Vasárnapi Ujság – 1855

1855-12-30 / 52. szám - Juranics. Thali Kálmán 424. oldal / Balladák és genreképek

4­27 lakra, még inkább történt az , a 84 éves főtisztelendő esperest Schwarz Mihály ur szavai által, ki agg kora mellett sírba sem kívánt szállni, mi­előtt e rég óhajtott ünnepélyen részt vehetett volna. — Erre újólag kö­vetkezett az ifjúság karéneke, melly áldást esdekelt a magas uralkodó ház részére. — Végre négy tanuló lépett fel tulajdon versmunkálatokkal magyar, német, latin és tót nyelven. — Mielőtt szétoszlott a közönség tek. Tomásek Pál tanácsos ur néhány buzdító szót intézett a tanári tes­tülethez és atyai intést az ifjúsághoz, melly után egy örömteljes karének rekeszté be az ünnepet, mellynek bízvást örülend minden kőkeblü párt­fogó közel és távolban, örülhetnek a növendékek és szülők, örülhet az egész haza!^! S. T. Vidéki hirek. Bana helység lakosa Pozsgai István f. hó 7-ik napján győrmegyei Teleki helységbe menvén fuvarba, ott megborosodott, s visszajövet lovai őt a kocsi úttól nem messzire eső posványos tarcsi tóba ragadták. — A szerencsétlen soká vergődhetett az iszapos mocsárban addig, mig az egyik lovát, elvagdalván annak hámjait, nyaklóját és gyeplőjét, csakugyan ki­szabadította. Hanem a másik lova egészen a mélységbe merülve a vízbe fuladt, maga pedig a szerencsétlen kocsijától s lovától néhány lépésnyire a tarlón fagyott meg.­­ Harmadnapra hogy megtalálták, már alig tud­ták kocsiját is az erősen befagyott tóból kiásni. Illy borzasztó következ­ményei vagynak sokszor az utazás közbeni megittasodásnak. Nagy Dániel ref tanitó. Ács decemberben. A napokban helységünk orvosa £ 51. J. ur dél­utáni időben a mint a herkályi erdőbe , melly Ácstól félórányira van, vadász betegje látogatására menendő volna: két suhancz tót legény egy­szerre útját állja , s a nélkül hogy kérdezték volna, van-e pénze, vagy nincs? csak amúgy hirtelenibe minden fejtörés nélkül kivetették rá az 50 pftos sarczot, ha a bőréből vágja is. S mi természetesebb annál, mint­hogy ezen birtokaránytalan portró rögtöni kifizetésén — ide értvén még azt, hogy akkoriban pénz nem is volt nála — doktor úr egy kicsit meg­hökkenvén, azon jártatta eszét : vájjon hogy menekülhessen ez irgalmat­lan exekutiótól? A­mint gondolta végezé is, s igen gyors lépésekben, ha nem is szuronyt szegezve, de egyenes irányban Ácsnak rohant. A két tót utána, — utóbb az egyik kifáradván hátra maradt; mig a fiatalabb, — névszerint : Kasárna Matyi,— bizván magához a doktor urat majd egész a faluig a takérozta. Itt doktor uram már egy kissé szabadabban lélekzve visszakozván, legnagyobb örömére látja , hogy a tótoknak már csak egyike van utána űzőben, ekkor összeszedte Eurázsióját, s a vele versenyt futó pályatársat bevárta. Most a párviadal minden sekundáns nélkül el­kezdődik, még­pedig ugyancsak busásan , mert doktor uram olly hatha­tós receptet diktált hevenyébe az elébb hatalmas Matyira, hogy bizony már másodszor nem kivánta ő kegyelme az ismert adagot magának meg­repetáltatni, sőt a követelt 50 pftot is szivesen elengedte volna már, csak doktor uram messzehangzó nádpálczája vigasztalásaitól szabadul­hatna; de doktor ur addig locsolgatta őt ájuldozásaiból hathatós eszkö­zével, mig végre észrevétlenül a faluban termettek. Itt a helység érde­mes birája L. J. doktor ur szivességét a mint illett megköszönte, s a ked­ves vendéget további gondoskodásai alól felmentve, maga ápolása alá vette át. Tőlünk másnap a kerületi cs.k. járásbiróság elé kisértetett, hol ugy hisszük jutalmát érdeme szerint veendi, s tán az eddiginél még ér­zékenyebb ápoltatásban fog részesülni; különben pedig még az is meg­történhetik, hogy a keresett 50-et is meg fogja kapni, ha, nem is pengő­ben, de talán kongóban.