Vasárnapi Ujság – 1855

6. Tudományos rovat - A nagy világ népei. Hegedűs (kép) - 423. oldal

Télen, nyáron tehát nyisd ki az ablakot, Hogy rosz levegőtől meneküljön lakod. De azt se engedd meg — mi soknál nagy hiba,­­Hogy szobában költsön a tyúk, rucza, liba. — Ki a nedves ruhát szobában szárítja, Sok betegség okát magára hárítja. Sokan egy szobában együtt ne haljatok, Kandallóban tüzet égve ne hagyjatok; Melegítés végett szenet behordatni, Annyi, mint magát az éltet koczkáztatni. Ugy is a ki nagyon melegre fut estve, Annak elpuhult és gyönge lesz a teste. II. R­a­h­a. Ha ügyelni akarsz testednek javára, Szükséges vigyáznod tovább a ruhára; Ez se nagyon hideg, se meleg ne legyen , Hogy egyik, mint másik beteggé ne tegyen. Legyen minden ruha, csizma, kabát, nadrág, — Hogysem szorítana — inkább egy kicsit tág , A szűk akadályul szolgál a nedveknek, Mellytől minden részbe bizton nem mehetnek. Ártalmas továbbá a meleg fejfedő, Ettől lesz sok ember örökre szenvedő. Könnyen kell takarni fejet, nyakat, mellet, Máskép megárt nekik a legkisebb szellet. De hasa és lába jól legyen befedve, Kinek hasmenéshez s vérhashoz nincs kedve. Végre még tartsd meg jól : beteg után ruhát Ne ölts fel magadra, se inget, se csuhát, Mert van olly betegség, melly másra is ragad , Hogy tehát bele ne essél, őrizd magad. III. Eledel: Ételben , italban tarts szoros mértéket; A mértékletlenség már magában vétek , Az egészséget is könnyen megronthatja, A mértékletesség ellenben föntartja. Az ételt szerfölött ne zsírozd, fűszerezd, Ebből is származik sok nyavalya kereszt. Az éretlen gyümölcs hideglelést okoz; Forró kenyér, kalács más betegséget hoz; Minden forró étel a beleket rontja, Legyen mindenkinek hát erre is gondja, Káros még : savanyút rézedénybe tenni, Ugorkát rézpénzzel szép zöldre festeni, Mert a savanyuság a rézből huz mérget, Melly egész háznépet is könnyen megétet. Vigyázz, ha a kertben zeller, petrezselyem között bürök , vagy más mérges növény terem. Forró étel után hideg ital s viszont, Az illy változtatás minden fogat elront, És mivel illyenből nagy fájdalom ered , közbe mindig egyél egy falat kenyeret. Végre fogaiddal soha se törj diót, Szilva-, baraczkmagot, mandolát, mogyorót. Mert mindezek korán megrontják fogadat Fogfájástól pedig őrizd meg magadat. IV. 1 t a 1. Ha kedves életed, kedves egészséged, Italban is tartsd meg mindig a mértéket. Kivált arra vigyázz, ha fölmelegedtél. Erősen dolgoztál, ugráltál, siettél, Hogy akkor ne igyál hideg bort vagy vizet. Mert illy könnyelműség betegséggel fizet. Ennek eredménye a tüdőgyuladás. Sok kisebb baj között aszkáz és sorvadás. Minden italok közt legjobb a tiszta viz, Ne tarts tőle, hogy ez valaha bajba visz. De azért a bort is ihatod módjával, Miért is ne élnénk Isten áldásával? A bortól, ha vele mint illik, ugy élek Erősödik a test, fölvidul a lélek. Kivált midőn szert jó vizre nem tehetünk, A pohárba bizvást félig bort tölthetünk. De ki a bort mérték fölött gyakran iszsza, Romlás örvényén áll, s nehezen tér vissza; Rut bűn a részegség, s a ki hódol neki, Boldogtalanságát czéljául tűzte ki; A pálinka-ivást különösen kerüld, Örökre veszve van, a ki ebbe merült. 