Vasárnapi Ujság – 1857

1857-04-12 / 15. szám - A budai m. szintársulat 1792-ben 127. oldal / Történeti czikkek - Talált régiség. Polyák G. 127. oldal / Történeti czikkek

két ágy tétetnék, hasonlólag az utczára és az udvarra nyíló ablak között, ezen ágyaknak átellenében, ugyancsak még egy ágy helyeztetnék, ez után egy tulipántos láda vagy más szekrény jönne, mellyben az edények tartatnának ; végtére minden ágy előtt két vagy egy karszék fából, a kályha körül egy lócza, az asztalnak átellenében a falon egy tükör, valamelly szögletben egy falóra, és minden ágy felett, nem különben a tükör mellett két kép? — Nos mit mondanak ehhez? — De még nem vagyok készen, azért még kevés türelmet kérek! Az elől levő szobát így elrendezvén, menjünk a pitvarba. Ennek egy részét közfallal kellene elkülönözni. Az ekkép elkülönzött helyen a szobá­ban levő kemenczét tennők, és lenne belőle egy tűzhely, mellyen főzni le­hetne, de egyszersmind sütő-kemencze is volna az, ha előtte deszkával elfe­dett négyszögű lyukat készítenénk, hogy a kenyeret könnyen betehessük és kivehessük. E szerint meg­volna a konyha és a pitvar is. A kamarát pedig, mellyet már mostan kisebbre lehetne azért hagyni, hogy a konyha és a pitvar na­gyobb lehessen, és hogy belőle még egy élőskamara kitelhessék, hasonlóké­pen úgy kellene elrendezni — kevés kivétellel — mint az elől levő szobát. Ugy­e, ekképen két csinos szobájok, egy tágas konyhájok, egy pitvar­jok és egy élőskamarájok volna? Már most vegyük tekintetbe a nyereséget : 1. A hátsó szobában lehetne mindent dolgozni, tehát szőni is, a pit­varban és konyhában pedig lúgozni. Ez által mind a két szoba tisztán tart­tatván, sokkal egészségesebb volna. — 2. A kályha föl nem emésztene annyi fát, mint a kemencze, és mint­hogy nyáron át nem süttetnék, a szoba nem volna olly kiállhatatlan gőzfürdő akkor, a midőn ugy is meleg van. 3. Konyha létezvén, a szalonnát, sonkát, kolbászt és oldalast szépen füstre lehetne tenni; avas szalonna- és sertéshússal tehát nem élvén, sokkal egészségesebbek is lennének. 4. Nagyobb kényelmet nyernének minden tekintetben. 5. Nem kellene télen a hideg ágyba feküdniök, és viszont a meleg ágy­ból a hideg kamarába lépniök, mi által a meghűtéstől mentek lennének. 6. Esténként összeülvén, csinos szobáikban jobban éreznék magukat s elmenne kedvök a korcsmázástól, ekkép pedig megtakarítanának sok pénzt. De hogy ne unják magukat — főleg a téli estéken — vagy dolgoznának va­lamit, vagy uj és olcsó újságokat s könyveket olvasnának, mikből sokat ta­nulván, igen nagy hasznuk lehetne, ha az oktatásokat gazdaságuknál s csa­ládi életükben alkalmaznák. Igy lassanként mindinkább felvilágosodottak leendvén, a csinosságot nemcsak szobáikban, hanem ruházatjok, udvaruk, kertök,iskolájok s templom­jokban is szeretnék. Továbbá magok­ viselete sokkal kedvesebb, szerényebb megelőzőbb s nyájasabb volna mint eddig, olly annyira, hogy minden mű­veltebb ember örömest társalogna kegyelmetekkel, s szívesen meglátogatná házukban, holott a legnagyobb rendet s szép családi életet találván, kigyel­metek iránt nagy tisztelettel viseltetnék. Hát a rendetlen szomszéd vagy más ismerős nem kapna-e ösztönt az utánozásra? nem kapná-e le azonnal kalapját, mihelyt illy csinos szobába lépne? — E tekintetben sokat lehetne még mondani; de elégedjünk meg most ennyivel, mellyért csak arra hivom fel bezárólag az illetőket, miszerint te­kintetbe vegyék az emintt olvasottakat és kezdjék meg tétovázás nélkül azok alkalmazását. Hisz­ egy vagy két kályha