Vasárnapi Ujság – 1857

1857-09-20 / 38. szám - Nevezetes régiségek. Csokonai emlékkönyve Lillához 399. oldal / Történeti czikkek

399 a különféle ajándékok vivői. A csodálatos kép templomába érkezett menet magyar egyházi beszéddel fogadtatott, mellynek végeztével a hivek a gyónó­székek körül csoportosulának, leteendők ott a lélek terheit. A magyar körme­net beérkeztével M.-Czel egész magyar várossá lőn átváltozva; mindenütt magyar szó, magyar ének, magyar ruha, magyar zászló vala látható még a tornyokon is. — A magyarokon kivül sokan jöttek még Ausztria-és Horvát­országból. Az idő kiderült. A zarándokok békén viselték az ut fáradalmait. A templom, melly kincsek­ s főleg magyar emlékekben olly gazdag, folyvást tömve volt zarándokokkal. (M. P.) Közintézetek, egyletek. A A szekszárdi borkereskedő-társulat — mellynek példájára Hegyalján, Gyöngyös és Eger vidékén, a ménes-magyaráti hegy körül, Nagy-Váradon és Érmelléken is társulatok vannak alakulóban — mult aug. 31-én tartá első rendes közgyűlését. Kitűnt ekkor, hogy a társulat tiszta vagyoni állapota 56,730 pft. 24 krt tesz. A kibocsátott 500 részvényből még csak 60 nincs aláirva. Junius hó végéig, tehát csak mintegy három hó alatt, 3363 adó 25 pint bort 16,851 pft. 20 kr. értékben adott el a társulat, melly mennyiségből 1276 akó külföldre ment. Vannak összeköttetései már a társulatnak Észak- és Dél-Németországban egész Dániáig, Oroszországban, Duna fejedelemségekben és Olaszországban; tett pedig már ezen kivül is szállításokat Angolországba, Amerikába név szerint Missouriba is, most pedig Afrikában Tripolissal léte­sítendő összeköttetésen dolgozik. Az eddig eladott borok csak próbavételek­nek tekintendők; nagyobb megrendelések csak őszre tétettek és olly nagy mértékben folynak be, miszerint a társulat indíttatva érzi magát a még alá­íratlan részvényeket a remélhető nyereséghez szabott magasabb áron adni el, azontúl pedig az alaptőkét is új részvények kibocsátása által nagyobbítni. Jövő­ tavaszra már nemcsak hordókban, de az üvegenkinti eladást is megkez­dendi, melly czélra már az üvegek megrendelvék s a hamisítás ellen biztositó czimkupagok is elkészültek. A Az aradi polgárság tűzoltó egyletet alakit; a választmányi tagok már ki is vannak nevezve. + Az erdélyi jég- és tűzkármentő társulatnál folyó évi aug. utolsó nap­jáig a biztosítás 241,787 fttal haladja meg a tavalyit. E haladásnak is örven­dünk, ámbár nagyobb mértékben szeretnénk azt valósítva látni. A Dicsérettel kell felemlítenünk, hogy a Csík-Somlyón (Erdélyben) felállítandó 8 oszt. gymnasium, tanítóképezde és teljes főelemi tanodára, az erdélyi kath. püspök ajánlatán fölül, eddig már 53,549 ft. gyűlt egybe. Mi újság? + József nádor emléke. A ,,Bud. Hirlap"-ban olvassuk : ,,Mint biztos kútfőből értesülünk, minden előintézkedés meg van téve, melly boldog emlé­kezetű József Főherczeg ő császári királyi Fensége emlékének mielőbbi fölállí­tására a József téren kilátást nyújthat. Ismeretes müncheni szobrász Halbig­ur e szobor számára a mintát már elkészité s most csak az emlék magassá­gának végleges megállapítása van kérdésben , hogy az a tér nagyságával s a fennálló épületek magasságával kellő öszhangzatba hoztassék. A mintát illető­leg, a dicsőültet a Szent­ István rend díszmezében fennálló helyzetben tünteti elénk, jobb kezében a kalpagot tartva. A talap mauthauseni csiszolt gránitból, a szobor maga pedig bronzból fog készülni és úgy hisszük, az a lehető leg­rövidebb idő alatt létesittetni is fog." -f- Kisfaludy Sándor emlékszobra B.-Füreden. Folyó hó 6-kán estve Zalamegye azon hazafias lelkű s érzelmű fiainak s leányainak küldöttsége ér­kezett Füredre, kiknek lelkében megfogamzott azon nemes eszme, hogy ha­zánk kitűnő költői egyikének — a Zala megyében élt, itt porló — Kisfaludy Sándornak emléket kellene állitani Zala legkitűnőbb helyei egyikén, a b.