Vasárnapi Ujság – 1855
1855-02-18 / 7. szám - Magyarország mezőgazdászati statistikája ügyében. Galgóczi 55. oldal / Szózatok
ígértem. — Ha hallotta hírét figyelmed a „Vidacs"-féle ekéknek, ezek mintegy ehhez hasonlók. Legelőször is az ekegerendely bánásáról szóltok. Ha tehát az ekét, taliga nélkül venné meg kigyelmed, nézze meg jól otthon, hogy a taliga vánkosán úgy fekszik-e, hogy azt sem jobbra, sem balra nem fogja majd billenteni húzás által a patying; mert sokszor a talyiga a vánkos fészkét féloldalra koptatja egy más gerendely, s azért van az, hogy ha reá egy uj — főkép asztalos által készitett gerendelyt — akasztunk, vagy nagyra, vagy kicsinre sietővé teszi az ekét, mig lassan-lassan a vánkos és gerendely összekopva egymással megegyez. Ez alatt az ekevast s tudj' isten mit nem okoznak a örökké ütik-verik az ekét. S ha épen illyenkor igazitottak valamit az ekén, ezt szokták mondani eltaláltuk! — Ugy van biz az. — Továbbá, ezen gerendelyen is szintúgy megvannak a kakas-szeglyukak, mellyek az alábbi feljebb-szállitásra használtatnak. Ámbár, ha az eke a barázda kellő mélységében van, s a gerendely akkor is vizhányosan, vagy a föld felületével párhuzamban áll, akkor a lyukak változtatása sem fel-, sem leszállító erővel nem bír. Mert nagyon természetes, hogy ha egy egyenes deszkára állítnók az ekét taligáétól, ugy hogy a gerendely szarvasvége följebb álljon, vajjon mi történnék, ha a kakasszeget az első vagyis végső lyukból hátrább tennők? ugye megfordulna a dolog, s az ekevas hegye a helyett hogy felnyílnék, a deszkára buknék, s e szerint a földbe is mélyebbre sietne ? Hanem hiszen azért van a ködök, s azért a hátulsó srófos vas is. Ha tehát az illyeket lejebb akarja figyelmed venni, nem szükség, hogy azért mindig a ködökhez is nyúljon, hanem csak a hátulsó sróífal a gerendelyt kell összébb huzatni a talppal. Ez pedig ugy történik, hogy a hozzá alkalmazott srófkulccsal az alsó srófot lefelé hajtja, fölülről pedig a másikat utána szorítja. Vagy pedig a hátulsó srófhoz nem nyúlva, a ködököt lejebb ereszti. Avagy utoljára — ha épen a gerendely bizonyos állására volna szükség, — mind a kétfelől leeresztheti. A feljebb verésnél ép ugy történik minden, csakhogy megfordítva. Most már a csoroszlyára. Ez, a mint látja kigyelmed igen egyszerűen van két srólfal odaerősitve , mellyet tetszés szerint feljebb alább, elébb vagy hátrább könnyen lehet igazitni. — Hát a csoroszlya nem jobb lenne-e, ha függőlegesen állana, és ha nem illy tompa hegyű lenne mint itt a rajzon ? — De nem ám! Mert még a szalonnát is könnyebben fogja a kés, ha ezt rézsut tartjuk, minthogy akkor húzva történik a metszés. Ami pedig a hegyes csoroszlyát illeti; jóllehet, hogy a vékonyságánál fogva egy ideig könnyebben metsz, de mit ér ? ha egy napi szántás után ismét kovács kell neki, mig a srégvégü mindég egyforma maradna, ha annak is hegyei s szögletei nem volnának; szóval ha nem kopnék. — No uram! most már jól meghánytuk vetettük az ekének minden csinya-binyát, s olly örömet érzek magamban az ekéhez, hogy már rég nem szántogattam ugyan, de ezután én fogom az egyik eke szarvát, ha az Isten erőt egészséget ád hozzá, s tavaszra vas ekével szántogatok. Most pedig uram menjünk s vegyünk egyet tüstént, mert el találják kapkodni. — Menjünk. — Hogy sokat beszéltünk róla az igaz, de, hogy az eke-taligáról keveset, az is igaz, pedig