Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 19. kötet (Budapest,1896)
534 Irodalom és művészet annyi lemeze és hogy a kecses művésznő képes volt kimerülés nélkül annyiféleképen mosolyogni, állni, ülni, hajolni, kacsintani. Ezek a jelmezképek mostanság a műkereskedések legérdekesebb látványosságai közé tartoznak és ha Küry Klára legújabb szerepe, Bokor «Gyermekasszony»-ában, háttérbe nem szorítaná a régebbit, egyedül e képek csődítenék a közönséget a Népszínházba, mert van rajtuk elég nézni s gyönyörködni való. Mi sem akarjuk olvasóinkat ettől az élvezettől megfosztani és bemutatjuk az «Istennő»-t mind a három felvonásbeli ízléses, gazdag öltözékében, s közöljük azok hűséges leírását a «Háztartás» (Kürthy Emilné lapja) nyomán. 1. Az istennő toilette: görög szabású, lágy, fehér selyemruha, ezüst csillámmal és strassal hímezve. A hajban és a karon gazdag gyémántkígyók. Ezüsttel hímzett fátyol, amely lágy hullámokban folyja körül az egész alakot. Kamcókkal és brilliantokkal díszített gazdag mun Berzsenyi Dániel életrajza. A magyar tudományos akadémiától a Lévay-díjjal jutalmazott pályamű. írta Váczy János. Örömmel teszünk említést a magyar tudományos akadémia könyvkiadó vállalata új folyamának ezen kötetéről. A mellett, hogy egyik nagy nevű jelesünknek az emlékezetét eleveníti föl, valóban igen sikerült munkával gazdagítja írók életrajzaiban nem épen gazdag irodalmunkat. Váczy János, kit főleg irodalomtörténeti dolgozatairól és kiadványairól már régebben igen kedvezőleg ismer a magyar közönség, az alapos készültségű és öntudatos író minden derék tulajdonságát egyesítette ebben a 432 lapra terjedő tüzetes életrajzban, mely Berzsenyi személyét és írói munkásságát tizenkét fejezetben ismertetve, teljes tájékozást ad olvasójának úgy hőséről, mint arról a korról, amelyben e hős élt és működött. A szeretet és tisztelet hangján szól a költőről, kinek lelki világát minden tekintetben ismeri és érti, s költészetünkre való hatását szépen méltatja. Az adatok bősége, pontossága és hitelessége mellett külön kiemelésre méltó jelessége a becses munkának a választékos, és mégis könnyed és vonzó szép előadás, mely bizonyára igen elő fogja mozdítani ez érdekes és tanulságos műnek széles körökben való elterjedését, a mit irodalmunk minden igaz barátja őszintén kíván iskáju öv. Ezüsttel áttört fehér szandálok, gyémántgombokkal fölgombolva. 2. Tengerzöld és lila changeant-selyemruha penséekkal és fehér duchesse-övvel. Empireszabás, mousseline-soie-ujjakkal és átlátszó, ránczos csuklóujjakkal. A derék mélyen kivágott, zöld mousseline-sole fichu. Fejdísz : fehér duchesse-szalag-csokor penséekkal. Lila czipő, zöld harisnya, ujjatlan fehér selyem keztyű. 3. Ugyancsak empire-szabású nehéz, világoskék atlasz-ruha. Kék csillámmal, gazdag és nehéz aranynyal, gyöngygyel és művészi rózsaszín crépe-hímzéssel díszítve. Empire-kalap rózsaszín virágokból, kék lekötő szalagokkal és a kalap elején egy bagolylyal. Kék csillámmal hímzett világoskék czipő, ugyanolyan harisnya. Magas bot kék szalaggal és rózsa-díszszel. Creme és drapszina svéd keztyű. Ezek után még csak azt kell megemlítenünk, hogy e pompás öltözékek a híres Drecoli bécsi műtermeiben készültek. H. Az operaszínházban márcz. 20-ikán ismét eredeti dalmű bemutató előadása volt, Hubay Jenő, kinek «Cremonai hegedűsé»-t is tetszéssel fogadták, a Tóth Ede «Falu rossza» czimű híres népszínművét szemelte ki tárgyul, s az ő operájának is ez a czime. Dr. Váradi Antal alakította át a népszínművet operaszöveggé ; egészen meghagyta a cselekvényt és főalakjait, de megrövidítette s versekbe szedte a darabot. Hubay pedig magyar stílben írt hozzá operazenét, melyben mindegyre megcsendülnek a népies motívumok, ismert népdalok melódiái. Érdekes kísérlet, s méltó egy magyarul érző zeneköltőhöz. Az olaszok is fölkapták legújabban a népies elemet az operában. Hubayt rutinja, tekhnikája is segítette feladatában. Mégis sokszor kitűnt, hogy ami népies, az a színpadi zeneműben futólag hat, mert operához sok szín és illúzió szükséges, s a népies elem ezeket nem pótolja. A közönség méltányolta Hubay törekvését és képességét. Az előadás és az egész rendezés igen jó volt. Arányi (Göndör Sándor) a főalak népies tónusát jól kiemelte. Abrányiné, mint szeretetreméltó és érzelmes Feledi Boris, Sz. Bárdossy Ilona (Finum Rózsi), Kaczér Margit (Tercsi), Ney (Feledi), Hegedűs (Gonosz Pista) eleven és jellemző játékkal és énekkel támogatják az új dalművet. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.