Vasárnapi Ujság – 1856
1856-04-06 / 14. szám - Értekezés a kisbirtokosok jóllétének előmozditásáról; 15 arany pályadijt nyert mű. Kenessey K. 119. oldal / Gazdászati és orvosi.
Értekezés. „A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról." KENESSEY KÁLMÁNTÓL. (Folytatás.) II. A földmivelésről. A trágyázás után másod fontosságú helyen áll a gazdászatban a földnek czélszerü müvelése, s annak eszközei. Vannak kik ezt a trágyázás elébe teszik, én nem tartok velők. — Ott igenis hol a földmivelés olly szomorú lábon áll, hogy a czélszerű eszközöknek még csak híre sincs, igenis ott először a szántásról kell beszélni, de hazánkban annyira hátra mégsem vagyunk, mert szántsunk bár a legegyszerűbb fehérvári faekével is, csak kellőleg trágyázzunk, mindig számíthatunk egy középszerű termésre. A jó vaseke magában nem sokat eszközöl trágya nélkül, de a kettő együtt, igen sokat. Kötelességünk azért, ha valódi gazdák akarunk lenni, s a lehető legnagyobb hasznot húzni fáradságunk után, megszerezni habár apródonként is mint erszényünk engedi, a czélszerü művelési eszközöket, mellyek között ismét első helyen áll a jó vaseke. — A jó vasekével sokkal mélyebben szánthatunk mint a legjobb faekével. — A vaseke kevesebb vonó erőt kiván mint a faeke. — A földet jobban megforgatja. — Gyomos, taraczkos földben is biztosan jár, mi a faekét kiszokta vetni, s azért felényi erővel töri a gyepet. — Nedveses időben nem szed fel annyi földet mint a faeke, vagyis nem talpal meg. Ennyi előnnyel birván a vaseke, ugy hiszem nem fog kétkedni senki, hogy annak czélszerübbségét átlássa. — Az a kérdés csak, mellyik legjobb a hazában készültek között? Felelet : Könnyebb földön, hol a nedvesség hamar elrepül, a laposra fordító Vidacs ekét tartom legjobbnak. Agyagos földön, vagy épen vizenyősön pedig, hol érdes barázdákra van inkább szükség, ott igen jó szolgálatot tesznek az úgynevezett Zugmayer ekék, mellyek Czenken Sopron megyében készülnek. A szántás egyszerű mesterségnek lássék bár, nem egészen olly könnyű dolog; jól, tisztán, vakbarázda nélkül, egyenlő mélyen, egyenlő barázdákra szántani a feladatunk, és ez nem épen olly könnyű, hogy minden dib dábt szántó gyermek eszközölhesse. Hibás eljárás azért, akkor ha a szükség nem kényszerít bennünket, e nevezetes munkát, alapját termésünknek, értetlen s gyenge gyermekekre bízni. E munkához ép erejű higgadt férfi kell. Mikor kell és lehet szántani? Akkor, mikor a föld az esőtől eléggé fölporhangítatott, a nélkül, hogy tele itatott volna. Ha nedves földet szántunk fel, szalonnás barázdákat nyerünk, mellyek megszáradván, kemény rögökkel töltik el földünket, mellyek a jó mivelésre alkalmatlanok s nagy bajjal törhetők szét. Hogy minő mélyen szántsunk, közlöm Sinclair angol gazda szabályát: Az ugar első szántása ha lehet ősszel történjék s legyen 6— 8 hüvely vagy még jobb ha 10 — 12 „ második szántás vagy keverés 6— 7 „ a harmadik 4 „ a negyedik vagy vető 4 ,, ha zabot vetünk répa után 4—5 „ ha here után 6— ? „ árpa alá első szántás 6— 7 „ második 5 „ harmadik 4 „ Thaer állithatni hiszi, hogy a művelhető föld értéke minden hüvelyknél, mellyel 6—10 hüvelykig mélyebbittetik 8 százalékkal szaporodik. És viszont 6 hüvelyktől 3-ig sekélyitve aránylag fogy. Jól megjegyzendő szabályul tűzzük azonban ki magunknak, hogy a melly arányban mélyebben szántunk, olly arányban gazdagabban is trágyázzunk, mert a mélyebb szántás által nagyobb tömegbe keverjük trágyánkat, s több kell, hogy azt megtermékenyitsük. — Mig ellenben ha gazdag trágyázást sekélyen szántunk le, gabonánknak össze kell dűlni a sekély földréteg kövérsége miatt. A mély szántás előnyei főleg ezek : Gabonánk vagy egyéb veteményünk mélyebben ereszthetvén le gyökerét, erősebb lesz diszlése, a gabonaszárak erősebbek lesznek, s nem dűlnek meg olly könnyen. — A föld a legkisebb esőt is mélyebb rétegbe fogadja be, s az elpárolgás nem olly rögtön történik. Vigyázzunk azonban, hogy a legmélyebb szántást, ha csak lehet ősszel eszközöljük, — mert így a földszinre hozott úgynevezett vadföld, mi még terméketlen, télen át fagy és nap által megtermékenyül. Kell-e és tanácsos- e sokszor szántani, vagyis igaz-e az a magyar példabeszéd „ahány szántás annyi kenyér"? Erre nézve Young Arthur angol gazdasági író egy felvilágosító példát említ, mi itt következik : Bizonyos Grown nevű farmer (angol bérlő) egy