volna ám arról is mit beszélni. De ki mondhatna el mindent egyszerre? fÁs utczára érnek. — Bizony csak épül ez a Pest mindég. — Alig ismer rá az ember, ha egy darabig nem látta. — Nini! — mit visznek azon a kocsin amott? — de sok ága-buga van! Az a — de már az — siessünk uram! hisz most látom, hogy mind vaseke, a mit az visz. — Igen bizony, ekék, s mi is itt vagyunk már. — No, hála Istennek. Még csak az udvarban vagyunk s már is alig léphetünk a sok mindenféle masinától. Bezzeg, volt ezekkel dolog, mig így összeteremtették ! Hát ez ugyan mi lehet ? — és az amott azzal a sok kerékkel? — Nézzük meg! — Már megengedjen az ár, de itt annyi nézni való van, hogy elég volna egy hétre. — Van biz itt elég , pedig ezek mind a gazdasághoz való eszközök és gépek, amellyek nélkül jóravaló gazdaságban már alig lehet el az ember, főleg jelen időben, midőn a munkás kéz hiánya csapásként nehezül a gazdákra. No de nézze már az ekét! Mit szól hozzá ? — Hiszen ezek csaknem ollyanok, mint azon egyenes gerendelyű, mellyről az urnái beszélgettünk s aztán olly egyformák, hogy belőlök majd választani sem tudok! — Talán nem tetszik, vagy mi? — De, uram, nem csak hogy tetszik, hanem míg foglalót nem adtam, egy lépést sem távozom tőlök! És bizony csak szépek. De hogy is tudják illy egyformára kalapálni? ollyan mintha csak öntve volna. — igaz, mert épen ugy is van. Most pedig, minthogy látom kigyelmed arczán az örömet, melly ezen ekékkel megbarátkozását eléggé jelenti, s tudom, hogy a vele való bánásmódot is jól megértette, nem marad más hátra, mint "az ekéket kifizetni — azt pedig kigyelmedre bizom — s az nálam nélkül is megtörténhetik. Ha majd egykor ismét Pestre jön kigyelmed, látogasson meg! akkor talán több időnk lesz beszélgetni. Én hát megyek : adjon az Isten kigyelmednek erőt, egészséget ekéjéhez, s bő termést utána!! — Köszönöm, köszönöm uram, szíves beszélgetését s barátságát. Ha az Isten megengedi érni a jövő termést, hozok mutatót a búzámból! Pajkoss Károly: Magyarország mezőgazdasági statistikája ügyében. Magyar hazánk földmivelő ország. A földmivelés gyarapítása vet alapot jelen boldogságának, s azon épiítend jövendő nagysága. Hazánk földmivelési viszonyai mégis csak csekély részben ismertek ; holott az ebbeli ismeret adhatna legbiztosabb irányt a mezőgazdaság kifejlésének. Illy meggyőződéssel levén, indíttatva egyszermind azon jó igyekezetü mozgalom által, melly mezőgazdáink értelmesebbjei közt, minden igaz hazafi örömére, napról napra éledez; miután már tíz év óta foglalkozom Fényes Elek úrral, Magyarország első statistikusával való egybeköttetésben édes hazánk statistikai irodalmával, s ez idő alatt szorgalmatosan gyűjtögettem mindazon adatokat, mellyek ez ország mezőgazdasági viszonyait érdeklik, jelenleg czélba vettem „Magyarország mezőgazdasági statistikáját" kidolgozni. E czélból egybeköttetést szerzettem magamnak a „Mezei gazdaság könyve" szerkesztőségével, továbbá Fényes Elek úrral és ifjabb Palugyay Imre cs. k. tanácsos úrral, hazánk jelenkori két első statistikusaival. Ezenkívül munkám kivitelében ujabb hivatalos adatok nagy tömege van segitségemre. — De vannak kérdések, mellyekre nézve uj adatgyüjtés szükséges. Illyenek iránt az ország minden vidékeire, s a velünk gazdasági viszonyainkat érdeklőleg elvárhatóan egybeköttetésben álló Temesi bánság és Szerb vajdaság vidékeire is széjjelküldött körleveleim által igen számos ügybarátokat különösen megkerestem. Hogy azonban igyekezetemet annál inkább sikeresítsem, bízván vállalatom közérdekű korszerűségében , ezennel minden lelkes ügyfelet nyilvánosan és teljes bizalommal felkérek, hogy körét illetőleg, gyűjteményemet és munkálatomat következő kérdésekre való felelet által érdekesíteni és gyarapítani kegyeskedjék. 