Vasárnapi Ujság – 1857

1857-01-18 / 3. szám - Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora. P. A. 26. oldal / Vegyes tartalmu czikkek

26 egy lista, melly egy bizonyos évnek, — teszem legközelebb 1857-nek minden napjára szóljon és megmondja nekünk, mennyi időt kell egy jól járó órának mutatni, mikor az igazi Nap delel. — Világosabb lesz, ha egy illy listának Januárus első hetére (1857) illő töredékét igtatom ide : Januárius 1. napj.,mikor az igazi Nap delel, mut. az óra : 12 óra 50 mp. 18 „ Ekkor hát az órának többet kell mutatnia. — Lássunk egy más példát, mellyben kevesebbet mutat és egyszersmind nagyobb a különbség. November 1. napj.,mikor az igazi Nap del., mut. az óra: 11 óra 43 p. 42 mp. Ha illy listánk van, hát még csak egy árnyékórára s ennek hiányában, sőt még biztosabban egy délvonalra van szükségünk, melly mikor delet mu­tat, az illető dátumra a listában adott órára s perezre igazítjuk az óránkat, a mennyivel többet vagy kevesebbet mutatott annál, s mutatand másnap, har­madnap s­a t, abból sietését vagy késését ítélhetjük meg bízvást. Azt mondhatná ugyan valaki, hogy f­ölebb a délvonal készítését, mint valami hozzáférhetlen bajos dolgot jellemeztem. Az igaz, de csak az igen nagy pontosságú délvonalakról szólottam. Kisebb igényű és csak perczekig kivánt szigorral készült délvonalat könnyű húzni, s erre lelhet utasítást nem egy népszerű könyvben az olvasó. Közelebbről az „István bácsi" 1857. naptárá­ban is láttam egy módját a 170. lapon eléadva. Magam is közlendek másszor, mert most nincs hely reá. A délvonalon kívül kellene még az érdeklett listája az úgynevezett Nap­egyenletnek. Ez külföldön minden valamire való naptárban megszokott lenni. Megtalálhatni továbbá a Littrow „Kalender für alle Stande"-jében, a bécsi délvonalra számítva. Magyar naptárban ellenben, bármilly hasznos volna is, egyetlen egyben sincs meg. Azon naptárakban, mellyeket magam számítot­tam ki, s a mellyek minden kiadónak szolgálatára állanak — ámbár igen ke­vesen veszik hasznát — 1858-ra ezt a listát is kiszámítottam, a budapesti délvonalra, melly egész Magyarországra szolgálhat e tekintetben, s így a nap­tárakra előfizetők megkívánhatják e kelléket majd megszerzendő naptáraikban. És még csak egyet. — Ha az embernek délvonala van húzva, a hold delelését is tökélyes biztossággal használhatja órája igazítására. Erre persze, hogy más­­hoz való lista szükséges. De ezt is kiszámítottam én s beléfoglal­tam az 1858-ra szerkesztett naptári adataimban. Kinyomva 1857-re ugyan csak az én számitásom után meglelhetni a „Délibáb" nevü naptárban. Reménylem, hogy az 1858-ra adandó naptárak szerkesztői figyelemmel leendnek az itt mondottakra, én pedig a kegyes olvasóéba ajánlván értekezé­semet, jó sikert kívánok nekik s hasznos eredményét a jól osztott időnek. Brassai. » » » 2. 3. 4. 5. 6. 7. ΕΕ­ΕΕ­ΙΕ 1J­Ε> >Ε­Ε> » 12 12 12 12 12 12 3p 4p 4 p. 46 5 p. 13 5 p. 40 7 33 6p. 6 p. » » 2. 3. 4. 5. 6. 7. ВΕ­ΕΕ­ΕΕ 5« J>­ΕΕ­ΕΕ >5 11 „ 43 p. 43 11 „ 43 p. 44 11 „ 43 p. 46 11 „ 43 p. 49 11 „ 43 p. 53 11 „ 43 p. 58 T­ÁRHÁZ. Petőfi Sándor születéshelye s g­y­ermekkor­a. Ne csodálkozzék senki azon, hogy e tárgyat újra szőnyegre hozzuk. Nemzetünk egyik legnagyobb költője megérdemli, hogy ha már halála helyét nem tudja is senki, legalább születése helyére rá tudjon mutatni minden ma­gyar. Azt hittük már, hogy ez utóbbira nézve azon adatok után, mellyeket e tárgyban a V. U. I. évi I-ső számában közlöttünk, nem lesz többé bővebb felvilágosításra szükség. De a Pesti Napló egyik közelebbi számában tisztelt