Vasárnapi Ujság – 1856
1856-06-01 / 22. szám - Szalay László (arczkép) 185. oldal / Életirások
A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a ,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Szalay László, m. acad. r. tag és sok évig segédjegyző, született Budán, 1813. ápril 18-kán; atyja Péter, helytartótanácsi elnöki titoknok, buzgó s lelkes hazafi, ki Horvát Istvánnál benső barátságban élt. Alsóbb iskoláit 1819 —1824-ig Budán, 1824—26-ig Székesfehérvárt végezte; philosophiát s törvénytudományt a pesti egyetemben hallgatott 1831-ig, hol különösen Horvát István diplomatikai leczkéi valának lényeges befolyással tudományos fejlődésére. Kazinczy Ferencz Szemere Pál már ekkor barátságukra méltaták az ifjat, ki főleg történeti és szépirodalmi tanulmányokkal foglalkozott. 1831-ik év végén törvénygyakorlatra Kölcsey Ferenczhez, akkor Szatmármegye főjegyzőjéhez ment, kinek lelkes körében annyi nemes tehetség fejlett ki dus virágzásra; 1832-ben a kir. tábla h. jegyzői közé soroltatván, a m. kir. helytartótanácsnál tiszteletbe. fogalmazó gyakornok lett; 1833. végén ügyvéd lett, de az ügyvédséget keveset gyakorlá. Annyival mélyebben tanulmányozá a jog és törvényhozás philosophiáját, s e mezőn művelte magát azon kitűnőségre hazánkban, mellyet e nembeli classicus munkái bizonyitnak. 1836-ban a magyar t. társ. levelező tagjává, 1837-ben segédjegyzőjévé s levéltár Szalaynokává,1838-ban a törvénytudományi osztály rendes tagjává választatott. Utazást a külföldön három izben tett, 1836-ban Ausztriában, 1838- 39-ben Németországon, Belgiumban s Párisban, 1840-ben pedig a Rajnán, Londonban és Schweiczban. Az utazás neki nem volt csupa mulatság, hanem ismereteinek bővitése, gazdagitása, s nézeteinek kitisztázása. Ez idő óta levelezésben állott az európai irodalom több nevezetességeivel. Elismert törvénytudományi kitűnőségének országos méltánylása volt, hogy az ország legjelesb férfiaiból alkotott büntetőjogi választmány öt, bár nem országgyűlési tagot,jegyzőjévé választá. Az 1843/4-iki országgyűlésen egy ideig a „Pesti Hírlap" országgyűlési tudósítója, 1844. közepe óta pedig ugyanezen lapnak egy évig szerkesztője, azután is, midőn szerkesztést Csengery vette át, fődolgozótársa s egyik vezetője lett. Ugyanezen országgyűlésen Korpona városát képviselé, s mint szónok is kitűnő volt. — Ifjabbkori munkái, Muzárionban, Tud. Gyűjteményben, F. M. orsz. Minervában, Uránia, Auróra s Nefelejts zsebkönyvekben stb. megjelent versein s czikkein kivül : (Pest, 1831); Alphonse Bimbók levelei (Budán, 1832); Fridrik és Kait (Pest, 1833). Költészettel kezdte az irást, s az ifjú tehetség első zsengéi nagy reményekre jogosítottak. Azonban nem soká maradt ez ösvényen. Publicistái s jogi tanulmányokra adta magát. Az Esmeretek Tárába jog- és státustudományi czikkeket adott; az Athenaeum és Figyelmezőbe eredeti s forditott jeles czikkeket s bírálatokat, a „Pesti Hírlapba" törvénytudományi s polémiai czikkeket,mellyek azután, egyéb jogtudományi s publicistái munkáival együtt , összegyűjtve jelentek meg Pesten 1847-ben „Publicistái dolgozatok*•" czim alatt, két kötetben. — Báró Eötvös József, Lukács Móricz s Trefort Ágoston barátival és társaival együtt adta ki a ,,Budapesti Szemle" két kötetét (Pest Heckenastnál, 1840) . — Saját külön nyomott munkái : Themis, Értekezések a jog s közgazdaság körében (Pest, 3 füzet, 1837—39). Majthényi Sándor emléke László