Vasárnapi Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

2002-04-21 / 16. szám

2002. ÁPRILIS 21. 4RIPORT Valami Amerika a csúcson Itt van már Amerika a Valami Amerikával. Már csak azzal is, hogy Herendi Gábor filmje 11 hete fut a mozikban és komolyan szorongatja a nagy amerikai produkciókat. A február 28-án forgalomba hozott Oscar-díjas Egy csodá­latos elme csak hatodik. Számítások szerint május elejére eléri a magyar filmek álomhatárát, a 300 ezres látogatott­ságot. Viszonyításul: a Sacra Corona 260 ezer felé tart, a Csocsó 214 ezren áll. És hihetetlen, 150 millió forintos bevételt mutat a kassza, így most már a rendező is meg­nyugodhat, hiszen minden pénzét beletette a filmbe. ■­­ Ami hosszú pályafutá­som alatt fantasztikusnak tű­nik, pedig a legjobb magyar filmeket kezelhettem, hogy ennyi idő alatt egy film álta­lában ha nem is kezd kikop­ni, de mindenképp vissza­esik valamennyire, ebben az esetben pont fordítva törté­nik - ecseteli Prukner Pál filmforgalmazó, a Budapest Film reklámfőnöke. - A Vala­mi Amerika a fiatalok köré­ben kultikus dologgá kezd válni, kétszer-háromszor is megnézik. Ez a visszatérő korosztály a 18-tól a harminc­­egynéhányosokig terjed. - Gyerekek, szerintem ez jelenti a rendszerváltást a magyar film legújabbkori történetében! - kiáltott fel Bajor Imre a film megnézé­se után. Amire gondolhatott, az még a forgalmazó szerint is az, hogy végre egy olyan mai magyar történet kerekedett, amiben a fiatalok „élnek” és „mozognak”.­­ Ugyanakkor életszerű­sége mellett megvannak a maga mozis „patentjei” - fű­zi Prukner Pál. - Ám a profi elemek ellenére a szereplők mégis úgy játszanak, hogy sokat lehet nevetni, s erre most nagy szükség van, s ugyanakkor mindenki meg­élheti a saját életét is. A ne­vetés és amit normálisan át lehet élni, szerelem, család, barátság jelenthetik a film sikerének titkát. És ami na­gyon fontos: nem depresszi­ós embereket látunk a vász­non. S mindez már propa­ganda nélkül működik. A titkok sorába tartozik még a kiváló zene. A Bon Bon, a Venus, a TNT és Pély Barna, Tátrai Tibor és Jamie Winchester, Dés László, Pál­­völgyi Géza, Szasza... - Mikor a második próba után a statisztéria minden külön instrukció nélkül el­kezdte énekelni a címadó dalt, Herendi Gábor rende­zővel csak összenéztünk, éreztük, ebből nagy durra­nás lesz...­­­ meséli Török Ta­más, a Bon Bon „egyik fele”. S jön, a Filmzene: Valami Amerika album két hónapja uralja a slágerlisták élbolyát. Ugyanakkor a dolog kölcsö­nös: van, aki a film miatt sze­reti a nótát, s van, aki a Film­zene: Valami Amerika CD hallatán ül be a moziba. Egy­mást erősítik. Prukner Pál legutóbb ilyet a Csinibabánál élt meg. Mint­ahogyan még régebbi időkre emlékeztetve, az író-olvasó találkozók mintájára ország­szerte közönségtalálkozók jöttek létre. Spontán, ponto­sabban a mozinézők csikar­ták ki a helyi forgalmazóknál a film készítőivel és szereplő­ivel való találkozást. Ma már ott tartanak, hogy az egyik nagy kereskedelmi rádióadó április végén kétszemélyes miami utat is sorsolva Valami Amerika-hétvégét tart, a Westend bevásárlóközpont pedig május 12-én Valami Amerika-partit is rendez.