Vasárnapi Újság, 1843 (10. évfolyam, 452-502. szám)
1843-06-11 / 475. szám
nyékben (az erdélyi úgy nevezett Hegyalján) létező szórt a fajok tulajdonságairól; figyelmeztem fajok termékenységére és érésök idejére; külön szedettem és szűrtem a* nevezetesebb fajokat és nagy különbséget találtam mind ezekre, mind a’ belőlök szűrt bornak tulajdonságaira nézve.— Tapasztaltam azt is, hogy némelly fajok , mellyek a3 Szilágyban a* legjobb bort adják, itt csak a* jobb esztendőkben mennek tökéletességre: illyen a’ bakatot; budai tőket szaporítottam, itt későre érnek, holott az ezen környékbeli bor nem alább való a3 Szilágyinál és Budainál, és ebből azt következtetem, hogy közönséges szabályt tenni nem lehet, sok függ a különböző fajokra tekintve, az éghajlat mellett a"* mivelés módjától és a föld alkotó részeitől,— de egy vagy más szőllő fajt ajánlani azért is bajos, hogy hazánk különböző részeiben ugyan azon fajnak különböző neve van. — Tudják a szőllős gazdák hogy körökbe micsoda szőllő - fajok termékenyebbek és adnak jobb bort, ha nem tudják tegyenek kísérletet; és minden keveset termő, későn érő fajokat olly mélyen kiirtván, hogy többé ki ne sárjazhassanak, szaporítsák homlitás és gyökeres tők ültetése által csak a legjobb fajokat, — e zazmit átalában ajánlani lehet. — Nehezen fog esni némelly gazdáknak hogy ezáltal egy előre termésük mennyisége csökken , de kipótolja ezen fogyatkozást három négy év után bor termésüknek szembetűnő jobbulása.— Ha ezen könnyen kivihető és olly bizonyos hasznot ígérő módot ország szerte minden szőllős gazdák követendik, nem lészen olly nagy különbség az évek termései jósága közt, mint most és a magyar bor bizonyosan nemesebb, híresebb, könnyebben és drágábban eladható lészen. — Azokra nézve kik előtt az itteni nevei a’ szőilő fajoknak ismeretesek tapasztalásomat némelly fajokra nézve megemlíteni nem tartom feleslegesnek. — 1) A* Lám por, vagy Király szőllő, melly, ha nem csalatkozom, egy faj a tokai király édessel, jó fát nevel, termékeny, idején érő, gerezdje hosszú, ritkás szemű, szeme gömbölyű, sárgás, leves, édes;—madár nem igen eszi—bora tiszta arany színű, vékony, erős, édes, fűszeres — az 1841 belinek próbája, megforrás és tisztulás után 11 gr. Ezt tartom az itteni fajok között minden tekintetheti elsőnek. 2) Kövértalám a* tokai Gohér — középszerű fát nevel, termékenysége közepes, legidejébben élő az itteni fajok közzül, de könnyen rothad, és aszik, madár, darázs, légy nagyon szeretik,igerezdje elég nagy, inkább ritka mint sűrű, szeme nagy, hosszuké, húsos, édes; — bora sötétebb sárga, vastagabb mint a 3 Lámporé, erős, édes, de könnyen nyúlósodik. Ezt csak külön táblába ültetve ajánlom, hogy elébb lehessen szűrni, mig rothadás vagy aszás által nem apad. — próbája 9 % fok. 3) Som szőlő, Simiger, a 3 kis küküllő mellett, Fugádon 3s körülre bőven van a szőlőben, és ez egyik oka az ezen helyeken termő bor nemességinek ;— fája közepes, úgy termékenysége is, elég de nem ollyan idején élő mint az előbbiek, gerezdje közepes, ritka, szeme hosszuké, húsos, édes; bora vékony, arany szinü, erős, fűszeres, — próbája az 1841 beli Fogadinak— 12. 1