Vasárnapi Kelet, 2007. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-07 / 1. szám
4 Nyugdíjban a szálkai tűzoltó parancsnok Harminckét év szolgálat után nyugállományba vonult Petróczi István tű. alezredes a Mátészalkai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka. Petróczi István a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál találkozott először mint vállalati tűz(távozó parancsnok) oltó a tűzoltói hivatással . 1975. február 1- jével felszerelt állami tűzoltónak a Nyíregyházi Városi és Járási Tűzoltóparancsnokságra, mint őrvezető. Számos iskola, szaktanfolyam elvégzését követően, két éven keresztül a Nyírbogdányi Őrs parancsnoka volt, majd Nyíregyházára került, tűzoltási és szolgálati főelőadói beosztásba. Innen vezetett az útja 1984- ben Mátészalkára, ahol mostanáig városi tűzoltóparancsnok volt. Róla valóban elmondható, hogy a tűzoltói életet a ranglétra legalsó szintjéről kezdte, és tudása, szorgalma révén lépdelt előre egészen a parancsnoki beosztásig. Mint később az élet megmutatta, tíz év elegendő volt, hogy az újoncból a megye egyik legnagyobb tűzoltóságának parancsnoka legyen. A leköszönő parancsnok kinevezett utódja január 1-től Szabó Imre tű. alezredes, aki 1989. június 1-jével szerelt fel hivatásos tűzoltónak a Mátészalkai Tűzoltóparancsnoksághoz. FOTÓK: HOLES ISTVÁN Szabó Imre (új parancsnok) „Színes” tolvaj Az E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. megbízottja által, a Vásárosnaményi Rendőrkapitányságra tett bejelentés alapján indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki a Vásárosnamény külterületén lévő transzformátorról levágta a lakatot, és a benne lévő réz alkatrészeket megrongálta, eltulajdonította. A lopással okozott kár mintegy egymillió forint. KÖZBIZTONSÁG 2007. JANUÁR 7., VASÁRNAP - VASÁRNAPI KELET A közvetítésre csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor, és csak akkor, ha az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A bűnöző megegyezhet a sértettel Az Országgyűlés decemberben egyhangúlag fogadta el a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló érvényt. A törvény célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktus kezelésére új, Európa már szinte minden országában alkalmazott megoldást vezessen be a magyar büntetőjogi rendszerbe. Fullajtár András A törvény részleteiről Szakátsné Hegedűs Borbála, a megyei igazságügyi hivatal igazgatója tájékoztatta lapunkat: - Az új jogintézmény 2007. január 1-jei bevezetésével európai uniós kötelezettségünknek teszünk eleget, az erről a kérdésről szóló kerethatározat értelmében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy ösztönözze a sértett és az elkövető közötti közvetítést (mediációt), továbbá köteles biztosítani, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás a büntető ügyekben figyelembe vehető legyen. A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás a büntető igazságszolgáltatáson belüli új megközelítés, amely tovább bővíti az alternatív felelősségre vonási lehetőségeket. A helyreállító szemlélet célja, hogy a bűncselekmény előtti állapotot visszaállítsa, vagy törekedjen az eredeti állapot visszaállítására, a sértettnek kiemeltebb szerepet biztosítson a büntetőeljárás folyamatában, az elkövetőt felelősségvállalásra ösztönözze. A resztoratív igazságszolgáltatás központi gondolata a bírói útról való elterelés és a konfliktus dialógussal, kommunikációval való kezelése. A szemlélet egyszerre tűzi ki célul a sértett sérelmeinek helyreállítását (kártalanítást, vagy a bűncselekmény okozta következmények egyéb módon történő jóvátételét), a normaszegő személy felelősségre vonását, reintegrációját, rehabilitációját az őt visszafogadó közösségbe, valamint a hosszú távra is kiható bűnmegelőzést. A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a bíróságtól, iletőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és az elkövető közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás alapelve a résztvevők önkéntessége, méltóságának, és egymással szembeni tiszteletének biztosítása, és a közvetítő semlegessége. A közvetítői eljárás olyan alternatív lehetőség, amely a törvényben meghatározott esetekben rövidebb eljárást eredményez, csökkentheti a bíróságok leterheltségét, hatékonyabbá teszi a sértett kárának megtérülését. - Felmerül a kérdés, hogy milyen esetekben kizárt a közvetítés? -A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, annak meghatározott szakaszában - egy eljárás során legfeljebb egy alkalommal - kerülhet rá sor. Közvetítői eljárásra az ügyet - a büntetőeljárás felfüggesztése mellett - az ügyész vagy a bíró utalhatja. Ügyészi szakban ezt az elkövető, és a sértett, valamint jogi képviselőik indítványozhatják, illetve azt az ügyész hivatalból is kezdeményezheti. Bírósági szakaszban már csak a felek indítványára, és csak a tárgyalás kitűzése előtt rendelhető el. A közvetítésre csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor, és