­­ Rendkívül jó hangulatú forgatás volt, s ami a lényeg, páratlan flottul ment minden - idézi Kecskeméthy Lídia gyártásvezető. - Harminc­­három nap alatt nem volt egy perc leállás, kameraállá­sok változtatása, idegőrlő vá­rakoztatások. Herendi min­den nap tudatosan, felké­szülve jött, szeme előtt ott volt a film, amit mi nem lát­tunk. A „készterméknek” az adhatja a varázsát, hogy majdnem mindannyiunknak ez volt az első mozinagyjá­tékfilmje, operatőrtől a jel­mezek álmodóján át a dísz­lettervezőig, s így minden résztvevő nagyon lelkes volt. Jómagam eddig tévés pro­dukciók gyártását vezettem, így tiszta felüdülést jelentett a mozi, Herendi Gabinak pe­dig a reklámfilmek után - ki­lenc éven át abban utazott - pedig valóban Amerika volt a munka. - Az „Amerikáig”, mert a forgatás már tényleg a leg­könnyebb és leggyönyörűbb szakasz volt, kicsit rögös út vezetett - jegyzi meg Heren­di Gábor. - Három év keser­ves munkája volt összeszed­ni rá a pénzt, kivált egy első­filmesnek... Nem tudtam ke­csegtető sztárokat sem fel­mutatni. Talán csak reklám­­filmes kapcsolataimnak tud­hattam, hogy névtelenként egyáltalán kaptam szponzo­ri pénzeket. Mert ugye, Már­ton Gyula forgatókönyvíró társam mellett, némely pá­lyázati pénztől eltekintve, a film teljesen az én magánvál­lalkozásom. Mondják, hogy már mindenkinek „busásan” visszafizette az árát. A film 220 millióba került, ennyit viszont csak egymilliós né­zőszám mellett lehet keres­ni. Már ha csak azt vesszük, hogy a bevétel fele rögtön a moziknál is marad. Tény, hogy 75 millió szponzori pénzt nem kell megadni. De ami 25 milliót én beletettem, az csak 200 ezres nézőszám­nál jön vissza, hogy nullánál tartsak. Viszont ilyet megter­vezni nem lehet. Csak annyit éreztem, hogy ez a műfaj hi­ánycikk, de hogy még önálló élete is lesz, végképp nem gondoltam. A reklámfilmes múlt és jelen abban biztosan segíthe­tett, hogy képi kiállítása már­­már amerikai, ám a történet hamisítatlanul magyar. Siker­szárnyalását so­kan abban vélik érteni, hogy kivé­telesen nem a múltban és a tör­ténelemben váj­­kál, és még csak nem is a „lepat­tant” VIII. kerü­letben játszódik. Tempója pedig - s itt már megint a reklámfil­mes beidegződés köszön vissza - pörög, játékfilmeké­nél gyorsabb.­­ Az Amerikát nem is akartam beletenni, hiszen oly sok címben szerepel, bár a főszereplő Szervét Tibor, Alex „amerikai”, in­kább csak annyiban van helye a kérdésben, hogy itthoni körülmények kö­zött, szűkebb pátriánkban mikor lesznek már végre paradicsomi állapotok. Hogy ezt a kérdést milyen humor kíséri, az alkotóról azért annyit, hogy egyik „főműve” a négy, sört rek­lámozó pult körül filózó fehéringes fazon... - Ugyan a József Attila Színház most bemutatott Léni nénijében elég sok rö­­högtető komédiaelem van, mégis felüdülést jelentett a forgatás - állítja Schütz Ila, a film Terka nénije, a mellék­­állású takarító és anyapót­lék. - Szeretem azt játszani amiben benne élek, vagy csak hallok róla, s ez a film olyan „na­gyon arról szól”, amiben élünk. Schütz llát egy mozimagazin ép­pen ezért a „Tor­ka” szerepért a legjobb női alakí­tás címre jelölte. - Lám, még így is hoz va­lamit a konyhára, nem csu­pán kedélyben... - mondja. Sipka Tamás Hl- A