Vasárnapi Ujság – 1858
1858-02-28 / 9. szám - Horváth (Horti) Ferencz uj lenditő gépe (rajzokkal) 104. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság
104 Magyarország és Erdély különböző helységeiben a mart. 15-dikei napfogyatkozás Horváth (Horti) Ferencz uj lendítő (hajtósulyos) gépe. A gépészet iránt érdekkel viseltető közöngségben figyelmet ébreszt legújabban Horváth F. hazánkfiának egy hajtósulyos képe, (Schwung-Maschine) mellynek rövid ismertetését a következő rajzban és sorokban adjuk. E rajz a gép szerkezetét könnyen felfoghatóvá teszi, a fogantyú a c vas toló rúdra van alkalmazva s d mankóval (Kurbel) függ össze, ee két suly egy vizhányos vas rúdra megerősítve : ff fennálló faoszlopok (bálványok) mellyek egy keresztgerenda által vannak összekötve : g főoszlop vagyis gerendely (forgó tengely, Königswelle), hh dobok vagy szilas kávák, két hegyű aczélcsap, mellyen a fentebbi gép forog. A gép működése következő. Mihelyt az a fogantyú megrántatik, az egész gép mozgásba jő, mi által h ponton tízszeres erőt vagyunk képesek kifejteni; ugy hogy szijak vagy fogaskerekek alkalmazása által minden nagyobb és kisebb iparmű mozgásba hozathatik. Horváth F. ur, e találmányára cs. k. kizárólagos szabadalmat nyert s Farkas István pesti gépészünkkel egyesült, ki most a lirt gépre, nagyobb mérték szerint, őrlő malmokat készit. Szintén a fentebbi elvre van alapítva Horváth ur hajtó súlyos mozdonya (Schwung-Locomotiv,) mellyet a következő rajz világosan megmagyaráz. 20 személyt volna képes szállitani s a legczélszerübb eszköz volna, a vasúti állomások és távolabbi pontok közötti közlekedés fentartására. Kívánatos annálfogva, hogy e gép a szakértők figyelmét teljesen fölébressze s akadjanak vállalkozók, kik e találmány nagyobb mérvbeni valósítását lehetségessé tegyék. Hir szerint Basdecaur Pesten részvénytársulatot szándékozik alkotni, mellynek czélja lenne ez uj találmányú mozdonyt egy a jövő tavasszal építendő és a budai zugligetbe vezető szinton gyakorlatilag is alkalmazni. A tudomány ABC-je, írták már mások szerelem, házasság ABC-jét; (arany ABC-t) is irtak; — Írjunk mi az ő nyomukon, tudomány ABC-jét. A tudomány : Az Ág, mellyre a ki egyszer felakadt, róla többé alá nem szállhat. A magasban himbálódzó tudósnak épit ugyan néha lába alá a közvélemény és közelismerés olly emeletes palotát, mellynek nyilt ablakán, az ágról kényelmesen besuhanhat, — ha t. i. az alkalmat el nem szalasztgatja; — akkor aztán a sárgyúró Agathocles fiát Syracuse thrónjára látjuk felvarázsoltatni; — de többnyire ott lógnak tudósaink unos untalan az ágon és sokáig lógtukban, nagyon kiaszalja őket a részvétlenség fagya, dere és szele! B = Bér, mellyet a tudós tömérdek éjjeli s nappali fáradalmaiért nyer; csak az a baj, hogy bért másoknak igen ritkán fizethet belőle, — a mennyiben nem sokan kapnak rajta. Ha például napszámosát akarja fizetni a tudós jeles könyvével, az igy rival rája : „panem" (kenyér kell); ha írnokát kívánja vele jutalmazni; az igy kiált a jámborra: „circenses" (pénz kell mulatságra); pedig meg vagyon irva, mikép „a bölcsnek nincs kenyere"; az is : „a bölcs megveti a világ hiábavalóságait." C . Czél, mellyet ritka halandó ér el; — minél sietvébb törekszik felé, minél közelebb képzeli magához , annál kevesebb reménye lehet, hogy azt elérhesse; — mert ha minden akadályt leküzdött is : ott a sírgödör! (már pedig a tumulust, a legtanultabb diák sem tudta eldecinálni). 