kedvesemet, és meghívtam őket egy hangulatos vendéglőbe... Réz András esztéta szerint a közönség sokszínűségét jelzi, hogy egy vízilabdázó, egy színész és egy énekes végzett az első három helyen. Igazából csak Kásás elsősége lepett meg, ő ugyanis nem tipikus médiasztár. A többiek ebből a szempontból szinte mind előnyben voltak vele szemben. Ám úgy látszik, az általa képviselt jóképű, férfias hős típus még ezt is elviseli. Németh Kristóf állandóan képernyőn van, őt nem nehéz szimpatikusnak találni. Ákos más: ő nem az a kimondott férfi álom ideál, viszont a dalaival - amelyek tulajdonképpen már-már költemények - olyan romantikus érzéseket közvetít, amelyek sok lány szemében vonzóvá tehetik őt. Ezért úgy hiszem, hogy annak a lánynak a szeme előtt, aki Ákosra szavazott, talán nem is az énekes képe lebegett, hanem csupán valamelyik dala. Réz András szerint egységes válogatási elvet keresni azért sem érdemes, mert a vonzó jelző mindenki számára mást jelent. Ezt a szót különféleképpen lehet értékelni. Biztosan volt, aki a testi vonzalomra helyezte a hangsúlyt, s valószínűleg olyan is akadt, aki inkább egy naplementés andalgást képzelt el a legszívesebben az általa favorizált férfival. S közben meglehet: mind a ketten ugyanarra szavaztak... Kristóf bízik benne, hogy a szimpátia volt a döntő