Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 31. kötet (Budapest,1902)

Petőfi állítólagos koponyájáról. 555 csontvázát lágy képletek (bőr, kötőszöveti pó­lyák, inas hártyák, zsiradék izmok, porczos ré­szek) fedik, a­melyeknek általános és viszony­lagos fejlettségi állapota, adja meg az emberi fej egyedi alakjellegét, a­melyről az illetőnek egyéniségét még pusztán emlékezet útján is fel­ismerhetjük. Egy esetben lehetséges a csontos koponyáról határozott következtetést vonni és pedig arra, hogy a kérdéses koponya teljességgel nem le­hetett azé az egyéné, a­kinek tulajdonítani akarják. Már kisebb határozottsággal lehetséges annak a megállapítása, hogy a kérdéses ko­ponya csakugyan az illető egyéné volt. Ez az eset akkor áll elő, ha az illető egyénről pontosan készült fejmásolat (ú. n. fej­maszk) akár viasz­ban, akár gypszben maradt fent. Ez volt pl. az eset a nagy német költő, Schiller koponyakér­désénél is. Hadd mondjam el röviden ennek az érdekes esetnek a történetét. Schiller Frigyest 1809. évi május 11-ének éjjelén temették el a weimari Szt-Jakab-templom nemesi kriptájába. 1826-ban a kripta teljesen megtelvén, a hatóság a kripta- A BALÁZSFALVI ÉRSEKI REZIDENCZIA, A BALÁZSFALVI FŐGIMNÁZIUM.

Next