Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 26. kötet (Budapest,1899)

A Petőfi-ünnepek, iránt engemett kezdetű költeményét szavalta el, Gebhard József joghallgató pedig az egyetemi ifjú­ság nevében hódolt Petőfi emlékének. Erre a szó­noki előadásokat az énekkar zárta be a Himnusz eléneklésével. Végül a testületek koszorúit fölajánló megbízottak szólottak röviden, így id. Ábrányi Kornél a Kisfaludy-Társaság, Bródy Sándor az «Otthon» és Rákosi Jenő az Akadémia részéről. Rákosi Jenő ez alkalommal így szólt: «A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából koszorút tet­tem Petőfi érczalakjának a lábaihoz. Az Akadémia örök gyásznak tartja, hogy Petőfi nem lehetett a tagja.» Ezzel véget ért a mindvégig emelkedett hangú ünnepély, melynek egyes jeleneteit számos fény­képi fölvétel örökítette meg. Ezek közül mi is be­mutatunk pár sikerütt képet. Igen hatásos különösen a Remete Lajos amateur-fényképész fölvétele, mely a Petőfi-tért ellepő népsokaságon kívül érdekesen tünteti elő a Dunát s Budának a Dunára néző részéből a királyi várpalotát s a mögött szép hát­térül a budai hegyek egész lánczolatát. * Kis-Kőrös, a költő szülővárosa július 31-ikén ünnepelt. A házak föl voltak lobogózva és különösen a Petőfi-téren valóságos lomb- és virágerdő dísz­lett. Petőfi szülőházán az emléktábla mellett függött virágfüzérek között díszes keretben Petőfi keresztlevele, melyen az ev. egyház lelkésze kivo­naton tanúsítja, hogy az egyház anyakönyvének IV. kötete, 127-dik lapján 1824. évi január 1-től a következő bejegyzés foglaltatik: «Nomen Infantis: Alexander, Nomen et Cognomen Parentum : Ste­phanus Petrovics, Maria Hrusz stb. Nb alatt: Jeles magyar költő Petőfi Sándor név alatt.» A Pető­fi­­háztól nehány lépésnyire van az a mészárszék, melyet az öreg Petrovics bérelt, erre óriási betűk­kel nagy czégtáblát függesztettek ezzel a fölirattal: «Petrovics István 7822.» Díszesnél díszesebb koszo­rúk érkeztek az ország minden részéből. Kivált közülök a Petőfi-társaság babérkoszorúja, a temes­­megyei, kassai és szászsebesi nemzeti szövetségeké, Kis-Kőrös városé, stb. Az ünnepély délután 5 óra­kor kezdődött, a mikor az evangélikus templomban isteni tisztelet volt, s ezen a kis-kőrösi evangélikus pap alkalmi beszédet mondott. Föltűnő sok kör­nyékbeli gazda volt jelen. A templomból Petőfi szobrához vonult az ünneplő közönség s itt Bene­­dikty Andor a város nevében szép beszédet mon­dott és koszorút tett a szoborra. Utána Pósa Lajos beszélt, egyúttal letéve a Petőfi-Társaság koszorú­ját a szoborra. Innen Petőfi szülőházához ment az ünneplő tömeg, s itt előbb Feszty Árpád mondott lelkes hangú beszédet, utána pedig Pósa Lajos sza­valta el «Petőfi szülőházánál» czímű alkalmi költe­ményét. Este nagy lakoma volt. * Félegyháza ünnepéről írják nekünk: A mi szélmalmoktól körülvett városunk jó­zún népével senki sem fogja elhitetni többé, hogy Petőfi Sándor Kis-Kőrösön született. A szegény megboldo­gult Pásztor Ferencz a hatvanas években bele­rög­zítette a nép köztudatába azt a hiedelmet, hogy a kis Petrovics Sándor Félegyházán született. Tanú is akadt mindjárt, ki emlékezett arra, hogy Petro­vics mészárosmesternek elébe mentek az örvende­tes hirt megvinni, mikor ő a csongrádi vásárról volt