Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 21. kötet (Budapest,1897)
HUNYADI JÁNOS HALÁLA. Tornai Gyula festménye a műcsarnokban. (Képmellékletünk.) A tavaszi kiállításnak egyik legnagyobb terjedelmű és művészi becsvágyat hirdető képe «Hunyadi János halála». Festője Tornai Gyula, az ifjabb nemzedék egyik legismertebb tagja, ki hosszabb időt töltvén Keleten, eddig a legörömestebb a keleti (arab, tuniszi) életből vett jelenetek festésével foglalkozott. Történeti nagy képe nevezetes komoly fordulót látszik jelenteni művészi pályáján és buzdíthatja is a művészt a további kitartó munkára. Hunyadi János, korának egyik nagy embere, a keresztény vitézség példaképe, úgyszólván a csatatéren halt meg az 1456. júl. 21—22-iki nándorfehérvári győzelem után, mikor Nándorfehérvárt felszabadította a török ostrom alól. A forró nyári időben a csatatér környékén ragályos betegség tört ki. Hunyadi a Duna másik partjára, Zimonyba vonult át, de már a halálos betegség csirájával, s táborozó csapatai közepette aug. 11-ikén a ragálynak csakugyan áldozatul is esett. A képen is a nagy embert utolsó óráiban vitézei, vezérei veszik körül. Az utolsó pillanat még nem következett el. A kegyes életű férfiú a templomba vitette magát, ahol imádkozni kívánt, s ahol még szelíd és jámbor szavakkal intette környezetét az istenfélelemre és a hazaszeretetre. Ezt a pillanatot festette meg Az eke mellett. — Jantyik Mátyás festménye. A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.