Vasárnapi Kelet, 2007. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-07 / 1. szám

4 Nyugdíjban a szálkai tűzoltó parancsnok Harminckét év szolgálat után nyugállományba vonult Petróczi István tű. alezredes a Mátészal­kai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka. Petróczi István a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál találko­zott először­­ mint vállalati tűz­(távozó parancsnok) oltó­­ a tűz­oltói hiva­­t­á­s­s­a­l . 1­9­7­5. február 1- jével felsze­relt állami tűzoltónak a Nyíregy­házi Városi és Járási Tű­zoltóparancsnokságra, mint őr­vezető. Számos iskola, szaktan­­folyam elvégzését követően, két éven keresztül a Nyírbogdányi Őrs parancsnoka volt, majd Nyíregyházára került, tűzoltási és szolgálati főelőadói beosztás­ba. Innen vezetett az útja 1984- ben Mátészalkára, ahol mosta­náig városi tűzoltóparancsnok volt. Róla valóban elmondható, hogy a tűzoltói életet a ranglét­ra legalsó szintjéről kezdte, és tudása, szorgalma révén lépdelt előre egészen a parancsnoki be­osztásig. Mint később az élet megmutatta, tíz év elegendő volt, hogy az újoncból a megye egyik legnagyobb tűzoltóságá­nak parancsnoka legyen. A lekö­szönő parancsnok kinevezett utódja január 1-től Szabó Imre tű. alezredes, aki 1989. június 1-jével szerelt fel hivatásos tűz­oltónak a Mátészalkai Tűzoltó­parancsnoksághoz. FOTÓK: HOLES ISTVÁN Szabó Imre (új parancsnok) „Színes” tolvaj Az E-ON Tiszántúli Áramszolgál­tató Zrt. megbízottja által, a Vásárosnaményi Rendőrkapi­tányságra tett bejelentés alapján indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki a Vásárosnamény kül­területén lévő transzformátorról levágta a lakatot, és a benne lé­vő réz alkatrészeket megrongál­ta, eltulajdonította. A lopással okozott kár mintegy egymillió fo­rint. KÖZBIZTONSÁG 2007. JANUÁR 7., VASÁRNAP - VASÁRNAPI KELET A közvetítésre csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor, és csak akkor, ha az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A bűnöző megegyezhet a sértettel Az Országgyűlés decem­berben egyhangúlag fo­gadta el a büntetőügyek­ben alkalmazható közve­títői tevékenységről szóló érvényt. A törvény célja, hogy a bűncselekmén­­nyel kiváltott konfliktus kezelésére új, Európa már szinte minden or­szágában alkalmazott megoldást vezessen be a magyar büntetőjogi rend­szerbe. Fullajtár András A törvény részleteiről Sza­­kátsné Hegedűs Borbála, a me­gyei igazságügyi hivatal igazga­tója tájékoztatta lapunkat: - Az új jogintézmény 2007. január 1-jei bevezetésével euró­pai uniós kötelezettségünknek teszünk eleget, az erről a kér­désről szóló kerethatározat ér­telmében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy ösz­tönözze a sértett és az elkövető közötti közvetítést (mediációt), továbbá köteles biztosítani, hogy a közvetítés eredménye­ként létrejött megállapodás a büntető ügyekben figyelembe vehető legyen.­­ A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás a büntető igazságszolgáltatáson belüli új megközelítés, amely tovább bő­víti az alternatív felelősségre vo­nási lehetőségeket. A helyreál­lító szemlélet célja, hogy a bűn­­cselekmény előtti állapotot vis­­­szaállítsa, vagy törekedjen az eredeti állapot visszaállítására, a sértettnek kiemeltebb szere­pet biztosítson a büntetőeljárás folyamatában, az elkövetőt fele­lősségvállalásra ösztönözze. A resztoratív igazságszolgáltatás központi gondolata a bírói útról való elterelés és a konfliktus di­alógussal, kommunikációval való kezelése. A szemlélet egy­szerre tűzi ki célul a sértett sé­relmeinek helyreállítását (kár­talanítást, vagy a bűncselek­mény okozta következmények egyéb módon történő jóvátéte­lét), a normaszegő személy fele­lősségre vonását, reintegrá­­cióját, rehabilitációját az őt vis­­­szafogadó közösségbe, valamint a hosszú távra is kiható bűn­­megelőzést.