Vasárnapi Ujság – 1854
1854-04-09 / 6. szám - Gróf Teleki József 6. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.)
A , Vasárnapi Újság hetenként egyszer egy nagy negyedrétű ien meg fog jelenni. Előfizetési dij helyben : márczius, április, május és junius hónapokra, azaz : négy hónapra 40 pkr. (Házhoz küldve 1 pft.) —Márcziustól fogva utolsó decemberig, azaz: tiz hónapra 1 ft. 40 kr. pp. (Házhoz küldve 2 ft. 24 kr. pp.) C^3" lostán elküldve minden egyéb költség nélkül : márczius, április, május és junius hónapokra, azaz : négy hónapra 1 pft. — Márcziustól fogva utolsó decemberig, azaz : Ini hónapra 2 ft. 24 kr.pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve utasitandók. — Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. szám alatt). tisói Teleki József. Alig van hazánkban nemzetség, melly a hazai miveltség és tudományosság körül több érdemmel birna, mint a Telekiek. Régi kitünö család ez. Történetíróink azt mondják róla, hogy a Szilágyi-ágon a nagy Hunyadiházzal rokon, kétszázad óta pedig ott látjuk ragyogni a polgári és katonai kitüntetés legmagasb lépcsőin. De azon tisztelet, mellyben e család országszerte részesül, nem annyira a büszke családfát illeti, mint azon áldozatkész buzgalmat, mellyet a nemzeti miveltség és hazai tudományosság körül már régidő óta kifejt. Valóban szép látvány, midőn az utód, nem ősei, hanem saját érdemével kíván ragyogni, midőn a sors kedvezéseit arra használja, hogy minél méltóbban teljesíthesse emberi és hazafiúi kötelességét, midőn a születés és vagyon elsőségét az érdemével egyesiti, mitől annak soha sem is kellene elválnia. Minden nemzedék mutathat föl Telekit, ki vagy mint iró mivelte nyelvünket, vagy mint a tudományosság bajnoka áldozott vagyont és munkásságot. Már Teleki Mihály I. Apafi erdélyi fejedelem tanácsosa, e sok kép magasztalt és gyalázott, de történetiróink által még eddig helyesen meg nem itélt férfiú,évenként nagy összegeket áldozott a hazai tudományosság előmozdítására. Egyik fia Mihály (1709.) már mint iró lépett föl, mig a másik Sándor (1704.) a leégett nagyenyedi főiskola újonnan fölépítése és tanitók képeztetése körül nagy buzgalmat fejtett ki. — Teleki Ádám (1773.) egy hires franczia költő Corneille „Cid" czimü színmüvét fordította magyarra olly időben, midőn nyelvünk a fensőbb körökből kiszorult. Nem tehetjük, hogy a hozzá írt előszóból pár sort ne idézzünk, mert e szép szavak most sem fölöslegesek: „Korholnom kell azokat — úgymond — kiknek hibás és közönséges szokása, hogy a magok nyelvét nem tudják, vagy ha tudják is,semmit jónak, szépnek ne állítsanak, valami magyarul vagy magyarból készíttetett, s igy idegen és kölcsönzött tollakkal büszkélkedvén a magokéit elhullassák. Érezzük az idegen nyelven írott könyveknek szépségét, de a magunkét olvasni ne resteljük, tanuljunk és tudjunk más nyelveket, de a magunkét el ne felejtsük, sőt azon igyekezzünk, hogy a magyar könyveknek becse legyen köztünk." I,i Sámuel, Erdély kancellárja, (1790.) 800,000 forintnál többet költött tudományos czélokra, 40,000 darabból álló könyvtárt alapított, s azt a közönség használatára, bocsátotta, Maros-Vásárhelyt egy nagy ház jövedelmét alapítványul hagyván, hogy a könyveket szaporítani s azért fizetni lehessen. Józsefi (1738—1796.),ki jeles államférfiú, szónok, s nem tehetségtelen költő volt,iskolákat gazdagitott, tu »