csak akkor, ha az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A közvetítő (mediátor) a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, ügyészségtől független személy (2007. január 1-jétől a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő), aki a közvetítői eljárás során mindvégig pártatlanul, semlegesen segíti a feleket a bűncselekménnyel okozott károk (anyag, pszichés, egyéb) megérítésére, jóvátételére irányuló írásbeli megállapodás létrehozásában. A közvetítő nem ad megoldási javaslatokat, nem tesz igazat a felek között.A közvetítés alkalmazására mind a fiatalkorú, mind a felnőtt korú elkövetőkkel szemben indított büntetőeljárás során lehetőség van. A törvény szerint az ügyész, vagy a bíró a közvetítői eljárásra utalásról dönthet: személy elleni, vagy közlekedési, vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő. Hangsúlyozandó, hogy csak egyes bűncselekmény-típusoknál teszi lehetővé a törvény a közvetítői eljárásra utalást. Vannak olyan esetek, amelyek olyan súlyos következménnyel jártak, hogy az állam még a sértett és a terhelt megegyezése esetén sem mondhat le büntetőhatalmának érvényesítéséről, ezekben a törvény nem teszi lehetővé a közvetítői eljárást. A törvény erejénél fogva kizárt a közvetítői eljárás, ha: az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény halált okozott, az elkövető a szándékos bűncselekményét korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követte el. A törvény szerint a legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát a közvetítői eljárás során megérhette, vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, az elkövető büntethetősége megszűnik. Az ennél súlyosabb, de az ötévi szabadságvesztést meg nem haladó büntetési tételhatár esetén korlátlan enyhítésre ad lehetőséget a szabályozás. 2007. január 1-jétől a közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes megyei igazságügyi hivatalon belül önálló szervezeti egységként működő pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője folytatja le. Országosan mintegy 60 fő felsőfokú végzettségű, az új tevékenységre felkészített, speciális mediátorképesítéssel rendelkező szakember végez büntetőügyekben közvetítést. Lesznek ügyek, amelyek nem a bíróságon dőlnek el (FOTÓK: FULLAJTÁR ANDRÁS) Szakátsné Hegedűs Borbála Heizer György, a tábornok A köztársasági elnök nyugállományú határőr dandártábornokká léptette elő októberben. Kellemes évet tudhat maga mögött Heizer György, a Nyírbátori Határőr Kerület nyugállományú parancsnoka. Az idén töltötte be 75. születésnapját. Ebből az alkalomból Béndek József altábornagy, a Határőrség országos parancsnoka festményt ajándékozott neki. A köztársasági elnök elismerésképpen nyugállományú határőr dandártábornokká nevezte ki Heizer Györgyöt nemzeti ünnepünk alkalmából. Heizer György 1931. augusztus 26-án született szegény paraszti családban. Négyen voltak testvérek, rajta kívül már csak húga él. Mindig vonzotta az egyenruha. Az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett, az ő javaslatukra vonult be 17 évesen Esztergomba a honvédséghez. 1949-ben már Pécsett, a Dózsa gyalogostiszti iskolán tanult, 1950. szeptember 29-én avatták hadnaggyá. Az orosházi kerület gyulai portyázószázad parancsnokának helyettese lett. Volt alegységnél, a FEP-en, szolgált törzstisztként. Állomáshelye volt Orosháza, Szeged, Kiskunhalas. Innen iskolázták be 1953-ban egy évre zászlóaljparancsnoki tanfolyamra. De ’54 -ben már a zalaegerszegi kerületnél van a szombathelyi zászlóalj törzsfőnöki beosztásában. Két év után a Szombathelyi Határőr Kerület kiképzési alosztályára kerül főelőadónak. Majd következett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, melyet 1964-ben végzett el, a Határőrség Országos Parancsnokságára, a Hadműveleti Osztályra helyezték. A Nyírbátori Határőr Kerületparancsnokságra 1970-ben helyezték törzsfőnöki beosztásba, de 1971 végén negyvenévesen már ő a kerületparancsnok. Ezt a magas beosztást egy híján húsz esztendeig töltötte be, 1990. április 1-jei nyugállományba vonulásáig. Első feleségét elvesztette, egy gyermekük szintén határőrtiszt lett, ma már ő is nyugállományú. Aztán újra megnősült, Jolikával 1984 óta élnek boldog házasságban. Nyírbátor Pro Urbe díjasa, több nyugdíjasszervezet aktív tagja, 2005 májusa óta pedig jelenlegi lakhelyén a mátészalkai Holdsugár Nyugdíjas Egyesület elnöke. Heizer György feleségével Keresik a rablót Január 2-án a kora reggeli órákban egy férfi kirabolta Nyíregyházán a Debreceni úton lévő sörözőt, majd a helyszínről egy feltehetőleg metálszürke színű Volkswagen típusú autóval távozott. Az elkövető 30-40 év közötti, kb. 180 cm magas, kövér testalkatú, bajuszt viselő férfi. A rablóról fantomrajz készült, ezért a rendőrség kéri a lakosságot, hogy aki a képen szereplő személyt felismeri, tegyen bejelentést a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon! így nézhet ki a rabló