agyagos földet két évig hagyott ugarnak, s e két év alatt tizenkétszer szántotta meg, s ugy vetette el búzával. — S mi volt eredménye? Gazdag aratás kétség kivül. — Épen nem, a gabona igen jól kelt, de a tavasz esős levén a szerfelett porhanyó, s porszerü föld vakolatszerüleg állt össze, s holdanként csak 14 buschel (a buschel 37/64 rész mérő, vagyis valamivel több egy vékánál) magot adott, s ez is rész minőségű volt. Ebből látható, hogy nem annyira a szántások száma, — mint inkább azoknak kellő időbeni alkalmazása határoz. — Trágyába vetett kapás, például répa után egy szántás is elég a búzának, mint saját magam is tapasztalául, ez évben egy magyar holdon répa után 40 , 14 kevés csomót termesztvén. Mig a sovány de 4-szer szántott ugar csak 14 csomót adott holdanként. Tehát ismét csak oda jövünk, hogy a földművelésben első helyen a trágya áll. Az ekék között kitűnő helyet foglal el továbbá a földalj fölporhanyitására használtatni szokott túró eke is, melly a rendes eke után ugyanazon nyomban alkalmaztatván a művelet alatt álló réteget mélyíti, a nélkül hogy a vad földet felszinre hozván a trágyázási költségeket szaporítaná. Ez leginkább gyöknövények alá használtatik, valamint luezerna, s egyéb herenemüek alá is. A gyöknemüeknél különösen ajánlandó a mély szántás, mi a mélyitő segélyével érezhetik el legsikeresebben. Hogy itt minő hatást gyakorol, szolgáljon tanuságul Vogt német gazda tapasztalása, ki ugy találta, hogy ha a burgonya alá 16 hüvely mélyen szántott föld termése 100, a 15 hüvelyre szántotté 131, vagyis több mint egy negyed részszel több, mi a reá fordított nehezebb munkát bőven kifizeti. Megemlitendők az ekék során a kettős ekék is, mellyek keverésre, vetés szántásra két ökör által vonva alkalmazhatók, s idő és napszámnyereség tekintetében tiszta földön jó szolgálatot tesznek. Az öt, kilencz, tizenhárom s több vasú ekefogasok, valamint a rimaszécsi magtakaró ekék is, mag eltakarásra czélszerűen alkalmazhatók. Az ekék után a jó fogasok, hengerek következnek a gazdasági logicai egymás után szerént. — Sokkal ismertebbek mintsem róluk hosszabban szóljunk. — Szerintem a fogas bármillyen alakja van jó, ha a magot jól földbe keveri, s a henger ha elég sullyal bir a földet annak lazább vagy aczélosabb minősége szerént lenyomtatni. Ezek a nélkülözhetlenebb mivelési eszközök, mellyek nélkül, kivévén a kettős ekéket s a magtakarókat, egy gazdaság sem létezhetik. — Vannak azonban ezeken kivül számos és igen hasznos műszerek, mellyek a müvelés tökélyesbitésére s igy a termelés növelésére találtattak fel. — Vannak kezek hijánya pótolására alkalmazható különféle eszközök. Lehet valaki igen jó gazda ha csak a nélkülözhetlen gazdasági eszközökkel bir is. — De másrészt meg vagyok győződve, hogy birtokunkat a lehető legmagasabb termésre szokott eszközeinkkel s módokkal nem emelhetjük. Vannak művelési eszközök, mellyek drágaságuk miatt tán a gazdasági fényűzéshez sorozhatok, mégis tekintve hatásukat, lehetlen át nem látnunk hasznos Voltukat. (Folytatás következik.) Szentpétery, mint „Zách.** Szentpétery neve egymagában egy egész korszak a magyar színvilágban, melly annak legszomorúbb napjaitól kezdődve a mostaniakig mindig egyenlő kedves emlékeket foglal össze. Azok a vidám, élethű alakok a magyar életből, jó kedvű táblabírák, nyers nyakas megyei vezérek, kedélyes apák, eredeti kántorok, a franczia színirodalom kedves alakjai, és azon magas hősies honfiképek, mik a komoly színművészet terén kiváló tüneményekül jelennek meg, alig képzelhetők másképen, mint csak épen úgy, ahogy azokat Szentpétery szokta személyesíteni. Mátyás diák kántorát és Nyúzó föbirót, a korhely Remit és Falstaffot, a büszke Meneniust és Petur bánt és azt a tömérdek kedves alakját a színpadnak, mik Szentpétery által élnek, maga a költő sem alkothatta képzeletében más formának, mint Szentpétery. Ő elmondhatná magáról, hogy „az én nevem legio", mert ahány szerepet játszik, annyi embert bírunk benne. Szentpétery művészete egészen a magyar nép ízléséből nőtte ki magát. Ezt könnyű megérteni. Más szavakat, más előadási modor tetszik a franczia, a német, az olasz közönségnek, más a magyarnak. Nekünk az a humor tetszik, a mi Szentpéteryé. Igazat adunk a német közönségnek is, melly bohózataiban másnemű alakokat keres, a francziának is meghagyjuk izlését a nyújtott szenves szavaláshoz