­­ A biróválasztás is megtörtént nálunk. A már több évek óta helységünk kormányát avatott szakismerettel viselő L J. helységbiránk, volt mind a tizenkét előljáró társaival egyetemben közbi­zalmi uton, jövő közigazgatási évre ismét megválasztatván. Helységünk dicséretes előnyére legyen szabad elmondani , miszerint tudomásunkkal Ácsnak jutott legelőször a kerületben, azon kitüntetésben részesülhetni, melly illy derék elöljárók józan egyetértése, közjóra törekvése, közszere­tet s tiszteltetése által a többi helységek felett a közfigyelmet kiérde­melte. — Adjon Isten hazánk minden helységeinek több illy derék kor­mányzókat, kik a kor szellemét megértve egyesült erő s kitartással ha­ladhassanak Ács helység érdemes elöljáróival a közboldogulást elérni törekvő szent czél felé! Hogy elmondhassuk valahára koszorús költőnk e szavaival : „Egymást értve boldogítva Uly egy nép, Bármi vészszel bizton bátran Szembe lép." N. J. Bereg-Ugocsa, dec. 9. Legördül már Isten jóvoltából az 1855-dik év is — jónak, s helyesnek találom a már végére siető évi fáradságos munkáink sikerét s eredményét önnek szeretve tisztelt szerkesztő ur tu­datni. A szegény szántóvető, ki tavaly őszkor reményt elve vetett, fájda­lommal aratott, s a szőlősgazda, kitől már évek óta áldását az ég tagadja, könnyes szemmel tekint silány szüretére, — kukoriczánk sem volt sok, ára azonban tetemesen csökkent, — szénánk is igen kevés van, s ment­sen Isten a késő kitavaszodástól, — gyümölcs azonban sok is volt, s ki­vált a szilvafák ágai szinte töredeztek a nagy suly alatt. — Kereskedési s ipartekintetben mindenütt nagy élénkség mutatkozik ; a ruhás és csizmadia lelkesen megkivánja a magáét, a kalmár és kereskedő, mint látszik, a régi ár mellett marad, a mészáros és csapláros, ha az szinte Mózses vagy Jákob, tűrhető lélekismerettel bir — csak a gyógyszeresek igen felejtkeztek meg üdvözitőnk intéséről: „Boldogok az irgalmasok, mert ők is irgalmat nyerendnek",— s ha valaha, most valóban valósul a latin közmondás, hogy t. i. legnehezebb a betegnek szenvedni, gyógyszert be­venni , s kivált fizetni. — Egyébiránt megyénkben kebelezett mező­városaink minden tekintetben haladnak, kivált Munkács és Beregszász, és ha a vándor Beregszászra utaz, el ne mulassza az ottani rom. kathol. egyházat kivül belől jól megtekinteni; e templomot régi gothicus mohá­ból megyés főpásztorunk bőkezűsége uj fényre s életre serkenteté fel. *) Sp. József, lelkész. + Verespatakán (Erdélyben) egy kereskedősegéd felakasztá magát a ház padlására. A szerencsétlen igen becsületes s átalánosan becsült egyéniség volt. Neje fényűző levén magát miatta pénzzavarba bonyolitá, ezzel járult még, hogy nejével meghasonlásba jővén, azt nem birta kien­gesztelni. E bajok voltak kétségbeesésének okai. Tárogató­­ ­ j— Császárné ő Felsége legmagasb születése ünnepének emlékére Pestváros község tanácsa dec. 21-én tartott ülésében b. Hesz táborszer­nagy, b. Kempen altábornagy, gróf Leiningen altábornagy ő excellen­tiáikat és b. Haller magyarországi kormányszék polgári osztályának fő­nökét Pestváros tiszteletbeli polgáraiul kinevezte. Ugyan a fent említett ünnep napján, dec. 24-én tűzték fel zeneszó kíséretében először a zászlót a pesti dunaparti kirakóhely elkészült északi tornyára. ..— Dec. 23-án a nemzeti színházban nagy hangverseny adatott a pesti gyermekkórház javára. Örömmel emlékezünk vissza, hogy a szinház ez alkalommal is zsúfolva volt. ..