Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 21. kötet (Budapest,1897)

HUNYADI JÁNOS HALÁLA. Tornai G­yula festménye a műcsarnokban. (Képmellékletünk.) A tavaszi kiállításnak egyik legnagyobb ter­jedelmű és művészi becsvágyat hirdető képe «Hunyadi János halála». Festője Tornai Gyula, az ifjabb nemzedék egyik legismertebb tagja, ki hosszabb időt töltvén Keleten, eddig a legörö­­mestebb a keleti (arab, tuniszi) életből vett jelenetek festésével foglalkozott. Történeti nagy képe nevezetes komoly fordulót látszik jelen­teni művészi pályáján és buzdíthatja is a mű­vészt a további kitartó munkára. Hunyadi János, korának egyik nagy embere, a keresztény vitézség példaképe, úgyszólván a csatatéren halt meg az 1456. júl. 21—22-iki nándorfehérvári győzelem után, mikor Nándor­fehérvárt felszabadította a török ostrom alól. A forró nyári időben a csatatér környékén ra­gályos betegség tört ki. Hunyadi a Duna másik partjára, Zimonyba vonult át, de már a halálos betegség csirájával, s táborozó csapatai köze­pette aug. 11-ikén a ragálynak csakugyan áldo­­zatul is esett. A képen is a nagy embert utolsó óráiban vitézei, vezérei veszik körül. Az utolsó pilla­nat még nem következett el. A kegyes életű férfiú a templomba vitette magát, a­hol imád­kozni kívánt, s a­hol még szelíd és jámbor sza­vakkal intette környezetét az istenfélelemre és a hazaszeretetre. Ezt a pillanatot festette meg Az eke mellett. — Jantyik Mátyás festménye. A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

Next