filmrendezők néha elfelejtkeznek arrról, hogy milyen korosztályok is járnak mo­ziba - mondja Réz András filmesztéta. - Herendi Gábor pont egy fiatal középgenerá­ciót talált meg a magyar filmek '30-as években már jól bevált hagyományos poén­technikájával. Kell egy mókás forgatókönyv, jó karakterek, márpedig nekünk vannak, mindez megdobva jó zenével. Közel áll a mostani angolszász irányhoz, ami egy kicsit krimi és nagy duma. Tarantino után vállalja, hogy egy kicsit furcsák, habókosak a fi­gurái. Egy ilyen film még így sem nyereséges, de a közönség nagyon jól érzi magát, s­­ a támogatóknak sem lesz a szájíze. Mert nélkülük nem működik, míg a Magyar Moz­­­­gókép Közalapítvány szánalmasan alacsony, tíz éve ugyanazon nominál áron támo­­­­gathat produkciókat, de hát még ez is indító lehetőség. S lehet, hogy egyszer lesz egy­­ filmtörvény, ami átfesti a magyar film sokpólusú képét. Viszont míg a nagy lélek­­­­nemesítő történelmi filmek állami támogatást igényelnek, addig a tömegfilmek­­ készítőinek még így kell saját zsebből és kéregetve előteremteniük a pénzt. A valamiamerika@skyfilm.hu címre naponta százával érkeznek az e­mail üzenetek. Sziasztok! Ezt nem lehet kibírni, már harmad­szor ültem be egy általam ismeretlen erő által vezérelve a moziba! Lehet, hogy függő lettem... Csók, Móni Klip a filmben: Varga Zsuzsa (Venus) és Oroszlán Szonja leszbikus kettőse­ ­|8888888883m8838a8888888888M88BS888a838amt8380XtaBO^^ A testőr Ami sikerült Kevin Costnernek a Több mint testőr című filmben, azaz védhette Whitney Houstont, az ös­­­szejött Tóth Krisztiánnak az életben. Jimmy egykori testőre ugyanis dolgo­zott már Pelével, Amanda Learrel, Madonnával valamint Friderikusz Sándorral is. Ám pályafutása egyik csúcsának mégis azt tartja, hogy immáron öt éve áll munkakapcsolat­ban a szaúdi uralkodócsaláddal. Legutóbb a trónörökös feleségét és két gyermekét vigyázta Londonban. 9­ 9 Igazán nem számít szokványos dolog­nak a testőröknél, hogy valaki már húsz­évesen bekerüljön a szakma mély vizébe. Tóth Krisztián 28 évesen már tapasztalt profinak számít , cseppet sem könnyű mesterségben. - Lehet, hogy furcsa lesz, amit mon­dok, de ha nekem kellene most valakire rábíznom a saját védelmemet, nem egy húszévesre esne a választásom - mondja Krisztián. A magyar hírességek közül egyszerre kettővel is folyamatosan dolgozni tudott, hiszen két éven keresztül Zámbó Jimmy és Friderikusz Sándor is igényt tartott a szolgálataira. Krisztián viszont külföldi munkákra vágyott, így kíváncsi volt arra az 1998-as Frei-műsorra, ahol John Dora szerepelt, aki több mint 30 éve tölt be testőri, titkári és menedzseri feladatot a szaúdi királyi család mellett. A riport után szinte minden ismerősét felkereste, segít­sék hozzá, hogy találkozhasson Johnnal. - Egyik barátom segítségével létrejött a nagy találkozás - ecsetelte Krisztián. - Átadtam a referenciagyűjteményemet, amely többek között Pelé, Amanda Lear, és Madonna melletti munkámról árulko­dott. Egy hónap sem telt el a találkozás után, amikor a férfi felhívta Krisztiánt és Londonba invitálta. Itt fiaként mutatta be a szaúdi uralkodó család jelen lévő tagjai­nak, akik - John Dora ajánlására - külön­féle testőri munkákkal bízták meg. És ez a bizalom immár öt éve tart, a család tagjai gondolkodás nélkül elfogadják tanácsait.