­­ A közvetítői eljárás a bűn­­cselekmény elkövetésével kivál­tott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a bíróság­tól, iletőleg ügyésztől függet­len, harmadik személy (közve­títő) bevonásával - a sértett és az elkövető közötti konfliktus rendezésének megoldását tar­talmazó, a bűncselekmény kö­vetkezményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető ma­gatartását elősegítő­­ írásbeli megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás alapelve a résztvevők önkéntessége, mél­tóságának, és egymással szem­beni tiszteletének biztosítása, és a közvetítő semlegessége. A közvetítői eljárás olyan alterna­tív lehetőség, amely a törvény­ben meghatározott esetekben rövidebb eljárást eredményez, csökkentheti a bíróságok leter­heltségét, hatékonyabbá teszi a sértett kárának megtérülését. - Felmerül a kérdés, hogy mi­lyen esetekben kizárt a közvetí­tés? -A büntető ügyekben alkal­mazható közvetítői eljárás a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, annak meghatározott szakaszá­ban - egy eljárás során legfel­jebb egy alkalommal - kerülhet rá sor. Közvetítői eljárásra az ügyet - a büntetőeljárás felfüg­gesztése mellett - az ügyész vagy a bíró utalhatja. Ügyészi szakban ezt az elkövető, és a sértett, valamint jogi képviselő­ik indítványozhatják, illetve azt az ügyész hivatalból is kezde­ményezheti. Bírósági szakasz­ban már csak a felek indítvá­nyára, és csak a tárgyalás kitű­zése előtt rendelhető el. A köz­vetítésre csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor, és csak akkor, ha az elkövető a nyomozás során beismerő val­lomást tett.­­ A közvetítő (mediátor) a büntetőeljárást lefolytató bíró­ságtól, ügyészségtől független személy (2007. január 1-jétől a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő), aki a közve­títői eljárás során mindvégig pártatlanul, semlegesen segíti a feleket a bűncselekménnyel okozott károk (anyag, pszichés, egyéb) megérítésére, jóvátéte­lére irányuló írásbeli megálla­podás létrehozásában. A közve­títő nem ad megoldási javasla­tokat, nem tesz igazat a felek között.­­A közvetítés alkalmazására mind a fiatalkorú, mind a fel­nőtt korú elkövetőkkel szem­ben indított büntetőeljárás so­rán lehetőség van. A törvény szerint az ügyész, vagy a bíró a közvetítői eljárásra utalásról dönthet: személy elleni, vagy közlekedési, vagy vagyon elle­ni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselek­mény ötévi szabadságvesztés­nél nem súlyosabban bünte­tendő. Hangsúlyozandó, hogy csak egyes bűncselekmény-típu­soknál teszi lehetővé a törvény a közvetítői eljárásra utalást. Vannak olyan esetek, amelyek olyan súlyos következménnyel jártak, hogy az állam még a sértett és a terhelt megegyezé­se esetén sem mondhat le bün­tetőhatalmának érvényesítésé­ről, ezekben a törvény nem te­szi lehetővé a közvetítői eljá­rást. A törvény erejénél fogva kizárt a közvetítői eljárás, ha: az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, a bűncse­lekményt bűnszervezetben kö­vette el, a bűncselekmény ha­lált okozott, az elkövető a szán­dékos bűncselekményét koráb­bi bűncselekmény miatti bün­tetés hatálya alatt követte el.