Vasárnapi Ujság – 1857
1857-11-08 / 45. szám - Bajza József (arczkép) 481. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg postai uton a „Politikai Újdonságokkal*" együtt csupán csak 311. pp. Az előfizetés — Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy 1 dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó Bajza József. Valaki azon aggodalmát fejezte ki minap, hogy a Vasárnapi Újság, melly négy év óta folyvást népesiti jelesebb férfiainknak szánt csarnokát, maholnap ki talál fogyni az arczképekből. Felületes vizsgáló lehetett, ki e gondolatra jött. Ki nemzeti multunk s jelenünknek egy futó pillanatnál többet szán, kénytelen lesz megvallani, hogy még nagy munka vár reánk s az Isten áldása lesz rajtunk, ha addig élünk, mig e szakmánkat becsülettel bevégezhetjük. Ime még csak most érünk Bajzához s mennyi tisztes alak integet még felénk a közelben s távolban! Előre tehát a megkezdett uton fáradatlanul. E férfiasan szép arcz, mellyen az erö nyugottsága s jóakaratú szigor ömlik el, annak emlékét költi fel benned, nyájas olvasó, ki ezelőtt 15 — 18 évvel legnépszerűbb férfia volt Magyarországnak, legalább a magyar irodalomnak. Vörösmarty és Toldy Ferencz kortársa és benső barátja, ezekkel együtt bátor harczosa volt ama nagy Széchenyi-korszaknak, melly a nemzet e századbeli legerőteljesebb, legeredménydusabb ébredésének volt ;anyja. A mi Széchenyi és politicai hivei, példájokkal, élőszóban is írásban a közéletben vivtak ki, ízt eszközlötték Bajza és társai a nyelv kimivelése, eszmék tiszitása s terjesztése, elavult s megrögzött előítéletek, bitorlott tekintélyek lerontása által az irodalom terén. Ez nemcsak elősegíté amazok munkáját, de, miután irodalmat teremtett s az iodalom minden mozzanatára élénken figyelő olvasó közönséget , a később időkben kifejlett álaános szellemi mozgalomnak, mind annak, a minek elvesztését közelmult napjainkból siratjuk, mind annak, a minek napjainkban örvendünk, minden kétségen kivül Bajzáék erőteljes és öntudatos ellépése vetette meg alapját. Az egykori história-iro hála teljesen ógja ezt majdan elismerni. Bajza 1804 január 31-én született Szűcsiben Heves megyében, hol szülei birtokosok voltak, kiktől gondos nevelést nyert. Tanulmányait Gyöngyösön kezdte, Pesten folytatta s a jogtudományi pályával Pozsonyban végezte. Az 1825-ik évi emlékezetes országgyűlésen, az akkori szokás szerint, mint országgyűlési irnok volt jelen, annak végével Pesten egy jeles ügyvédnél törvénygyakorlaton volt s 1829-ben ügyvédi oklevelet nyert. Ez volt azon időben a rendes előkészítő pálya ifjainknál, melly után az életnemek százféle utai tárultak fel. Bajza nem vette hasznát ügyvédi oklevelének, hivatali pályán sem akarta szolgálni hazáját, hanem az akkori viszonyokhoz képest ritka bátor elszántsággal, a tudomány és nemzetiség iránti lelkesült szeretetből, az irodalom terén foglalt állást. 1829 óta 1849-ig mindig ott látták őt az elsők, a legszorgalmasabbak, leglelkesebbek sorában. Már 1831-ben a magyar akadémia levelező, 1832-ben a történettudományi osztályban rendes tagjává választatott. Bajzát mint lyrai költőt, mint ítészt, szerkesztőt, színházigazgatót s történetírót tanult tisztelni a magyar közönség. Költeményei, mellyek ama hajnalpiros Aurora-korszakban, Kisfaludy Károly idejében és után, láttak napvilágot s elszórtan folyóiratokban és zsebkönyvekben jelentek meg, mondhatni, átalános hatást szültek az ország akkori fiatalságánál; — lelkesülten szavalták s dalolták székbe Bajza egyszerű, szívhez szóló s meglepőleg csinos alakú dalait. E költemények ez idén érték negyedik teljes kiadásukat, mi azt tanúsítja, hogy e versek állandó kedvenczeivé váltak a magyar közönségnek. (Bajza versei. Negyedik, teljes kiadás, a költő életrajzával. Toldy Ferencz által. Pest, 1857.Heckenast Gusztávnál.) Mint itész a nagyhírű s hatású,,Kritikai Lapok" által tört magának utat, mellyeket 1830—1836-ig adott ki, s mellyeknek czélja: az irodalom Augiás istállójának biráló és vitázó czikkek általi kitisztázása, helyesb irodalmi nézetek terjesztése, nemesb iztos érve Bajza József.