-fü­reti fürdőhelyen. Kezdetben a sümeghi temetőben, az elhunyt nagy költő po­rai felett akarták ez emléket fölállitni, de mert itt Ranolder János veszprémi püspök ő maga állit emléket, fölkérték Zala országos nevü emberét Deák Ferenczet, készítsen olly emléktervet , melly a nagy költőhöz illő legyen, s egyúttal elhatározták, hogy ez emléket B.-Füreden a fürdőhelyen fogják fölállítani. A választmány Oszterhuber József ur elnöklete alatt épen azért jött a fürdőhelyre, hogy az emlék fölállítására alkalmas helyet válas­szon ki. A kiválasztás megtörtént, s az újonnan átalakitandó kertek legkitűnőbb pontjára esett, hol az emlék jövő év nyarán (alkalmasint juniusban) föl is fog állíttatni. Az egész emlék 3 öl magas — különösen Kisfaludy szobra élet­nagyságú leend. A szobrot bronzból, a talapzatot gránitból fogják késziteni s a kerteket ugy fogják átalakitni, hogy az emlék minden oldalról látható legyen. (P- N.) A A­mint Egressi Gábor közelebb Eger városán átutazott, tiszteletére lakomát rendeztek, mellyen egy állandó egri szinház tervét is megpenditék, csak pengessék is minél hangosabban és határozzák el minél előbb.­­f Budán a Tabán városrészben, hír szerint a sütőmester legényei egy ér­demes öreg kandúrt bekentek kátránynyal, azután meggyújtván eleresztették. A macska fel a padlásra onnét meg leszaladt, de hogy azután hová lett, mi történt vele, senkinek sem volt érkezése a jelen voltak közül figyelemmel kisérni, mert midőn az égő macska a padlásra szaladt, ott valami gyúlékony anyagot lángba hozott, mire kigyúlt a ház és leégett a teteje, jó szerencse, hogy a szomszéd házak épen maradhattak. Történt pedig ez a szomorú vígjáték folyó hó 13-án. Eb­ből az az üdvösséges tanúság, hogy a macskát nem kell bekenni kátrán­nyal, és azt meggyújtani rajta, mert felfuthat a padlásra, s ránk gyújtja a házat, hogy a mi szőrünk-bőrünk is utána pörkölődik. + A lipcsei Illustrierte Zeitung is fogyatkozik előfizetők dolgában, leg­alább egy pesti könyvkereskedésbe jelen évnegyeddel 30-al kevesebb jár. — És ez nagyon természetes, mert a lipcsei nagy lap is már annyira elké­pesedett, mint az egyszeri magyar lap, melly előfizetési hirdetésében a lap szellemi tartalmáról egy kukkal sem emlékezik és csak azt sorolja elő, hogy mekkora lesz jutalomképe, uj előfizetői ráadásul ezt meg azt a képet, kik 3 ftot fizetnek ennyi, kik pedig 4 ftot fizetnek azok meg annyi képet fognak kapni és mindig csak képes, szöveget vagy egyéb tartalmat nem is, arról szó se lévén az egész hirdetésben. Persze, hogy az a csupa kép már magában is teljes képtelenség és a közönség elvégre is csak nem a képekért fizet elő tu­lajdonkép. 4­ Francziaországban egy korcsmáros czégér helyet e talányt íratta aj­tója fölébe : 0. 20. 100. 0. Ennek franczia megfejtése így hangzik : Au vin sans eau, mi magyarul annyit jelent : A meg nem vizezett borhoz. Az illy fel­írás csakugyan nagy talány, mert nagy fejtörés után lehetne csak azon gon­dolatra jönni, hogy egy korcsmában meg nem vizezett bor is volna található.­­­­ Törökország miveltöbb lakosai lassankint megszokják a szükséges áruczikkeket nem az angoloktól és francziáktól, hanem tőlünk vásárolni, ol­csóbban is jutván azokhoz illy közeleten. Bárcsak bort is innának azok a jó törökök, hogy adhatnánk majd el nekik azt a sok bort, mivel a jövő szüret fenyegeti a kevés hordóval bíró borgazdákat s hadd lenne legalább majd egy kis pénzünk. + A Falusi Gazdában egy zemplén megyei gazda az üszög ellen követ­kező, saját tapasztalata által jónak talált eljárást ajánl : a vetni való mag­a mennyire lehet lábon érték, s vetés előtt jól kirostálva csak a legtökélyesebb buzaszemek vetendők el, miután azok előtte való nap nagy tekenőbe töltö­getve, vékánkint oltott més­szel feleresztett vizben megkevertettek s zsákba öntettek. A nevezett gazda ujántrágyázott földbe búzát soha sem vet.