1. Hol történt tagosztály s legelő-elkülönzés, a mikép rendeztettek a földek és legelők, s holmi gyarapodást idézett a tagosztály elő. 2. A tagosztályi erdőségek hogy osztattak el, s mint kezeltetnek, mennyire jött divatba a tagosztályzott földek széleinek s utaknak előfákkali kiültetése. 3. Hol történtek mocsár-kiszárítások, vizszabályozás és homokkötés. Micsoda körülmények közt, milly kiterjedésben, mi volt az erre való költség, és mi lett az eredmény. 4. Micsoda mozgalmak vannak akár vizek uj szabályozása, akár mocsárak kiszárítása és homokkötések körül. 5. Micsoda jeles gazdaságok, millyen földön, micsoda gazdasági rendszert és vetésforgást követnek. 6. Hogy történik a cselédfogadás, mi a cseléd és napi számos bére, hogy esik azok élelmezése. 7. Mi szokások vannak az aratók és nyomtatók körül. Holmi sikerrel használtatnak takaró- és cséplőgépek. 8. Mi szokott a föld haszonbér lenni holdanként, s hogy kél a föld örök áron. 9. A feliből és harmadából mivel tetén, mikép van szokásban. 10. Micsoda baromtenyésztés , hogy virágzik, hol micsoda intézkedés van az állatok nemesítésére. Jeles ménes, tehenészet, juhászat, sertéstenyésztés ismertetése. 11. A gazdaságokkal összekötött iparvállalatok ismertetése. 12. Jeles gyümölcstenyésztés, szőlészet stb. Hol vannak népiskolákkal összekötött gyümölcskertek. Ezeken kívül a vidék körülményeihez képest időjárási, éghajlati, természet tulajdonsági ismertetéseket, s bármi gazdasági nevezetességet nagy köszönettel kedvesen veszek, s csak némellyikre kapjak is kérdőpontjaim közül feleletet, a azt minél előbb kapom, annál örömeatebb fogadom, remélvén különben is, hogy tisztelt ügyfeleimnek a gazdasági téli szünidők közleményekre pár üres órát leginkább engednek. Különösen egyes iparkodó helységek részéről várom igen örömest a feleleteket, a azt hiszem gazdasági szorgalmának illy féle ismertetése minden helységnek érdekében áll és dicsőségére válik. A feleleteket czimem alatt Pestre Leopold városrész, Széchényi sétatér 4. számú ház 1-ső emeletén 8-ik ajtón szállásomra kérem utasítani. Költ Pesten, február 3-án 1855. Galgóczi Károly. Egyveleg. — Hasznos házi szer. A közeli . . . helységben múltkor egy házaspár összeveszett, a férj is ur akart lenni a háznál, de az asszony is; ezen semmikép megegyezni nem tudtak, mindaddig, mig végre a férj, jogainak fenntartása érdekében, feleségét érzékenyen meg nem fenyítette. — Az asszony majd három napig sirással vesztegette el az időt, de csak ismét durczáskodott azon fogadással, hogy míg él, férjéhez nem fog szólni soha; a férj kapta magát papért sietett azon ürügy alatt, hogy neje beteg. A pap megérkezett, amint a szobában körülnéz, kérdi a reá bámuló fiatal menyecskét : ki itt a beteg ? Én — szólt mosolyogva a pirulva az asszony, de tisztelendő uram atyám láttára minden bajom elmúlt. A pap hamar feltalálta magát s hamar odahagyta a házat; a férj is feltalálta magát, de az asszony is; s ezen időtől fogva még nem volt papra szükségök.