­­ Nem azért ilyenek, mert befogadtak volna a családjukba, hanem tisztában vannak azzal, hogy a javukat akarom és amikor szólok, akkor az ő biztonságukat védem. Sosem lehet a védett személlyel közeli kapcsolatba kerülni, mert ezzel vé­get is ér a testőr tekintélye. Ezért tartom szakmailag elhibázottnak Kevin Costner egyébként nagyon jó filmjét - mondta a testőr.­­ Náluk az a szokás, hogy aki nem a család tagja, azt beosztottként kezelik. Ez alól kivételek a testőrök, akiknek a szava szentírás a védett személy részére. Egy testőr például sosem viheti el az asz­taltól a megtelt hamutartót vagy az üres üvegeket, hiszen az a pincér dolga. A szaúdi uralkodói család legfőkép­pen az európai személyzetet kedveli: a szakácsok általában franciák, míg csak és kizárólag angol sofőröket foglalkoztat­nak. A testőrség kivétel ez alól, a leg­­bizalmibb állás esetén meglehetősen ve­gyes az összetétel. Legutóbbb februárban vigyázott a sza­údi trónörökös feleségére és gyermekeire. A család előtt két nappal már a brit fővá­rosban volt, ahol John Dórával lejárták azokat a helyeket, ahova a szaúdiak el akartak menni. Egyrészt jelezték az otta­ni személyzetnek az illusztris vendégek várható érkezését, másrészt biztonsági szempontból feltérképezték a helyeket. Az együtt töltött napok alatt Krisztián a szaúdi kis herceg testőri feladatát látta el, akivel bensőséges kapcsolatba került. - Amíg ő engem akart néhány arab szóra megtanítani, addig én ugyanazt szerettem volna, csak magyar szavakkal. Noha az alma és körte szavak egész jól mentek már a londoni tartózkodásuk vé­­­­gére, nekem több arab kifejezést sikerült elsajátítanom. Az egyik legaranyosabb eset az volt a herceggel, amikor a lakosz­tályuk ebédlőjében a kisfiú fogta és le­szedte az asztalról a méregdrága terítéket, az abroszt leterítette a földre, és minden­kit odainvitált ebédelni. Ilyenkor az a leg­nagyobb elismerés, ha a herceg saját ke­zűleg ad valamennyi ételből. Nekem már az első nap kimérte a porciómat, ám sze­rencsére lehetett még venni mindenből. A szaúdi uralkodó és családja minden­napi életéről megjelent könyvekről hal­lott ugyan, de még egyiket sem olvasta. Mint mondta, úgy sem tudta volna ellen­őrizni a leírtak valóságtartalmát, hiszen ő maga még sosem járt Szaúd-Arábiában, a család tagjaival mindig Londonban talál­kozik, ahol mindannyian európai módon viselkednek. Diana testőrének a könyvét viszont elolvasta. - Először mindig olvasói szemmel néz­tem át a könyveket - állította. - Már ekkor bejelölöm azokat a részeket, amelyek szakmailag felkeltik az érdeklődésemet. Nem gondol újabb könyv írására, mint kijelentette, nem akar abba a sorba beáll­ni, akik egyre másra adják ki a kezükből a szakmailag támadható köteteket. - Én az első könyvemnél is odafigyel­tem a szakmai etikára, ráadásul csak és kizárólag befejezett munkákról írtam - tette hozzá Krisztián, majd elmosolyodik és közli, hogy a naplója írását azért nem hagyta abba... B. Molnár László magyarul tanítja a szaúdi herceget Amikor egyszerre védte Pelét és Friderikuszt

Next