barátunk, Gyulai Pál, azon nemes buzgalommal, melylyel irodalmunk ügyei iránt viseltetik, birálat alá veszi lapunk emlitett közlését. Gyulai nem kétel­kedhetik ugyan a kis-kőrösi evang. lelkész, Sárkány János ur által közlött anyakönyvi adatok hitelességén, de azokból csupán annyit olvas ki, hogy 1823. jan. 1-én Petőfit csakugyan a kis-kőrösi egyházban keresztelték, miből szerinte még nem következik, hogy ott s akkor született volna is. Sőt, részint elhunyt költőnk műveinek némelly helyeiből, részint több barátja állitásaiból azt akarja következtetni, hogy Petőfi csakugyan a Kunságban, még pedig Félegyházán született, melly kath. községből ott lakó szülői a kis-kőrösi evang. egyházba voltak kénytelenek átvinni keresztelésre a gyermeket. Gyulai re­ményiette, hogy e gyanitásait alaposaknak fogja nem sokára bebizonyíthatni. Megvalljuk hogy bár­mennyire méltányoltuk is t. barátunk igazság­kereső buzgalmát s bár átláttuk, hogy azon következtetéseknek, mellyet ő az említett anyakönyvi adatokból vont, első pillanatra lehet némi alapja, mind azáltal előre is, kevés sikert vártunk e tárgyban teendő lépéseiről, ha egyéb védokai nincsenek, mint mellyeket czikkében közölt. Mert p. o. hogy Petőfi egy Félegyházán irt költeményben ezt mondja : „Itt születtem­ itt ezen a tá­jon,­ e költői szabadsággal irt sorból épen ugy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kis-Kőröst, melly valóban ott azon a tájon fekszik. Az pedig, hogy el­hunyt költőnk egy és más barátja most, annyi idő lefolyása után, homályosan mire emlékezik, ugy hiszszük még kevesebbet fog nyomni a latban. Nem is feszegetjük tovább e tárgyat, mert nincs rá többé szükség. Most ismét egy lépéssel tovább vagyunk s ujabb bizonyítékokkal szol­gálhatunk mindazoknak, kiket a lapunkban közlött adatok netalán még ki nem elégitének. E napokban vettük Szabadszállásról a következő hiteles tu­dósitást : „Petőfi Sándor még mindig töredékes életrajzaiban több helyen ol­vastam, hogy ő a Kis-Kunságban, Szabadszálláson, született. Fölhánytam érette a születtek anyakönyvét, de Sándorunk születésére sehol sem akadtam. Tudakozódtam utána, s végre szüleire s az ő gyermekkorára vonatkozó némelly adatokat, jegyzőkönyv és elbeszélések után összeállítva, épen a Va­sárnapi Újság szerkesztőségéhez akartam beküldeni, a­mikor a folyó évi első szám — a­mit már én tudtam és közleni szándékoztam — Petőfi Sándor szü­letése helyét és idejét az érdeklett közönség tudomására juttatja.És így tudja a közönség, a­mit bizonyosan tudni óhajtott; mind a mellett azt hiszem, nem lesz fölösleges szüleiről is szólni, annyival inkább, mert ha szüleiről szólok, ugyan­akkor az ő gyermekkoráról is szólanom kell, mivel gyermekkorában az ő sorsa, szüleiétől elválhatlan volt. Petőfi atyja mészáros volt, s róla ez áll a szabadszállási h­elv. hitv. egy­ház Házasodtak Anyakönyvében : „1818., julius hó 16., Petrovics István, Aszódról való, de most Szabadszálláson lakó szék-árendásnak, ki Aszódon lakó Hrúsz János, h. 1. Máriát jegyzette el, a 3-szori hirdetésről bizonyság­levelet adtam." 1821.­ novemberben, a mikor a bérlés ideje változik, Petőfi szülei Kis-Kőrösre költöztek, s egy bérlési szak alatt 1824. novemberig ott laktak. Ott született Sándor, 1824—30-ig a félegyházai széket birták, a mi­kor Szabadszállásra visszakerültek, s 1839-ig innen nem is távoztak el. — Kis-Kőröst illeti a Petőfi ott születéséből áradó dicsőség; de mi is szeretjük őt magunkénak vallani: mert köztünk növekedett, mert itt — Szabadszállá­son — járta alsóbb iskoláit, mert szülőinek birtoka itt feküdt.