423 V. Alvás: Régi példabeszéd : étel, ital, álom, Hogy az egészséghez szükséges e három. De az alvásra is vigyázni szükséges, Csak úgy lesz az hasznos, csak úgy egészséges. A mértékletesség itt is első dolog, Mellyen, mint a sarkon, minden ügyünk forog, Ha keveset alszol, az szintúgy ártalmas, Mint ha az alvásod nagyon hosszadalmas Amaz a testedet nagyon­ elgyengí­ti, Emez elpuhítja, munkád nehezíti. Különösen puha, meleg ágyban halni Ne szokjál, mert nem fog az hasznodra válni. Nap közben aludni csupán a munkásnak. Betegnek, öregnek szabad, de nem másnak. VI. Indulatok. Indulataidnak légy mindenkor ura, Soha ne fakadj hát végtelen bosszúra, Tudjad zabolázni, örömed, bánatod, Te tudj parancsolni, de ne indulatod; Mert ha az indulat rajtad erőt veszen Egészségednek ez is kárára lészen. Szoktál vágyaidat korán korlátozni, És mi fő, a mellett serényen dolgozni. Az okos munkásság megedzi a testet, Ezer baj, nyavalya kínozza a testet. A vas is, ha sohá senki sem használja, Haszonvehetlen, mert a rozsda megszálja A víz is megrothad, ha sokáig tesped. Vigyázz, hogy benyélve ugy ne járjon tested. Végre, ha bármikép elvész egészséged Iparkodjál visszanyerni az épséget. Csak ne bízd magadat kuruzsló banyákra; Bűbájos szerekre, bűnös babonákra; De hivd el az orvost, ő annak mestere, (Ne kontárkodjék hát a tudatlan bele) Ö ismeri a test minden csinyját bingját, Ö képes oszlatni a nyavalya kinját; A füvek erejét szinte ő vizsgálja. Gyógyulását a bölcs csak ő tőle várja. A nagy világ népei. Néptani tanulmányok. Közli Dr. HEGEDŰS. VII. A csin földmivelés, selyemtenyésztés , porczellángyártás, spor­czellántorony. A mezei gazdászat magas fokra fejlődött a csin birodalom­ban.­­ A földmivelő-osztály a csin nép második, közvetlenül a tudósok után jövő, rendét képezi s nagy kiváltságokkal bir, mert foglalkozása legszükségesebbnek s az álladalomra nézve­ nélkü­lözhetlennek tartatik. A csin paraszt sokat tart magára, mert tudja, hogy verejtékes munkája után él a birodalom valamennyi lakosa. A csin népet földmivelésre második császárja Sh­iu-hong tanitá, körülbelül háromezer évvel K. u. születése előtt, ezért nyerte a mennyei­ szántó melléknevét s emléke maiglan nagy tiszteletben áll.­­ A csin uralkodók a földmivelés emelkedésére, minden tőlük kitelhetőt elkövettek. így Jaú császár saját gyermekei mellőzésével egy egyszerű földmivest az ekétől trón­ra emelt, öt utódjául rendelvén. Jú császár szinte a földmivelés­­ körül tett érdemeinek köszönhető trónra jutását, ő volt az ki a vízlecsapolás mesterségét feltalálván, sok ezer eddig parlagon hevert mocsárt és nádast dúsan termő szántóföldre változtatott át, Kung-Wang tűzte ki a legelső határkövet, Wengti pedig a földmivelés tiszteletére saját ünnepet rendelt, mellyen maga is az egész nép láttára darab földet felszántott. Ez ünnep fenma­radt korunkig, s a csin császár évente egyszer, nagy fényes kí­sérlettől környezve, egy darab földet ezüst-ekével szokott fel­szántani, hogy ez által a földmivelés iránti kegyét tanusitsa s a földmiveseket foglalkozásuk kedvelésére s becsülésére serkentse.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék