Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-18 / 3. szám - Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora. P. A. 26. oldal / Vegyes tartalmu czikkek
26 egy lista, melly egy bizonyos évnek, — teszem legközelebb 1857-nek minden napjára szóljon és megmondja nekünk, mennyi időt kell egy jól járó órának mutatni, mikor az igazi Nap delel. — Világosabb lesz, ha egy illy listának Januárus első hetére (1857) illő töredékét igtatom ide : Januárius 1. napj.,mikor az igazi Nap delel, mut. az óra : 12 óra 50 mp. 18 „ Ekkor hát az órának többet kell mutatnia. — Lássunk egy más példát, mellyben kevesebbet mutat és egyszersmind nagyobb a különbség. November 1. napj.,mikor az igazi Nap del., mut. az óra: 11 óra 43 p. 42 mp. Ha illy listánk van, hát még csak egy árnyékórára s ennek hiányában, sőt még biztosabban egy délvonalra van szükségünk, melly mikor delet mutat, az illető dátumra a listában adott órára s perezre igazítjuk az óránkat, a mennyivel többet vagy kevesebbet mutatott annál, s mutatand másnap, harmadnap sa t, abból sietését vagy késését ítélhetjük meg bízvást. Azt mondhatná ugyan valaki, hogy fölebb a délvonal készítését, mint valami hozzáférhetlen bajos dolgot jellemeztem. Az igaz, de csak az igen nagy pontosságú délvonalakról szólottam. Kisebb igényű és csak perczekig kivánt szigorral készült délvonalat könnyű húzni, s erre lelhet utasítást nem egy népszerű könyvben az olvasó. Közelebbről az „István bácsi" 1857. naptárában is láttam egy módját a 170. lapon eléadva. Magam is közlendek másszor, mert most nincs hely reá. A délvonalon kívül kellene még az érdeklett listája az úgynevezett Napegyenletnek. Ez külföldön minden valamire való naptárban megszokott lenni. Megtalálhatni továbbá a Littrow „Kalender für alle Stande"-jében, a bécsi délvonalra számítva. Magyar naptárban ellenben, bármilly hasznos volna is, egyetlen egyben sincs meg. Azon naptárakban, mellyeket magam számítottam ki, s a mellyek minden kiadónak szolgálatára állanak — ámbár igen kevesen veszik hasznát — 1858-ra ezt a listát is kiszámítottam, a budapesti délvonalra, melly egész Magyarországra szolgálhat e tekintetben, s így a naptárakra előfizetők megkívánhatják e kelléket majd megszerzendő naptáraikban. És még csak egyet. — Ha az embernek délvonala van húzva, a hold delelését is tökélyes biztossággal használhatja órája igazítására. Erre persze, hogy máshoz való lista szükséges. De ezt is kiszámítottam én s beléfoglaltam az 1858-ra szerkesztett naptári adataimban. Kinyomva 1857-re ugyan csak az én számitásom után meglelhetni a „Délibáb" nevü naptárban. Reménylem, hogy az 1858-ra adandó naptárak szerkesztői figyelemmel leendnek az itt mondottakra, én pedig a kegyes olvasóéba ajánlván értekezésemet, jó sikert kívánok nekik s hasznos eredményét a jól osztott időnek. Brassai. » » » 2. 3. 4. 5. 6. 7. ΕΕΕΕΙΕ 1JΕ> >ΕΕ> » 12 12 12 12 12 12 3p 4p 4 p. 46 5 p. 13 5 p. 40 7 33 6p. 6 p. » » 2. 3. 4. 5. 6. 7. ВΕΕΕΕΕ 5« J>ΕΕΕΕ >5 11 „ 43 p. 43 11 „ 43 p. 44 11 „ 43 p. 46 11 „ 43 p. 49 11 „ 43 p. 53 11 „ 43 p. 58 TÁRHÁZ. Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora. Ne csodálkozzék senki azon, hogy e tárgyat újra szőnyegre hozzuk. Nemzetünk egyik legnagyobb költője megérdemli, hogy ha már halála helyét nem tudja is senki, legalább születése helyére rá tudjon mutatni minden magyar. Azt hittük már, hogy ez utóbbira nézve azon adatok után, mellyeket e tárgyban a V. U. I. évi I-ső számában közlöttünk, nem lesz többé bővebb felvilágosításra szükség. De a Pesti Napló egyik közelebbi számában tisztelt barátunk, Gyulai Pál, azon nemes buzgalommal, melylyel irodalmunk ügyei iránt viseltetik, birálat alá veszi lapunk emlitett közlését. Gyulai nem kételkedhetik ugyan a kis-kőrösi evang. lelkész, Sárkány János ur által közlött anyakönyvi adatok hitelességén, de azokból csupán annyit olvas ki, hogy 1823. jan. 1-én Petőfit csakugyan a kis-kőrösi egyházban keresztelték, miből szerinte még nem következik, hogy ott s akkor született volna is. Sőt, részint elhunyt költőnk műveinek némelly helyeiből, részint több barátja állitásaiból azt akarja következtetni, hogy Petőfi csakugyan a Kunságban, még pedig Félegyházán született, melly kath. községből ott lakó szülői a kis-kőrösi evang. egyházba voltak kénytelenek átvinni keresztelésre a gyermeket. Gyulai reményiette, hogy e gyanitásait alaposaknak fogja nem sokára bebizonyíthatni. Megvalljuk hogy bármennyire méltányoltuk is t. barátunk igazságkereső buzgalmát s bár átláttuk, hogy azon következtetéseknek, mellyet ő az említett anyakönyvi adatokból vont, első pillanatra lehet némi alapja, mind azáltal előre is, kevés sikert vártunk e tárgyban teendő lépéseiről, ha egyéb védokai nincsenek, mint mellyeket czikkében közölt. Mert p. o. hogy Petőfi egy Félegyházán irt költeményben ezt mondja : „Itt születtem itt ezen a tájon, e költői szabadsággal irt sorból épen ugy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kis-Kőröst, melly valóban ott azon a tájon fekszik. Az pedig, hogy elhunyt költőnk egy és más barátja most, annyi idő lefolyása után, homályosan mire emlékezik, ugy hiszszük még kevesebbet fog nyomni a latban. Nem is feszegetjük tovább e tárgyat, mert nincs rá többé szükség. Most ismét egy lépéssel tovább vagyunk s ujabb bizonyítékokkal szolgálhatunk mindazoknak, kiket a lapunkban közlött adatok netalán még ki nem elégitének. E napokban vettük Szabadszállásról a következő hiteles tudósitást : „Petőfi Sándor még mindig töredékes életrajzaiban több helyen olvastam, hogy ő a Kis-Kunságban, Szabadszálláson, született. Fölhánytam érette a születtek anyakönyvét, de Sándorunk születésére sehol sem akadtam. Tudakozódtam utána, s végre szüleire s az ő gyermekkorára vonatkozó némelly adatokat, jegyzőkönyv és elbeszélések után összeállítva, épen a Vasárnapi Újság szerkesztőségéhez akartam beküldeni, amikor a folyó évi első szám — amit már én tudtam és közleni szándékoztam — Petőfi Sándor születése helyét és idejét az érdeklett közönség tudomására juttatja.És így tudja a közönség, amit bizonyosan tudni óhajtott; mind a mellett azt hiszem, nem lesz fölösleges szüleiről is szólni, annyival inkább, mert ha szüleiről szólok, ugyanakkor az ő gyermekkoráról is szólanom kell, mivel gyermekkorában az ő sorsa, szüleiétől elválhatlan volt. Petőfi atyja mészáros volt, s róla ez áll a szabadszállási helv. hitv. egyház Házasodtak Anyakönyvében : „1818., julius hó 16., Petrovics István, Aszódról való, de most Szabadszálláson lakó szék-árendásnak, ki Aszódon lakó Hrúsz János, h. 1. Máriát jegyzette el, a 3-szori hirdetésről bizonyságlevelet adtam." 1821. novemberben, a mikor a bérlés ideje változik, Petőfi szülei Kis-Kőrösre költöztek, s egy bérlési szak alatt 1824. novemberig ott laktak. Ott született Sándor, 1824—30-ig a félegyházai széket birták, a mikor Szabadszállásra visszakerültek, s 1839-ig innen nem is távoztak el. — Kis-Kőröst illeti a Petőfi ott születéséből áradó dicsőség; de mi is szeretjük őt magunkénak vallani: mert köztünk növekedett, mert itt — Szabadszálláson — járta alsóbb iskoláit, mert szülőinek birtoka itt feküdt.— Melly években iskolázott itt, jegyzőkönyvileg kimutatni nem tudom, mert az azon évekről vezetett jegyzőkönyv levelei sárkánnyá magasultak; de élnek tanulótársai, kik nagyon tisztán emlékeznek a jó módban nevelt hon gatyás, halvány és vékony, de eleven fiúra, ki élénk kedvvel összenyargalászta velők az iskola tágas udvarát nemcsak, hanem apjának szilaj lovait is megnyargalta. — Tanítója volt a többek közt Ujlaky István, jelenleg gerjeni lelkész úr. — Megtörtént ugyan 7—8 éves korában, hogy atyjának jó emberei, Viczián János Kis-Kőrösre, Hábel nevű Kecskemétre magukkal elvitték a virgoncz fiút, de az azoknál lakás nem igen tartott tovább, mint szokott tartani az illy gyermeklátogatás, s ismét haza jött szüleihez. — Elemi iskolái végezte után is, midőn Szent-Lőrinczen, Gyönkön, Pesten, Aszódon járta a felsőbb osztályokat, — Szabadszállás volt az édes haza, hol a visszatérőre a szülei karok ölelése várakozott; itt voltak az ismerős fiúk, akikkel együtt játszotta el az iskolai szünnapokat. Illy szünnapozása alatt történt egyszer vele, hogy midőn Gyönkről haza hozott könyveit, egy barátjának megmutatandó, az úgynevezett nagy szobából a lakószobába hozná által, a könyvek alá rejtett két darab százast, a könyvekkel együtt felmarkolva, a konyhában elvesztette, a mellyet a szolgáló észrevevén, szépen eldugott. Sándort a keserű pohár kifizetésétől mégis fölmentette a szolgáló, ki nem állhatva a sok zaklatást, a szobába viszszalopta Sándor veszedelmét. — Itt volt Sándorunk szülőinek fekvő birtoka is, ház, föld, szőlő, a mellyek nagyobb részét Kis-Kőrösre költöztök előtt szerezték s birták 1838-ig. Ez év válságos volt rájok nézve, az árviz rommá tette házukat; bérlésük roszul ütött ki, megbuktak s el kellett adni mindenöket. A következő évben örök időkre elhagyták a Kunságot. — Nem azért írtam soraimat, mintha Kis-Kőröstől Petőfit akarnám visszapörleni, bár a fönnebbi értelemben őt csakugyan magunkénak valljuk; hanem irtam azért, hogy a Petőfi életrajzát egész terjedelemben megírni akarónak, gyermekkorára vonatkozó, némi csekély adatot tolla alá szolgáltassak. — Vörösmarty László: Köszönetet mondunk Vörösmarty László urnak e közérdekű közleményeért s óhajtjuk hogy példája követőkre találjon. Munkálódjék mindenki az adatok összegyűjtésén, mellyekből nemzeti emlékeinket felállíthassuk. Akadni fog majd rendező kéz, melly e formátlan anyagot idővel művészi egészszé fogja teremteni. E tér az, hol igen sokat várunk tisztelt barátunktól, Gyulai Páltól is. " p. A. Kakas Márton a színházban. XXXIII. Levél. Pix és Fott, vagy akarom mondani Pox és Fitt, vígjáték Egressy jutalmára. Azt mondja a nóta : „soha sem vétettem Székes-Fehérvárnak, mégis beállottam lovas katonának," mink sem vétettünk soha az indiai bilinek, mégis három fertály tizenegyig néztünk egy darabot, mellyben bizonyos indiai Bili nevü ur vagy asszonyság játszik igen nagy szerepet, de soha sem jön a szinpadra, hogy láthatnék hát mi is , hogy kicsoda ő és micsoda. Egyébiránt jól tette, hogy nem jött elő, mert ő nagyon unalmas fráter, sokkal mulatságosabbak azok az urak, akik vele vesződnek; egy jókedvű csapodár miniszter, Fox, egy angol nábob, aki elébb Indiákon keresett milliókat, azután hazament a leányát megkeresni, azt perse mingyárt meg is találta; azután oda akarta adni Pittnek, Foxnak, de biz azt se Fix, se Fox, se Pott, se Fitt sem semmiféle fatalis variatiója e nyelveket kétségbeejtő két névnek el nem vette sem az indiai biliért, sem az apa millióiért, sem az ő két saját szép