ára, — melly a ház belsejének elren­dezésénél némi különbséget tenne — csak egy vagy két télen át megtakarí­tott fa által is kipótoltathatik, és a kályha husz vagy még több évig is el­tarthat ! — Szomor Károly: Talált régiség. T. szerkesztő ur! Az 1856. évi „V. UI." 22. számában „Mi újság?" ro­vatban Csokonai Vitéz Mihály néhai koszorús költőnk kedvencz pipájáról olvasván, bátorságot veszek, egy már több év óta birtokomban levő régiséget illető hozzám intézett levelet önnel közlem­, remélvén, hogy ennek tartalmát becses figyelmére méltatandja a régiségeket becsülni tudó közönség. — A le­velet Csongrádmegyében kebelezett Békés és Csanádmegyékbe szögelő Puszta-Szőllősről Weidenf­eld Zsigmond ur haszonbérlőnél gazdászati hivatalnok ro­konomtól 1851-ik évi augusztus hó 25-én vettem s ennek előadásomra vonat­kozó tartalma következő : „Ezen kocsisunkkal küldök neked egy gombot, melly — Isten tudja hány 100 év óta — a föld alatt hevert. Homok-ásás alkalmával 7 láb mély­ségnél a földben találtunk egy tetemet, mellynek minden váza, hiány nélkül együtt feküdt, 32 foga mind meg van, egyetlen kéz- vagy láb-ujja nem hibá­zik. Ezenkívül a mint hanyatt feküdt és a melle valamikor régen berogyott, a gerincz­csont belsején, ki rajta, ki mellette illyen 7 gomb — a millyent egyet itt küldök — találtatott, lehet, hogy a többiek a homokkal kihányattak. Nem különben szintén a melle alá hullva, a mint mellén a dolmánya kap­csolva lehetett (fent hosszabb, lent rövidebb), 6, 5, 4 vagy 3 ujjnyi hosszú­ságú, és 1 ujjnyinál bővebb szélességű, illyen forma érczből, gyönyörű mun­kával készült kapcsok is találtattak, mellyekből mutatót nem küldhetek, mert Weidenfeld ur hova tette? nem tudom. — Körülötte igen szép csatok is voltak, mellyeket kard-szíj csatjainak gondoltunk, de kardot mellette nem leltünk, hanem a fejénél feküdt egy igen kis tetem, ennek gyermeknek kellett lenni, s ennek a jobb kezénél volt egy rozsdától esett vaskard. A nagy tetem nem csekély ember lehetett, mert ha koporsót nem adhattak is neki hirtelen, legalább egy barom­ váluval le volt boritva, minthogy a hely partos, az eső mindig lefolyt, a homok igen száraz volt, a tölgyfa-válu sarkai még most is épek valának. Isten áldjon mindnyáj ítokat, kívánja testvérnek Polyák János s. k." Én mind­eddig azon meggyőződést tápláltam, miszerint Weidenfeld úr azokat az illető helyen legott kézbesítette, miután azonban e felfedezés felől több tudakozódásom után is mindeddig nem értesülhettem : alázatos kérésem oda járul, minélfogva kegyeskedjék t. szerkesztő ur Weidenfeld urat ez előt­tem igen érdekes czikkek közlésére — nemzeti történeti tapasztalataink terjesz­tése tekintetéből — ujságilag barátságosan felszólítani; mindenek előtt pedig engemet Csongrádra intézendő igen becses tudósítása folytán, azon helyről értesíteni, hova kézbesítsem én ezen feljelentett gombot*),mellynek mintáját természeti nagyságban viaszba nyomva ezennel küldöm **), s melly szerény meggyőződésem alapján, a történetbúvároknak nem megvetendő éldeletül fog arra szolgálni : melly évben? és mi nemű ellennel kényszerültek eleink Békés és Csanád megyékbe szegelő Puszta-Szőllősön a római sánczoknál, hol az általam körül irt levélben érintett holttetem találtatott, háborúskodni? — Csongrád, febr. 2. 