— A Görztől Prevaldba vezető ut mellett áll egy magyar huszár­nak életnagyságú kőszobra, mellyet bajtársai emeltek vitézsége emlékére 1846-ban. A vitéz huszárt Rostás Pálnak hiták, s az 5-ik huszárezredben szolgált, midőn 1813-ban négy társával 60 gyalog- és 7 lovasnak s igy összesen 67-nek az ellenség közül útját állta, azokat hosszú ideig feltar­tóztatta, mig végre vitézül harczolva elesett. Tehát nemcsak a hit, de emlékszobrok is hirdetik honunkon kivül huszáraink hősiességét. Rostás Pál már a második huszár kinek kőszobor örökiti nevét, az első Skultéti, kinek emlékét ez év okt. 4-én avatták fel, születés helyén , Pruszinán Trencsénmegyében. ..— Budai cs. k. iskolatanácsnok és conservator dr. Haas Mihály ur az épitkezési emlékek felkeresése és fentartására alakult bécsi köz­ponti bizottmányhoz azon jelentést nyújtá be, miszerint egyik kirándu­lása közben tapasztalta, hogy az Ó-Buda melletti érdekes római marad­ványokra igen csekély figyelem fordíttatik, sőt félni lehet, hogy azok teljesen is elpusztulnak. A hajdani római épitmény a vízvezeték végső pontján levő lőpormalom tulajdonosa, e vízvezeték oszlopai közül hár­mat lőporral szétvettetett, hogy azok anyagát építésre használhassa. Ez esetet a központi bizottmány azon kéréssel terjeszti fel a cs. k. belügy­minisztériumnak, hogy a koronaországokban a politikai hatóságok oda legyenek utasitva, hogy hasonló rombolásokat lehetőleg megakadályoz­zanak. Mi pedig felszólitunk mindenkit, kiben Csak legcsekélyebb kegye­let él is az iránt a mi szent, hogy kimélje a multak emlékeit és tisztelje, mert minden egy kő, melly az ősidőkből hátramaradt, egy szó, gyakran egész beszéd, melly népek, sőt egész világrészek egykori történetére vet­het világot; gyakran saját nemzetünk múltjáról, tehát öndicsőségünkről teszen tanúságot. Azért ki illy régi emléket, maradványt talál vagy va­lahol tud, jelentse azt fel haladéktalanul akár a kerületi vagy politikai hatóságnak akár a fentebb említett központi hatóságnak, addig is pedig mig az illy talált vagy már tudva levő becses régiségekre nézve felsőbb­leg rendelkezhetnének, minden helység tartsa szent kötelességének azokra felügyelni, nehogy szentségtelen kezek által szétromboltassanak. ..— A Pestváros birtokában levő Frankféle könyvtár csakugyan fel fog állittatni valahára. Egy bizottmány van kinevezve, melly helyi­ségről és a felállításhoz szükséges egyéb kellékről gondoskodand. y.— A vasutaknál ujabban olly lámpákat kezdenek akasztani a mozdonyra, mellyek az utat messze előre megvilágitják, hogy igy minden akadályt előre meg lehessen látni. ..— Budaörsön karácson előestéjén, midőn egy legény a falu végén eső házukba haza menne, az udvaron egy fekete állatot látott. Nem tudni sötétség vagy bor miatt, elég az borjúnak nézte, melly az istállóból elsza­badult, feléje közelgett, hogy bekösse újra. Szerencse, hogy neszére anyja kijött, mert az állat farkas volt, melly a kinyitott ajtón kilövellő fénytől megijedve, eliramlott. + A Teréz­városban hatósági rendeletnél fogva több pinczelakást mellynek az egészségre káros befolyása kétségtelen, jövendőre lakásul bérbe adni meg­ van tiltva. = Pest, dec. 15. A jégverés ellen kölcsönösen biztosito magyar egylet f. hó 12-én tartott közgyűlésében előterjesztett számadásából azt látjuk, hogy ezen egyesületnél a folyó évben 1422 tag összesen 1,976,640 forintnyi értéket biztosított, melly öszveg után, levonva a *) Bocsánatot kell kérnünk , hogy levelezéseiket egész terjedelmükben nem közölhetünk , ezt lapunk korlátolt tere tiltja, csupán a tényekre kell szorítkoznunk. Szerk.

Next