Vasárnapi Ujság – 1855

6. Tudományos rovat - A nagy világ népei. Hegedűs (kép) - (kép) 375. oldal

. Táncza veszekedik közte. — Endre előtt is azonnal Eltorzul a nagy jelenet. Hisz belőle katona lett. És mintha közszemle volna, Egy hatalmas vezényszóra : „Vigyázz, sorakozz, jobbra át!" A mi szegény jó bű­nösünk, Kiért majd kétségbeesünk, — Bal oldalon lelé magát. No ez rettenetes dolog, Szive csak ugy ver, ugy dobog, Majd kiszakad a melléből, Tán ki is ugrott helyéből. — „De hát minek ment ő oda! Hogy lehetett olly ostoba, Mint akár az Isten lova! Hát nem tudtam én ezt régen, Ha baltává leszek , végem ? Bár jó anyám kis koromban Látott volna koporsómban, A helyett, hogy ide jöttem. Mikor még fel sem ütöttem. Az illy bolond, töksi embert, Ki azt teszi, mit soha­sem mert, Hogy közel élte végéhez Borjut veszen a hátára, Ugy czipeli vizbe, sárba, S még puskapor szagoló lesz : Rég,fel kellett volna kötni!" — És a többi, és a többi . . . No de megvan! bánni késő. És a példa sem legelső, Sem utolsó, hogy baka lett, Kit nem vin rá a szeretet. Mert az ember sohse tudja A kapuján midőn kilép : Hogy mint leszen az ő utja. Hol törik a kocsirudja . . . Ha ugyan volt kocsi . . . elébb, Terve, czélja, mint a cserép. S utoljára egyebekkel Az országnak baka is kell, Mert különben a királyért Ki halna meg, a hazáért? — Ennyi nemes gondolattal Megnyugodnék Endre gazda. Csak ne volna felesége; Nem is törne ki panaszba. De ha gondolja magában : Neje is a kaszárnyában! . . . Az lenne még az eczetágy! Miért is a szive olly lágy? Mert ő csak ugy veszi észre : Semmi nincs olly nehezére. — „Fél jobb! fél bal! vigyázz! meg­ Endre fülel, ki mit csinál, [állj!" S járnak alá s föl a tisztek, •Jaj de az ő háta viszket: „Melledet ki, hasadat be! Ott oldalt mi áll ki fele ? — Kulacscsal jő a szemlére? Derék legény­­ek a vére." S a nyomorult közembernek Ugy a nyaka közé vernek, Hogy szinte pattog a háta, Facsaró viz a kabátja. — Azaz hogy viz az inge csak, Mert alszik ő, de nincs nyugta. Szinte párállik, pedig a Takarót is félre rúgta. A lidércz meg kegyetlenül Széles mellére nehezül. Itt vége van az álomnak, De nincs vége az alvásnak; Nem is ébred Endre gazda. Hanem valamelly sírásnak, Kinos, nehéz hangján beszél. Hála Isten, hogy mégis él! Végre mint a ki lánczot tör, Vagy felrúgja koporsóját, Svétségbe­ esve igy riad föl : Uram Isten! hol vagyok hát? — És a midőn kiábrándul Viszontagságos álmából : Árva lelke tétovái, A kegyetlen álmi képek Vele, mint hollók feketén A való földére lépnek. — „Ne mondja már nekem senki. Hogy bolondság minden álom. Összefügg az életünkkel Néminemű titkos szálon. Mert kinek a lelke tiszta. Nem tik­ mindent összevissza. De az ollyan mint én valék, , Élte, álma mind zagyvalék. Legyen álom, legyen való, Első a jámbor öntudat, Ez az igaz vigasztaló,­­ O O Éjjel, nappal csak ez nyugtat."— De neje mindezt nem hiszi, Ő csak a magáét viszi : „Férjem, édes, ne­ ábrándozz, Álom volt az egész dolog." , O O ,Álom bizony! de nem álom, Ha elejére gondolok. Sőt a való sem egyéb mint Álmainknak folytatása, A két világ vizeinek közös ágba szakadása." — E kis eset régen elmúlt, Talán Endrét tul sem éli. Ha egy jó nap, haragjában A neje ki nem beszéli. Így a gazda okkal, móddal Pirul is, nevet is rajta. De az­óta omladozik A pinczéje boltozatja. Erdélyi János: A nagy világ népei. Közli Dr. HEGEDŰS. V. A csinek birodalma. Kiterjedés, lakosság, népjellem, viselet, szertartás, tanácsa, jár­művek, országutak, távírdák. Több száz napi járásnyira keletre a Góbi sivatagtól le a Csendestenger szigetdús síkjáig, a Himalaya csillogó havasaitól egész az orosz birodalom déli határszéléig 60,000 négyszög mérföldnyire terjed egy hatalmas nagyszerű birodalom, melly­nek népe sajátságos viszonyai, önálló miveltsége és furcsa szo­kásai által, az idegen nemzetek figyelmét olly régóta s olly mél­tán vette igénybe; egy nép, mellynek története sokkal régiebb korig hat fel mint bár melly más népé, melly azonban daczára ezred éveket számoló létezésének a világtörténet folyamától el­szigetelve a nyugati nemzetek történetére csak csekély vagy épen semmi befolyást nem gyakorolt, s melly a miveltség igen magas fokára rég eljutva, minden haladásról lemondva megál­lapodott, a létező változatlan őrzése s minden nyitástóli ide­genkedése által az állandóság legjellemzőbb képviselőjévé vált. E nép a csin nemzet, melly név azonban csak az uralkodó­ház neve, mert a csinek nemzeti közös nevet nem birnak; ők magukat fellengző irányuknál fogva különböző tisztelgési neve­zettel a közép birodalom, a világ ország, a mennyei, vagy a négy tenger birodalma népének nevezik. A csin nép sajátlagos miveltségénél fogva elszigeteltsége daczára keleten a szomszéd népekre, hova gyarmatjai jutottak, tetemes befolyást gyakorolt, sőt ezáltal még a birodalmat meg­hóditó népeket is magába feloszlatni, saját törvényeit s szoká­sait is azokra ráruháznai sikerült.—E miveltségnek köszönheti birodalma óriási kiterjedését, melly a hozzátartozó adózótarto­mányokat ide értve, 270,000 négyszög mérföldet foglal magá­ban 308 millió lakóval; — a lakosság olly sűrű, miszerint kö­zépszámitással 6000 ember esik egy négyszög mértföldre, ho­lott magyar hazánkba ugyanilly kiterjedésre középszámitással alig esik 2500 léleknél több. — De ha a laktalan homoksivata­gok, az örök hó vonaláig felemelkedő hegyek területét leszá­mítjuk, akkor a lakosságból helyenként 20—30,000 ember esik egy négyszög mérföldre, melly sokaság azonban a földnek si­lányságát tekintve, csak leleményessége s páratlan szorgalma által bir békésen egymás mellett megélni. —Van is tolongás az országutakon s a városok utczáin néha akkora, hogy Cantonban megesik, miszerint órákig kell egyik utczaszegletén állni, mig a másik utczába átjutni lehet; nem csoda tehát, ha a népesség illy rendkívüli sűrűsége folytán a száraz­földön el nem fér, hanem a folyamok vizére szorul, hol a hajósok családaikkal egész él­tüket vizén töltik, itt születnek, növekednek, élnek, munkálnak s itt is fognak kimúlni. — Néha a talpakra rakott kunyhók uj városként lepik a folyót, s ha kikötnek csin Velenczét vél az utas a folyam hullámaiból felismerni. A csin nép három rendre oszlik, a Hang v. i. a tekintélyes népség, a zin v. i. pórnép, ide tartoznak béresek, cselédek, hó­hérok, színészek, ledér nőszemélyek stb., végre a harmadik osz­tály a mau, ide tartoznak a naplopók, tolvajok, csavargók, szó­val a csőcselék nép.­A h­ang rend ismét négy osztályra szakad, mellynek elseje a tudósok osztálya, kik az egész földön se­hol sem részesülnek olly kiváló tiszteletben mint épen a Csinbi­rodalomban, mert tudomány által, de csakis ezáltal lehet az ál­lam legfényesebb hivatalaira szert tenni s a legmagasabb állásra emelkedni. A csin középtermetű, karcsúság, bő viseleténél fogva, figye­lemre nem méltatik. Homloka széles, orra lapos, szemei bár ki­csinyek de csillogók, szája kicsi; e vonások egyesülve testi kö­vérséggel s fekete hajzattal a szépség mintapéldányául tekintet­nek; szőke vagy veres hajat gyűlölnek miért is az angolokat csak veres h­aju pogányoknak nevezik. — Erkölcseikre nézve csendes és szelíd kedélyüek, szilajság s durvaság még az alsó osztályok­nál is felette ritka, mert már gyermekségükben a nép oskolában ép ugy mint a fejedelmi tanodákban az illem szabályaira tani­tatnak.­­ Egy európai utas utazás közben két szekeresre talált, kik szemközt lővén s az ut keskenysége miatt egymást ki nem kerülhetvén, szekereik egymásba akadtak, de mekkora jön csodál­kozása midőn a két szekeres,a helyett, hogy mint nálunk fájdalom szokás,káromkodva egymásra törne, egymást nyájasan üdvözlé, kezet fogott s azonnal hozzálátott, hogy egymásnak helyt csi­náljanak. — Szerénység s udvariasság a csin főnemest ép ugy mint az utolsó fuvarost jellemzi. — Árnyoldalaik boszuvágy, ravaszság és csalási vágy , főleg a tengerparti városokban hol idegen kereskedőkkel jönek érintkezésbe; nemcsak hogy véteknek nem tartják az idegent csalni, sőt gaztetteikkel még kérkednek s ha tetten éreznek csak azon sopánkodnak, hogy nem elég gyorsan és ügyesen láttak hozzá. — A csin nép árnyoldalai közé tartozik még a perlekedési viszketeg, melly némelly vidéken annyira megy, hogy sok csak azért zálogosítja el vagy cseréli ki 6z.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék