Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-04 / 1. szám - A földi hernyók tárgyában. Bellay J. 6. oldal / Természeti tudományok
7 sak azon töri fejét, csak oda törekszik, hogy az ájtatosság ápolása és föntartását illetőleg, czélszerű segédeszközöket szolgáltatván, az ég felé röpkedő éleknek ne csak szárnyakat adjon, hanem imái közé a kath. igazságokat is telefonván, azokat elmélkedéseiben megfejtvén, e szent hitvallásnak az elitét és szivet egyszerre megnyerje. Hogy e „Lelki Kalauz," már számtalan ijtatoskodó keresztény kath. embernek szolgált irányadóul az élet viszontagságai között, bizonyitja azon körülmény is, miszerint az már harmadik kiadást ért. Ajánljuk karácsonyi és újévi ajándokul. Ugyan e magyar imakönyv, íasontartalom és jelességgel német nyelven is megjelent, bizonyságául annak, hogy a tudós és emberszerető szerző a nyelvek adományával is bir. Nyilatkozat. *) Sárközi Ferencz egyik legjobb zenedarabomat nem csak elsajátitotta, hanem Bécsben léte alkalmával el is adta, a minthogy az „Bécsi emlék" czim alatt gr. De la Motte Rózsa úrhölgynek ajánlva, mint Sárközi ulajdon szerzeménye meg is jelent. Mihez képest midőn kijelentem a t. közönség előtt, hogy nevezett „Bécsi emlék" nem Sárközi, hanem az én szerzeményem, egyszersmind tudatom kartársaimmal, mikép illy nemtelen visszaélések meggátlása tekintetéből ez ügyben a törvényes lépéseket már megkezdtem. — Pest, dec. 30. 1856. Simonffy Kálmán. Mi uijság ? Pest, jan. 1. 1857. x*' Adjon a jó Isten boldog uj éteti Ezer meg ezer alak monda ki e szazakat széles ez országban, csak azon pillanat alatt is, a mig én leirtam, hozám is igy toppant be nyomdás fia. Én is ezt mondom még ma sok jó baráomnak, ismerősömnek; de szivemben most az a kivánat gerjedt, hogy mindazon áldás, a mit e napon becsületes, jó emberek szivéből ajkáról elreppen, egyesülve száljon e drága házára, s bőven részesüljön abból mindenki, a ki szép honunkat igazán híven szereti, előmenetelén buzgólkodik s az ő boldogsásának, dicsőségének józan haladásának, igazán örül. Veteményezze az Egek ura minden jónak magvából a nagy magyar nemzet nemes szivébe, termékeny földébe bőségesen minden jónak magvát, hegyenvölgyön és sikon, és tápláljon minden csemetét,a melly szép,jó, nemes közhasznú gyümölcsöt igér. Atyai szeretetének mennyei harmatával, Legyen bőség, boldogság megelégelés a királyi tróntól l a legszegényebb kunyhóig mindenütt, ne fogjon a haragnak átka senkin és semmin, csak az enyémet hallgassa meg Isten, a melly abból áll, hogy oszoljon el az a felhő, a mellyből termékeny eső szem akarna csepegni ollyan porszemre, melly a szeretetlenség, irigység, gyűlölet, vagy árulás magvát rejtegeti. x* Magyar Laposról azon örvendes tudósítást vettük, hogy ott főkép Mitkievicz e járási elnök ur erélyes közreműködésével derék népiskolát állítottak, melly m. évi dec. tí-án megnyittaték s mintegy 80 gyermek részesül az életre való néptanitó oktatásában. Ugyanonnan írják, hogy a rakoncátlan Lápos vizére közerővel nagyszerű hidat épitettek, mellyet az érintett hó 16-án vett használatba az utazó közönség. E két örvendetes tudósítást azon szomorú hir kiséretében vettük, hogy egy vadász hét gyermeke közül ketten nyulasdit játszottak, s a hét éves szerencsétlen kis vadász agyonlőtte hatéves kis húgát édesapjának gondatlanul ollyan helyre támasztott fegyverével, hol a kis gyermekek hozzáférhettek. E balesetet noszogatásunk nélkül is intő például veendők ollyan atyák, akik töltött fegyvert tartanak házuknál. x*- Egy derék szilágysági hazánkfia a Magura tövéből arról tudósit szülőföldét forrón szerető sorok kiséretében, hogy a vidék közkedvességű ügyvéde Koronka Lajos jobb életre szenderült, kinek elhunytát annál inkább Fájlalják rokonai, barátai, ismerősei, minthogy a derék hazafi hő pártolója és terjesztője volt nemzeti irodalmunknak. Nyugodjanak békében hamvai.* Néhány nap óta ugy meglágyult az idő, hogy a gőzhajó társaság ismét ajánlkozik áruszállitásokra, megérkezési határnapra azonban óvakodik magát kötelezni. x* A nemzeti színház tagjainak sokszorosan megérdemlett dicséretére kedves kötelességünknek tartjuk megemlíteni, hogy mintegy 60 miskolczi szinházi részvényt vettek meg. Vannak a vevők között számosan derék kardalnokainak közül, kik mint családatyák nagyon megérezték volna mérséklett havidíjakból egyszerre az 5 pft. nélkülözését, úgy segítettek tehát a bajon, hogy havi levonások útján járultak a miskolczi színház nemzeties ügyének előmozdításához. Szép példa azok számára, akik soha sem járulnak a közjó előmozditásához,mert nem úsznak nyakig bőségben.Mi pedig kiknek kezünkben a toll, lehetlen azt előbb letennünk, mielőtt megirnók e derék felekezet dicséretére, a minek szemmel látó tanúi valánk több izben. Gyakran történik t. i. hogy valami ügyefogyott e jó polgártársainkhoz fordul segélyért és illyenkor az a szokás szinészeink között, hogy a legelső akit megszólít a nyomor embere, vesz egy darab papirt és irónt és sorba járja művésztársait, közölvén azokkal a neki előadott bajt , s kiki benyúl zsebébe, kivesz abból egy hatost, tizest, forintot, amint telik, s csakhamar együtt van néhány forint, melly talán egész csüggedő család lankadozó erejét lábra állítja. Alig pár hete, hogy szemeink láttára összeadtak illy uton mintegy 30 pftot egy nyomorban el-Sialt javirnok temetésére, a ki valaha szinházi irnok volt. Ollyan vonakodás nélküli segélynyújtást pedig sehol se láttunk, mint ezt derék művész hazánkfiai gyakorolják, akik között leggyakrabban meghordozza a segélyivet Gázon. Áldja meg érte a jó Isten boldog uj évvel, és nemes pályájukon s családi tűzhelyüknél kiapadhatlan szerencsével, megelégedéssel. x* Bika-interventio.Egy dunamelléki helységben, a község csordásának felmondott a biró, s mást fogadott helyette. De a mit bíró uram megrendelt, azt bika uram rettenetesen megrontotta, mert az uj csordás ellen ollyan szarvas harczot inditott, hogy az kénytelen volt uj hivatalából kilépni, s a régit kelle visszafogadni, minthogy ő kívüle mást nem tűrt meg maga körül a falu bikája. x* A „Tanodai lapok" tudós szerkesztője jégtörő nehéz pályájának gyámolitóit mutatja be a mult évi folyam utolsó számában, értjük az előfizetőket, kiknek száma meghaladja az 1200-at, ami illyen fontos feladata, s annyi szakértelemmel vezetett lapra nézve nem nagy szám ugyan, de mégis örvendetes tanúsága annak, hogy jót és közhasznút pártoló emberséges hazaiak száma nem fogyatkozásban, hanem növekvésben van édes hazánk határai között. — Az érintett számnak tekintélyes részét kath. egyházi férfiak töltik be, a kik között 7 megyés püspökkel találkoztunk. — Uj évtől kezdve a magyar hölgyvilág három közlönyt biránd. Egyik a ,,Nővilág," másik a „Délibáb" harmadik a,,Hölgyfutár."Az elsőt újdonsága teszi kapóssá, a másikat leszállított ára teszi ajánlatossá, a harmadik előnye az, hogy régi formájánál fogva is vonz s azon kívül naponként jelenik meg. Mint halljuk, mind a három naponként szaporodó közönségnek örvend, min magunk is szívünkből örvendünk s óhajtjuk, hogy irodalmi magas feladatuknak, nemes versenyzéssel minél bivebben feleljünk meg. — N.-Váradon egy legnagyobb fűszerkereskedésben néhány nappal ezelőtt egy aether vitriolos korsó befagyván, azt a bolt melletti irodaszobába a kályha mellé tevék kioalvadni bedugva, kevés idő múlva a korsó borzasztó expressioval szétpattant s az egész szobát, boltot lángba boritotta, olly erővel pedig, hogy egyik közfalat is kidöntötte, melly egy más boltba szolgált s a láng oda is a legnagyobb erővel tolult, a hol temérdek kárt okozott, a fűszerkereskedés fiatal tulajdonosa pedig három segédével összeégve, csak a legborzasztóbb körülmények közt menekülhetett ki s a leggondosabb orvosi segély is alig volt képes őket a halál körmei közöl kiragadni; de a boltban volt áruczikkek nagyrészét fölemésztették az elharapózott lángok. — Köszönet nyilvánitás. Mélt. b. Sina Simon ur által a pesti ref. egyház elemi iskolájára tett 1000 pft. alapitványi adományáért ezen egyház kedves kötelességének ismeri a nemeskeblü báró urnák hálás köszönetét hirlaputján is nyilvánítani. — Kelt Pesten a ref. egyház 1856-ik évi december 21-kén tartott tanácsüléséből. — Kabay József, ez idő szerinti főgondnok. Török Pál pesti ref. lelkész. — (Tagosztály.) Tót-Komlós és Szent-András községek, a közös legelő elkülönitését barátságos egyezség utján vitték ollyan eredményre, a millyet semmi más uton el nem értek volna. De nem is volt nagyon nehéz dolog az egyezségnek létre jönni ott, lmi a volt földesuraság, ki mind a két községben ugyanazon egy, a legnemesebb jóindulattal kívánta volt jobbágyainak hasznát előmozdítani : 1) Tótkomlóson, hol a legelő valamennyi községek közt Békés megyében aránylag a legszűkebb volt, a közbirtokosság annak 2 :1-ad részét a lakosságnak egyezség utján átengedte. Ezen felül átadott a lakosságnak mintegy harmadfélszáz holdnyi remanentialis természetű kenderföldet, továbbá lemondott igényéről azon 150 hold irányában, melly az államkölcsön alapjául a község javára a közös legelőből kiszakittatott, — végre miott még a község egyházának és iskoláinak javadalmazására, iskolakertre összesen 20 holdat. Melly jó példától indíttatva a község is azon 2531 holdra menő legelőből, melly az egyezség és sorshúzás szerint nekie esett. 40 holdat adott az említett jámbor czélokra. 2) Sz. Andráson, hol már nagyobb kiterjedésű a legelő, úgy egyezett meg a két fél, hogy azt egyenlően megfelezte, minélfogva esett a község részére, az általa tetszés szerént kiválasztott részben 3269 hold, ebből egy telek után 25 hold, de felében kevésbé használható) legelő. Itt is megmutatta a közbirtokosság,hogy a földesúri jogok megszűntével nem szűnt meg a volt jobbágyságnak továbbra is jóakarója lenni, s adott az egyház és iskolák javadalmazására összesen 54 holdat, amit a község ismét a magáéból megtoldott 52 holddal, hogy ő se maradjon ott hátra, hol a vallás és közművelődési törekvés áldozatot kíván. Ezen két egyezség nem csak azért méltó említésre, mert még e nemben eddigelő az első e megyében, hanem különösen azért, mert az egyrészről a sztandrási és tkomlósi közbirtokosság loyális gondolkozását, más részről pedig az ottani lakosság értelmes felfogását tanúsítja, melly nem tartozik azon balgatag helységek közé, mellyeket a rájuk nézve eldöntő befolyással biró úrbéri szabályozási ügyben annyi balhit és bizalmatlankodás vakít a földes uraság irányában, hogy az által maguk zárják el az utat a békés kiegyezkedés elől. K. — Nemzeti Színház. 40. Arany pályadíj Vígjátékra. — Az idei kitünő siker által ösztönöztetve, a nemzeti színház intendánsa gróf Ráday Gedeon ur, maga részéről a jövő 1857 évre újonnan 40 arany pályadíjt tűz ki, kisebb egy vagy két felvonásos vígjátékra. A pályadíj osztatlanul, a többihez képest legjobb műnek minden esetre ki fog adatni. Ezen kívül a pályadíjnyertes mű szerzője, az illető színházi jövedelmi részeket és százfóliakat is megkapja. — Bíráló tagokat báró Eötvös József, Czuczor Gergely, Jókay Mór, Egressy Gábor és Udvarhelyi Miklós urak kérettek fel, kik a beküldendő pályamüvek közül az előadásra érdemesbeket kiszemelendőén, a pályadijt ezen müvek előadásai után fogják odaítélni, az illető jeligés levelek csupán akkor bontatván fel. — A pályázók kézirataikban a szerepek kiosztását is kijelölhetik, s a darabok, ha csak elháríthatlan akadály nem jő közbe, jövő év augustus havában ezen kiosztásokkal fognak adatni. — A pályaművek olvasható nagy betűkkel idegen kéz által leírva, lapozva, s bekötve, a szerző nevét rejtő jeligés levelekkel Komlóssy Ferencz úrhoz, a nemzeti szinház könyvtárnokához, jövő év július 1-je napjáig küldendők, azontúl érkezendő művek nem pályázhatnak. Vidéii hirek. Devecser, dec. 14-én 1856. (Kórház. Árvabiiollmwij Vasárnapi iskolák s erkölcsi állapot. Irodalom pártolása.) Az ázsiai keresztyén atyafiaknak egyházi küldöttei megérkeztek hozzánk, s mai r •»gezték a szent *) Kéretnek a hazai lapok t. szerkesztői, jelen nyilatkozatom fölvételére. S. K.