Vasárnapi Ujság – 1856
1856-12-07 / 49. szám - B. Augusz Antal (arczkép) 425. oldal / Életirások
A „Vasárnapi újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg, postai uton a,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési kilohzetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy | dij a „Vasárnapi újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Magurai báró Augusz Antal, Magurai báró Augusz Antal született 1807-ben Szekszárdon Tolnamegyében, hol atyja Antal köztiszteletü főbiró volt, a hazai közügyek és magyar irodalom iránti előszeretetéről az által is kitűnően ismeretes, hogy koszorús költőnk Garay János „Csatár" czimü hőskölteményét, Bezerédj István, Csapó Dániel és id. Augusz Antal uraknak ajánlotta. Fia Antal, atyjának polgári érdemekben és nemes miveltségben hű követője, tanulmányait a budai főgymnasiumban és a pesti egyetemben kitünő sikerrel végezé. 1826-ban már törvénytudor, ügyész és a pesti egyetem törvénykarának tagja lett. Ugyan ez évben a pozsonyi országgyűlésen Tolnamegye akkori követe s alispánja Dőry Vincze mellett volt alkalmazásban, s egyszersmind Tolnamegye aljegyzőjéül neveztetett ki. Az országgyűlés után hazatérvén szülővárosába, ennek szervezése, mint választott kültanácsbelinek volt most a közjó előmozditására törekvő lelkes ifjúnak főgondja; és valóban e percztől fogva kezdett Szekszárd felvirágzásnak indulni, hol a községi dolgok, és tekintélyes gazdasága rendbehozatala után, közhasznú intézetek keletkeztek, — így a helybeli Ferencz-kórháznak nagyobbszerü fölépítése s elrendezése, egy kisdedóvóda, polgári lövész testület, ezzel kapcsolatban levő zeneiskolával, a közlegelőn levő tófenékek viruló erdőkké átváltoztatása, voltak ernyedetlen fáradozásainak szép gyümölcsei. 1836-ban Tolnamegye közgyűlése által egy évi távoztatási engedelmet nyervén, ezen időt Német-, Franczia-, Angol-, Skót és Schweicz országokban töltötte, hol minden tekintetben bő ismereteket szerzett magának; különösen a szőlőmivelést és bortermesztést illetőleg igyekezett a külföldön tapasztalásokat gyűjteni, mellyeket a Szekszárdon levő terjedelmes saját szüleiben alkalmazásba hozott, még pedig olly eredménynyel,miszerint jelenleg az országban, mint a legnemesb bort termesztők egyike ismeretes és saját bortermelése igen keresetten mindig a legjobb árral díjaztatik. Ugyanez évben Tolnamegye főjegyzőjévé, 1843-ban pedig alispánjává választatott. 1846-ban Tolnamegye összes nemessége által első alispánjának választatván, 1848. évi aprilisban tartott első bizottmányi ülésben, Tolnamegye összes lakossága által ugyan ezen hivatalában megerősitetett, 1849. augusztus 20-án Tolnamegyében cs. kir. kormánybiztosnak, ugyanazon évi octoberben Tolna-, Baranya- és Somogymegyék kerületi főispánjává legkegyesebben kineveztetett. 1850. aug. 21. sz. István-rend vitézének neveztetett ki, egyszersmind ö utódjaival bárói méltóságra emeltetett.1850. novemberben Pest kerületi főispánjává, 1852. novemberben a budai cs. k. helytartósági osztály alelnökévé neveztetett. 1854. dec. 15. pápai szentsége által a Krisztus-rend vitézévé választatott. Jelen magas hivatalában a hazai közügyek, a közigazgatás minden rétegei, az irodalom és nemzeti szinház, mellynek igazgató bizottmányában elnököl, mennyit köszönhetnek e magasra becsült hazafi igaz buzgalma és befolyásának, az nem maradhat rejtve a figyelmes szemlélő előtt, ki mind e közérdekű ügyek feltűnő előhaladásának az ő személyével kapcsolatban tételét bensőleg ismeri. — V. Magurai báró Augusz Antal.