1857. Polyák Gergely, szabómester. A budai magyar színtársulat 1792-ben. A sokáig melengetett eszme végre létesült. A hazafiu-buzgóság végre __ _ # O­O­O­O­O­O legyőzött minden akadályt és ármányt, 3 a magyar szinezet ez évben meg lőn alapítva. A nemzet nagyjai közül többen lelkesen karolák fel ez ügyet, s igy lehetővé len téve, hogy az 1790-ben megbukott magyar­ társaság ez év tavaszán ismét megkezdhesse előadásait, Protasevicz Benedek ideiglenes igaz­gatása alatt. E társaság tagjai, érdem szerint ***) igy következnek: Sehy Ferencz, Láng János, Varsányi Ferencz, Kelemen László f­ Rózsa Márton, Bagoly Antal, Fülöp István, Pesthy László, Pap Gábor, Pataky Benedek, Temesi, Tessenyei, Moór Anna fi), Lipthay Mária, Termeczky Francziska, Török és Kelemen leányasszonyok, Jakab Mihály, súgó, Hirsch Jakab, karmester. E társaság kezdi meg tehát működését egy ideiglenes nyári színházban, május 5-én, s ez első előadás szinlapját érdekesnek tartom ideigtatni : A Felsőségnek Engedelmével. Ma Szombaton, Május 5-dikén 1792-dik Esztend. A Magyar Játszó Színi Társaság, a Budai részen a hídhoz által ellenben levő Teátrumban fog játszatni egy vigjátékot, illy nevezet alatt : A találtt gyermek. Öt Fel-vonásokban.­Szabadon fordittatott Bárány Péter által. A Játszó Személyek: Ződi, egy öreg Oberster Varsányi ur. Ennek Urn­a Láng ur. Tisztesi, az IJrfi Nevelője Pap ur. Gondosi Udvar­biró Rózsa ur. Dörgényi Kapitány Kelemen ur. » Fitzendi Oskola-mester Sehy ur. Ferkó az Úrfi Inassa . . .... Bagolyi ur. Zsódos Falusi Biró Pesti ur.­­ Zsófi, Zsódosnak felesége Termeczky L. a. Trézsi, ennek véltt leánya Moór L. a. János, egy szegény Paraszt . . . .­­ Pataky ur. Tudósítás. A Lózséknak kulcsai, nem különben a Bib­etek, találtatnak a Director urnái mindennap, a mellyen játék adatik, reggeli 8 órától fogva, egész délutáni 5 óráig, Pesten az ó Tokaji borral kereskedő boltjában, a T. T. Serviták piattzán. Mindenkori bem­enetelnek árra. Egy lózsé 4 személlyekre 4 forint. Első Parter 40 kr. Második 20 kr. Utolsó hely 10 kr. Kezdete lészen 7 órakor. . . . Ime ez azon első rendezett társaság, melly a küzdelmekben erős lelkűleg fenn tudott 3 évig állani, s csak akkor oszlott fel, hogy — ismét más társaság alakuljon belőle, fff) H—i. Vidéki hirek. Sajó-N­idvég, mart. 22. (Úrbéri egyezség.) a „V. U." egyik minapi számában érzékenyen meg valánk róva azért, hogy mi Zemplénmegyebeli Sajó-Hidvég lakosai a nm.-földesasszonyság részéről egyik fia­m. gróf Er­dődy István ur által ajánlott, s reánk nézve felette előzékeny és kedvező egyezségi feltételeket el nem fogadtuk s a földesasszonyi kegyességet magunk­tól mintegy elutasítottuk. — Megvalljuk őszintén, hogy e megrovásra érde­mesek valánk, de nem azért mintha az igen méltányos feltételeket elfogadni nem akartuk volna, hanem azért, mert 2—3 laktársunknak a helység kárára tett tanácsát s fonák okoskodásait — háttérbe szorítani elég erősek nem voltunk. Ámde ennek is meg van a maga oka, mit e helyen elősorolni feleslegesnek tartunk. Most örömmel hirdethetjük, hogy a józan gondolkodás, és földes­asszonyunkban vetett bizalom — a részakaraton diadalmaskodott. — Ugyan­is helységünk komolyabban gondolkodó része az elöljárósággal egyetérve, ki­nyeré a már fentebb emlitett gróf úrtól azon ígéretet s biztositást, hogy a *) A nemzeti muzeum igazgatóságának Pesten. Szerk. **) A viaszmintát vettük s köszönjük. Szerk. ***) Lásd ,,Magyar hirmondó" Görög és Kerekes által szerkesztett ez évi folyamat. H. i) A társaság összeállításában legtöbbet fáradott derék tag, ki később annak igaz­gatójává lön. H. ff) Később Kelemen neje jön. H. if­ j­) A tagok közül néhány bucsut von e pályától, a többi pedig a Kolosvárt fennálló (1792-től) társulathoz csatlakozott. H.

Next