— Melly évek­ben iskolázott itt, jegyzőkönyvileg kimutatni nem tudom, mert az azon évek­ről vezetett jegyzőkönyv levelei sárkán­nyá magasultak; de élnek tanulótár­sai, kik nagyon tisztán emlékeznek a jó módban nevelt h­on gatyás, halvány és vékony, de eleven fiúra, ki élénk kedvvel összenyargalászta velők az iskola tágas udvarát nemcsak, hanem apjának szilaj lovait is megnyargalta. — Ta­nítója volt a többek közt Ujlaky István, jelenleg gerjeni lelkész úr. — Meg­történt ugyan 7—8 éves korában, hogy atyjának jó emberei, Viczián János Kis-Kőrösre, Hábel nevű Kecskemétre magukkal elvitték a virgoncz fiút, de az azoknál lakás nem igen tartott tovább, mint szokott tartani az illy gyer­meklátogatás, s ismét haza jött szüleihez. — Elemi iskolái végezte után is, midőn Szent-Lőrinczen, Gyönkön, Pesten, Aszódon járta a felsőbb osz­tályokat, — Szabadszállás volt az édes haza, hol a visszatérőre a szülei karok ölelése várakozott; itt voltak az ismerős fiúk, a­kikkel együtt játszotta el az iskolai szünnapokat. Illy szünnapozása alatt történt egyszer vele, hogy midőn Gyönkről haza hozott könyveit, egy barátjának megmutatandó, az úgyneve­zett nagy szobából a lakószobába hozná által, a könyvek alá rejtett két darab százast, a könyvekkel együtt felmarkolva, a konyhában elvesztette, a mellyet a szolgáló észrevevén, szépen eldugott. Sándort a keserű pohár kifizetésétől mégis fölmentette a szolgáló, ki nem állhatva a sok zaklatást, a szobába visz­szalopta Sándor veszedelmét. — Itt volt Sándorunk szülőinek fekvő birtoka is, ház, föld, szőlő, a mellyek nagyobb részét Kis-Kőrösre költöztök előtt szerezték s birták 1838-ig. Ez év válságos volt rájok nézve, az árviz rommá tette házukat; bérlésük roszul ütött ki, megbuktak s el kellett adni mindenö­ket. A következő évben örök időkre elhagyták a Kunságot. — Nem azért ír­tam­ soraimat, mintha Kis-Kőröstől Petőfit akarnám visszapörleni, bár a fön­nebbi értelemben őt csakugyan magunkénak valljuk; hanem irtam azért, hogy a Petőfi életrajzát egész terjedelemben meg­írni akarónak, gyermekkorára vonatkozó, némi csekély adatot tolla alá szolgáltassak. — Vörösmarty László: Köszönetet mondunk Vörösmarty László urnak e közérdekű közle­ményeért s óhajtjuk hogy példája követőkre találjon. Munkálódjék min­denki az adatok összegyűjtésén, mellyekből nemzeti emlékeinket felállíthas­suk. Akadni fog majd rendező kéz, melly e formátlan anyagot idővel művészi egészszé fogja teremteni. E tér az, hol igen sokat várunk tisztelt barátunktól, Gyulai Páltól is. " p. A. Kakas Márton a színházban. XXXIII. Levél. Pix és Fott, vagy akarom mondani Pox és Fitt, víg­játék Egressy jutalmára. Azt mondja a nóta : „soha sem vétettem Székes-Fehérvárnak, mégis beállottam lovas katonának," mink sem vétettünk soha az indiai bilinek, mégis három fertály tizenegyig néztünk egy darabot, mellyben bizonyos indiai Bili nevü ur vagy asszonyság játszik igen nagy szerepet, de soha sem jön a szinpadra, hogy láthatnék hát mi is , hogy kicsoda ő és micsoda. Egyéb­iránt jól tette, hogy nem jött elő, mert ő nagyon unalmas fráter, sokkal mu­latságosabbak azok az urak, a­kik vele vesződnek; egy jókedvű csapodár miniszter, Fox, egy angol nábob, a­ki elébb Indiákon keresett milliókat, az­után hazament a leányát megkeresni, azt perse mingyárt meg is találta; az­után oda akarta adni Pittnek, Foxnak, de biz azt se Fix, se Fox, se Pott, se Fitt sem semmiféle fatalis variatiója e nyelveket kétségbeejtő két névnek el nem vette sem az indiai biliért, sem az apa millióiért, sem az ő két saját szép

Next