­­ Fájdalom, még mai nap is léteznek olly emberek, kik hiszik, hogy a közönség figyelmét , tetszését megnyerhetik polémia által; azért majd egyik, majd másik collegájuknak akasztanak perpatvart nyakába. Mi más véleményben vagyunk; azért azt mondjuk, hogy ha mi mindannyiszor vala­hányszor valami jót közlünk, magunkat feldicsérnénk, másokat pedig lehor­danánk, mi lenne abból? — annyi bizonyos, hogy nevetségessé tennénk a kö­zönség előtt önmagunkat. Így járnánk akkor is, ha minden ellenünk intézett törpe henczegésre elengednénk magunkat ragadtatni. Mi is tulajdonitunk, de csak kellő fontosságot a képeknek; azért falazó képárussá soha sem fogunk lealacsonyodni. Ha valaki életében egyetlenszer jót cselekszik, ez kötelessége, ne hányja fel senki másnak. Csak mindenki maga fizesse ki adósságait, rója le tartozásait, a szomszéd dolgait hagyja a szomszédnak, majd megfelel az is önmagáért. A ,,A szolnok­-megyei lovar és gazdasági egylet" czim alatt alakult Szol­nok megyében egylet, melly e hó 8-án Török-Szent-Miklóson tartó első köz­gyűlését, hol is mintegy 100 részvényessel megalakult. Elnöke Szapáry Gyula gróf; választmányi tagok: Farkas Károly, Recsky András, Magyary Ferencz, Borbély Miklós, Jurenák Sándor és Kopély Károly. Az alakuló egylet czélja vidéken előmozdítni a lótenyésztést, de működését a gazdaságra is kiterjeszti. A lovat verseny által és agarászaton akarja kipróbálni, a gazdasági haladást díjazások s kiállítások által eszközölni. Az egylet működése f. évi okt. 4-én Török-Szent-Miklóson tartandó lóverseny- és gazdasági kiállítással veszi kezdetét, melly alkalomra a követ­kező dijak tűzettek ki : 1. Egyleli dij, félvér lovak számára 50 darab arany. 2. Szolnokmegyei asszonyságok tiszteletdija ugrató versenyre. 3. Mezei gaz­­dák versenyére 17 db arany. 4. Pony verseny 10 db arany. 5. Ügető verseny két lovas kocsival 10 db arany. 6. Három agár billikomra 30 arany. 7. Szar­vasmarha díjazásra 20 arany. 8. Erőmérés két ökörrel 10 arany. 9. Sertések-, juhok-, aprómarha-, termények- és gazdasági gépekre ezüst és bronz érmek. Az egylet alapszabályai a m. minisztériumnál vannak most végmegerősités végett. Nevezetes régiségek! E napokban nagytiszteletü Bogyó Ferencz, ref. lelkész úrtól egy nagy­becsű régiség küldetett be hozzánk. Csokonai Vitéz Mihály emlékkönyve ez Lillához. Czime : „A Szépség ereje a bajnoki szirén." Egy 12 rétben* testszin selyembe kötött aranymetszésü könyvecske. A czimlap előtt van egy lap, mint szokott lenni a könyveknél; rajta ez áll : „Elfelejthetetlen Angyalom! Vedd ezt a kis könyvet, azzal a Szivvel a millyennel ajánlom s emlékezz meg írójáról a, ki miattad siet a halálhoz, a kit Te hidegebben fogadsz mintsem érdemlené. Élj vigan ! — Csokonay." A czimlap tiszta oldalán kétszer irva V. J. , Vajda Juliána, e négy betű ugy látszik nem az ő írása. A munka van nyomva Debreczenben 1800. Ez hát emlék Lillának. Hitelessége bizonyitékai s-ő az ajánló írat bel­tartalma, teljes öszhangzásban Cs.-nak L.-vali viszonyához. 2-or L­­ .. Almá­son lakván most is élő koma-asszonyának tiszt. Gy . . Zs . . ának ajándé­kozta, ennek kezéről jött a tisztelt beküldőére. Ki egyúttal Csokonainak egy Lillájához irt levelét is mellékelte becses küldeményéhez, melly igy hangzik : Komárom, martius 12. 1798. „Lilim! Én tégedet még most is halálból sze­retlek : még is Lilim! ah szeretett Lilim! ez a levelem utolsó — hozzád ez életbe. Most zárom be végképen azt az édes barátságot, melyet véled szinte kilencz holnapig kóstoltam, s azt az örömöt melyért irigyeim lehettek az angyalok. Most látod még egyszer, többé nem, annak a hiv kéznek vonásait, mely a tieddel kérkedett, mely a te kezednek bírásával kecsegtette magát. Ah, édes de mulandó remény­ mulandóbb a hajnalnál, vagy a hajnali harmat csép­nél, melyet az első napsugár száraszt ki a fakadó rózsa­bimbónak öléből. Mely bizonyta­lanok az embernek minden történeti! miként nem tudja a halandó sziv, hogy az ő legked­vesebb öröme lépés a keserűségre! hányszor szerencsétlen a legtisztább szeretet! — Lili

Next