Vasárnapi Újság, 1839 (6. évfolyam, 245-295. szám)

1839-09-01 / 279. szám

279-dik Vasárnap. Kolozsvárott, September 3 1-jén, 1839. VASÁRNAPI UJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK* TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Olaj, 539. hasáb. Az első kávé­­palánt Martínikben , 546. h. Perselybáok , 549. h. Újságok, 552 h­ OLAJ, 2-dik Czik­k. Szólunk mára a világításra és gyári szükségekre való olajokról. A’ reptiseo vagy repczeo­­laj a3 legfontosabb köztök és azt a’ helyet foglalja a3 világító olajok­, mit a3 faolaj az eledelre valók közt. Szí­ne rendszerint sárga és egy kissé kel­lemetlen szaga van. Ize is megfelel a3 szagának , minél fogva asztalra még más­­óbbakkal vegyítve sem hasz­nálják. Éghetősége ellenben, misze­rint ragyogó lángot ad, a belel nem szenesíti, hanem elhamvasztja , égés­kor , (csak hogy alkalmas lámpában legyen), nem bocsát rosz szagot, min­den más világító olajok felibe emeli Rósz oldala az, hogy a­ szabad le­vegőre kitéve észrevehetőleg megvál­tozik: megsűrűdik, nehezen folyóvá lesz és így a3 lámpák nagyobb ré­szében haszon vehetlen. Ugyan e3 tör­ténik vele a3 hosszas állással is, a­­zért nagy a3 különbség a3 friss és a olaj közt. Még egy más alkalmatlan­ság is van benne, miszerint télben ukcrán vagy udvaron nem világíthat­ni vele, hanem ha folyóbb olajokkal vegyítve. A 3 fagy ponton alól t. i. 2 —*3 fokkal össze áll és így nem hú­­zódhatik fel a 3 mécsbélbe. Könnyű­sége is megjegyzésre méltó, minthogy 109 pint vagy kupa csak 228 fontot húz, holott a* többiekből nagyobbá­­ra ugyan annyi pint 230 — 32 fon­tot nyom. A* repcze mivelés Magyarorszá­gon divatoz, Erdélyben alig ismerik, a­ Franczia föld gazdagságának pe­dig nagy részét teszi. Ugyan azért itt, mind mivelése, mind olaja kivé­tele módja az újabb időkben kivált, nagyobb tökélyre van vive. A­ két mód egymás mellé tétele világosb képzetet fog adni. A3 repcze magot elébb is vá­­lukba teszik, hol nehéz ütő botok­kal, (olly forma művezettel minta* kása, papiros és éreztörő malmok­ban ) összetörik. A3 törő botokat rend­szerint szélkerekek hajtják. Ezek te­mérdek számmal lévén Lil 1) város körül azon vidéknek meglepő saját­­ságu képet adnak. Midőn a3 mag e­­légségesen fel van törve, kiveszik a3 a3 váluból, hevített öntött vastáb­lákra terítik, hol megpergelődik 3s 1 1) Lille. Város északi Francziaországban 70,000 lakossal egy szép termékeny és jól mivelt lapály közepében. Iparairól és erős­ségéről nevezetes.

Next