Vasárnapi Újság, 1839 (6. évfolyam, 245-295. szám)
1839-12-08 / 293. szám
nyúlt. Végre megegyezőnek a9 gyár* mátok, hogy egy közgyűlésre követeket küldenek , és a3 kongresz egybe is gyűlt Filadellába sept.l7dikén 1774ben. A3 kongresz helyeslé a* Másszácsozets lépteit, megírá Gédzs 1) tábornoknak az angol fegyveres érd vezérének, nehogy ellenséges mozdulatokat tegyen is kiadá azon jogok elősorolását, mellyekkel szerintük az északamerikai angol gyarmatok birának. Egy kérelmet készítenek a királyhoz és azt Angliába Franklinnak küldék. Ez eszének, okosságának , minden erejit megfeszítő, minden munkásságát reá fordítá az ingerült felek kibékültetésére; de hiába, a" már többé lehetlen valasértesítést kapván, hogy személyes szabadsága is veszélyben forog, Londont mártzius végén 1775 ben oda hagyá. Filadelfiába érkeztével, mindjárt másnap a* kongreszbe Pennszilvánia követévé választaték. A* tartományt oltalmazható állapotba tevék, papiros pénzt bocsátának ki. Franklin mind a kongresz munkálataiban munkás részt vett mind fontos küldemények bízattak reá. Még a* gyarmatok ha a’ parlamenteri függésüket nem is akarák elismerni, de el a'királytólít. Hanem az Angliától újra meg újra küldött fegyveres erők és a háború forma szerinti folytatása az utolsó kötetet is elszakasztá, Ámélia függetlensége kérdésbe jőve is 1776- ral jul. 14-én el is dönteték. A törvény alkat megkészítésére egy gyűlést nevezének ki,s ennek elnökévé Franklínt. Ezen gyűlés munkálat i Gageja az alaptörvénye, minden mai napig az Egyesült Országoknak. Felszabadulására segéd nélkül szűkölködik Amerika; erre Francziaországot nézé ki. Franklin alkudozási adományainak már sok jeleit adta volt; szilárd erénye, szelíd, békéltető és még is tántoríthatlan jelleme, ismeretesek valának, tudák, hogy neve Európában vagy tekintete van, hogy a franczia akadémiának külföldi tagja, és Párizsban, oda tett két útja alkalmával 1767- ben és 1769ben nagy megkülönböztetéssel fogadták ; — mindezeket mutaták ki a közkívánat tárgyául,ezen fontos követség felválalására. Teljesítő is ezen óhajtást, jóllehet 61-dik évében jára , és két más taggal ügybiztosnak hagyá kineveztetni magát a 3 franczia udvarnál. Franklin nem jelent meg előbb hivatalos színben Francziaországban. Elérkeztével mindjárt Passziban Párizshoz közel telepedett meg és egész zautatása alatt ott maradt.Temérdek népszerűséget nyert, és az amerikaiak ügye iránti részvét közönségessé lett Francziaországban. Itt ekkor nagyon piperes viselet uralkodik, felfodorított, porzott haj, csillogó paszomántos, varrottas selyem és bársony köntösök, mind meg annyi tarka bábokká alakíták, az embereket. Franklin egy amerikai földész egyszerű öltözetében , sima portatlan hajjal, kerek kalappal, barna posztó öltönnyel jelenik meg az udvarnál és az újságon kapó párizsiaknak és méginkább az élénk, könnyen lobbanó párizsinőknek tetszik el különködés. Franklin egy híres természettudós, ere-