hazatérőben. Maga a költő, ki 1848-ban elláto­gatván hozzánk, itt irta «Szülőföldemen» czímű­ költeményét s aláírta, hogy: Félegyháza. Mi reánk nézve kárba veszett munkát végeztek az irodalomtörténeti adatok kutatói, a­kik azt írták, hogy Petőfi Kis-Kőrösön született, a mi jó ban népünk még­sem adja meg magát, nem engedi elraboltatni kedves illúzióját, édes álmodozását. A­ki ma már megadja is magát, azt teszi hozzá: Jó, hát Petrovics nem itt született, de a Petőfi Sán­dor lelke mégis csak itt. Ebből aztán többet már­­ nem enged, még a bugacz-monostori mondának­­ sem, bár ott is «tanúk» állították, hogy a kis­körös—félegyházi útközben született gyermeket náluk fürösztötték meg az egyik tanyai házban. A félegyházi nép nagy szeretettel ápolja a Petőfi­­kultuszt, s tisztelettel környezi a költőnek még életben levő két játszótársát: az öreg, galambősz Móczár Lajost és Szarvas Mihályt. Azt a házat, mely a régi rozzant, nádfedelű lakóház helyébe épült, Petőfi háznak nevezik, s falában aranyozott márvány hirdeti: «Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor. A nagy költő emlékének tisztelői 1861.» A ház előtti teret «Petőfi-térnek» nevezték el. A kaszinó helyiségét Petőfi szobra díszíti. Hangok emelkednek, hogy a városi parkot «Petőfi-kertnek» nevezzék el. A főgimnáziumnak Petőfi ifjúsági segélyző egyesülete, Petőfi önképző­ köre és Petőfi­­alapítványa van. A napokban mondotta ki a város képviselőtestülete, hogy a nagy költőnek szobrot emel s nyomban megalakította a szobor­bizottságot. A vidéken lakó itteni születésűek bizottságának elnöke Szivák Imre képviselő, a helyi bizottságnak pedig Holló Lajos, a város képviselője. Ilyen előzmények után készült a város a nagy költő emlékünnepére. Küldöttség vitte a város koszorúját Segesvárra. Az emlékünnep napján lobogódíszt öltött az egész város, ünnepi hangulat­ban járt-kelt a sok nép az útcrákon, a város kép­viselőtestülete a városháza nagytermében ünnepi gyűlést tartott, melyen dr. Szerelemhegyi Károly polgármester mondott emelkedett hangú, magvas emlékbeszédet. Ennek végeztével az ő vezetése alatt vonultak a városi képviselők, az ünneplő közönség, az egyesületek a Petőfi-téren emelkedő ó-templomba, hol hálaadó istentisztelet volt, mely után Kolozsváry Mihály plébános szép beszédet mondott. Az isteni tisztelet végeztével ezrekre menő nép szállotta meg a Petőfi-teret, hol az ünneplés máso­dik fele folyt le nagy lelkesedés között. Itt az ez alkalommal emelt díszsátorban lelkesítő beszédet mondottak Fazekas Kálmán dr. ügyvéd és Holló Lajos dr. országgyűlési képviselő. Móra István, városunk szülötte «Mienk...» czímű költeményét szavalta el gyújtó hatással, Haubner Károly Szaba­dos János költeményét szavalta, melyet az emlék­tábla leleplezése alkalmára irt, végül az ünnepélyt a dalárda éneke fejezte be, mely Petőfi néhány dalát adta elő. Kedves záradótól a jótékony nőegyesület választmánya vonult az emléktábla elé és Csepregi Edéné alelnöknő remek koszorút helyezett el az emléktáblán. Nem sokára Petőfi szobra fogja díszíteni Félegy­háza városának főterét. A város maga 2000 forintot szavazott meg a felállítandó szobor költségeire, így fogja Félegyháza városának lelkes társadalma leróni tiszteletét a nagy költő iránt, kinek lángoló

Next