­­ A törvény szerint a legfel­jebb háromévi szabadságvesz­téssel büntetendő személy elle­ni, közlekedési és vagyon elle­ni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát a közvetítői eljárás során megé­rhette, vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, az elkövető büntethetősége megszűnik. Az ennél súlyosabb, de az ötévi szabadságvesztést meg nem haladó büntetési tételhatár ese­tén korlátlan enyhítésre ad le­hetőséget a szabályozás.­­ 2007. január 1-jétől a köz­vetítői eljárást a büntetőügy­ben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illeté­kes megyei igazságügyi hivata­lon belül önálló szervezeti egy­ségként működő pártfogó fel­ügyelői szolgálat közvetítői te­vékenységet végző pártfogó fel­ügyelője folytatja le. Országo­san mintegy 60 fő felsőfokú végzettségű, az új tevékenység­re felkészített, speciális mediátorképesítéssel rendel­kező szakember végez bünte­tőügyekben közvetítést. Lesznek ügyek, amelyek nem a bíróságon dőlnek el (FOTÓK: FULLAJTÁR ANDRÁS) Szakátsné Hegedűs Borbála Heizer György, a tábornok A köztársasági elnök nyugállományú határőr dandártábornokká léptet­te elő októberben. Kellemes évet tudhat maga mögött Heizer György, a Nyírbá­tori Határőr Kerület nyugállomá­nyú parancsnoka. Az idén töltöt­te be 75. születésnapját. Ebből az alkalomból Béndek József al­tábornagy, a Határőrség orszá­gos parancsnoka festményt aján­dékozott neki. A köztársasági el­nök elismerésképpen nyugállo­mányú határőr dandártábornok­ká nevezte ki Heizer Györgyöt nemzeti ünnepünk alkalmából. Heizer György 1931. augusz­tus 26-án született szegény pa­raszti családban. Négyen voltak testvérek, rajta kívül már csak húga él. Mindig vonzotta az egyenruha. Az ifjúsági mozga­lomban tevékenykedett, az ő ja­vaslatukra vonult be 17 évesen Esztergomba a honvédséghez. 1949-ben már Pécsett, a Dózsa gyalogostiszti iskolán tanult, 1950. szeptember 29-én avatták hadnaggyá. Az orosházi kerület gyulai portyázószázad parancsnoká­nak helyettese lett. Volt alegy­ségnél, a FEP-en, szolgált törzs­tisztként. Állomáshelye volt Orosháza, Szeged, Kiskunhalas. Innen iskolázták be 1953-ban egy évre zászlóaljparancsnoki tanfolyamra. De ’54 -ben már a zalaegerszegi kerületnél van a szombathelyi zászlóalj törzsfő­nöki beosztásában. Két év után a Szombathelyi Határőr Kerület kiképzési alosztályára kerül fő­előadónak. Majd következett a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémia, melyet 1964-ben végzett el, a Határőr­ség Országos Parancsnokságá­ra, a Hadműveleti Osztályra he­lyezték. A Nyírbátori Határőr Kerület­parancsnokságra 1970-ben he­lyezték törzsfőnöki beosztásba, de 1971 végén negyven­­évesen már ő a kerületparancsnok. Ezt a magas beosztást egy híján húsz esztendeig töltötte be, 1990. április 1-jei nyugállomány­ba vonulásáig. Első feleségét el­vesztette, egy gyermekük szin­tén határőrtiszt lett, ma már ő is nyugállományú. Aztán újra meg­nősült, Jolikával 1984 óta élnek boldog házasságban. Nyírbátor Pro Urbe dí­jasa, több nyugdí­jasszervezet aktív tagja, 2005 májusa óta pedig jelenlegi lakhe­lyén a mátészalkai Holdsugár Nyugdíjas Egyesület elnöke. Heizer György feleségével Keresik a rablót Január 2-án a kora reggeli órák­ban egy férfi kirabolta Nyíregy­házán a Deb­receni úton lé­vő sörözőt, majd a hely­színről egy feltehetőleg metálszürke színű Volks­wagen típusú autóval távo­zott. Az elkö­vető 30-40 év közötti, kb. 180 cm magas, kövér testalkatú, ba­juszt viselő férfi. A rablóról fan­tomrajz készült, ezért a rendőr­ség kéri a lakosságot, hogy aki a képen szereplő személyt felis­meri, tegyen bejelentést a Nyír­egyházi Rendőrkapitányságon! így nézhet ki a rabló

Next