Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 29. kötet (Budapest,1901)
frante csontjai. Vegyék vizsgálat alá; állapítsák meg, hogy mik hiányzanak közülök; mérjék meg a koponyát; hasonlítsák össze a fejet azzal a halotti maszkkal, melyet állítólag az elhúnyt költő arczáról vettek fel. Június 7-én, mikorára beérkeztek az egyes bizottságok jelentései, felbontották a kőkoporsót és tényleg úgy találták, hogy a Santiféle fakoporsóban levő csontoknak kell az igaziaknak lenniök, mert a régi kőkoporsó üres volt. Találtak benne mindössze egy csomó vakolatot, melyről a jelenlevő mérnököknek az volt a véleményök, hogy a koporsó fedeléről és oldalfalairól mállott le ; továbbá egy kevés száraz babérlevelet, egy kis rakás port, keverve babérlevél törmelékkel meg vakolattal.* A lelet összes tárgyai közt legérdekesebb volt két kézujjcsont és egy lábujjcsont. A szarkofág hátulsó részén mindjárt feltűnt egy nyílás. Bizonyosan vésővel vájták ki. A szakértők véleménye szerint ezen a nyíláson keresztül tüntették el a barátok Dante csontjait, koponyástul együtt. Majd utána néztek, hogy micsoda emlékjeleket rakott bele Gonzaga bíbornok. Felbontották a kápolna padlóját a kőkoporsó mellett és ott, 74 centiméter mélységben egy kis márvány szekrényre akadtak. Ebben találtak egy fa ládikát, a fa ládikában két réz érmet Gonzaga képével és köriratával, továbbá VII. Piusnak egy ezüst pénzét, a bíbornoknak két czímeres pecsétjét, egy rozsdás vasat, selyemszálakat és egy darab pergament. Másnap drótra fűzve összeillesztették a csontokat. Az egész csontvázból hiányoztak az öszszes fogak, a jobb felőli lógó borda, az orsócsontok, továbbá a fejgyám (atlasz); nem találták meg a bal szárkapocs-csontot sem. De hiányzott még az a rész is, amely legjobban bizonyította volna, hogy csakugyan Dante földi maradványai és hogy csakugyan Dante koponyája nyugodott azon a fehér selyemvánkoson, amelyet a könyvtár ereklyéi között láttunk. Tudvalevő ugyanis, hogy a költő állkapcsai hatalmasan ki voltak fejlődve és alsó állkapcsa jóval előbbre állott, mint a felső. Giovanni Puglioli és Claudio Bertozzi vették fel a terjedelmes jegyzőkönyvet. Állítólag igen jó karban voltak még a csontok, úgy, hogy még a végükön sem rohasodtak el. Egyes darabok sötétsárga, sötétveres, vagy teljesen feketébe hajló színt kaptak. A drótra** fűzött csontváz hoszsza a fejtől le a sarokig egy méter 55 centiméter volt. Oda számítva a hamuvá vált részeket, életében bizonyára valamivel nagyobb lehetett a test, mégpedig — a szakértők gyanítása szerint — körülbelül egy méter 65 centiméter, vagy legföljebb egy méter 67 centiméter. Ez a szám megközelítően ki is fejezi Dante termetét* Ezek is ott vannak a Risorgimento-teremben, a halotti maszk másolatokkal és a Santi-féle koporsóval együtt, abban az aranyozott kristályszekrényben, amely az ünnepély alkalmával az összefűzött csontokat foglalta magában. DANTE ÁLLÍTÓLAGOS SZÜLŐHÁZA A SAN MARTINI TÉREN FLORENCZBEN. * A lapokban annyit emlegetetthamvak* innen kerülhettek ki. Pazzi szobrász ebből vitt Florenczbe. Ez a por és vakolat vert fel akkora port. Ebből való az a pár csipetnyi is, amit Dante szülőházában őriznek. Szerettük volna közelebbről szemügyre venni, de az öreg Giuliani beforraszttatta a kis ezüst urnát. Meg kellett tehát elégednünk az őr abbeli állításával, hogy amit ez a titokzatos, kis ezüst szelencze takargat, az valóságos hamva Daniénak. Giuliani és Pazzi itt voltak Ravennában, mikor a kőkoporsót felbontották. Ők is aláírták a hivatalos jegyzőkönyvet. Hogy a tilalom daczára hogyan kaparintottak egyegy csipetnyit a „gondosan” őrizett leletből, azt könnyen megfejthetjük. Úgy de a jegyzőkönyv alatt, a Giuliani és Pazzi nevén kívül, még 23 nevet olvastunk. Talán ezek az urak valamennyien szintén nem üres kézzel távoztak el onnan, ami majd csak később tudódik ki és lármázza fel újra az országot.