1) = Dió, mellynek szerfölött kemény a héja, tápbele pedig olly csekély, hogy ritka tudós hizott meg tőle; — maga Aristoteles is olly száraz vala a többek között, mint a chronikák mondják, hogy: vix habuit tenuem, quae tegat ossa cutem (alig lepte be csontjait a bőre). Ez Étel, mellyből minél többet ettél , annál éhesebb vagy; — melylyel minél tovább tömöd jámbor fejedet, annál horpadtabb hasad, annál üresebb zsebed és házad; — a sok könyvtől, nő sem fér házadba; házad ennélfogva — minthogy nincs nőd — naponkint romladozik, mert : „a jó nő, építi a maga házát." É = Élőfa, mellynek gyökere keserű, de gyümölcsei édesek. F . Folyam, melly némelly tudósok által nagyon fel zavartatik, ugyan azért nem sok exsotericus ember merészel beleereszkedni, — fenekét nem láthatván. (Platonnak kétféle tanítványai voltak : exsotericus és esotericusok : délelőtti és délutáni tanítványai.) G — Gondolattömeg, melly a tudósnak felhőként borong két szemölde között; — de azért nem kell tőle félni, mert azon fellegben nincs villám; a tudós, ha száz lenne is , mind ollyan jámbor, mint a bárány; ha szembe köpöd sem mutat haragot;— csak ennyit mond szent együgyüségében : „a halászok, egy kis góbiusért sokszor nyakig áznak, — mért ne tűrnék el néhány csöpp nedűt, ha egy nagy stockfischt foghatok?" — A jámbor, ha szúr, vékony falánkjával : mélyre szúr; — de soha nem rug. II . Homályos dolog az arszlánok, járdataposók és iparlovagok előtt: ugyan azért nem mernek neki menni. Balázs * vágott, rohant egyszer egyenesen a közepébe: ő is megbánta, gunyul hagyta nevét rokonaira. 1 . Igazságtárháza és szentegyháza : ugyan azért kevés tőzsér, még kevesebb tolvaj, annál kevesebb kiflisütő megy bele áldozni. K = kincs, mellyet oszthatsz mindenfelé; adhatsz belőle filiszternek és kincsernek, szegénynek és boldognak; mégis egészben marad; — csak az a kimondhatlan és pótolhatlan kár, hogy : ezt a világ is épen ugy tudja, mint mi; — ugyan azért, bár mennyit sajátít is el az efféle kincsből, — kamatját akkor adja meg „majd ha f<*gyuk = Kulacs, mellyben az élet vize és teje foglaltatik, mégis sokkal kevesebb számú ember kotyogtatja, és sokkal rövidebb kortyokban nyeldeli tartalmát, mint a Csokonai Vitéz Mihály ur által megénekelt kulacsénak. — Oh mi emberek nem szomjúhozzuk az élet vizét; — czepperlizve sietünk a sötét sör felé, az édes semmit nem tevés kietlen hónába! L . Lajtorja, mellynek fokozatain a halandó, ég felémász, el is jutna a tökély hónába; — de a proletarius napok és szarkofág évek, kikapják azt alóla; — és alázuhanván a magasból, épen ollyat puffan föld anyánk kebelére érkezve, mint a legostobább szamojéd és legegyügyübb hottentott. (Vé:ge jön.) Bartók G. * Kezdete. Vége. Nagysága: Arad 1 óra 27 percz 2 m.percz, 3 óra 46 p. 7 m.-p. 6", 9 Besztercze-Bánya 1 „ 14 íj 1 3 99 *>8 ,9 3 ,, 8", 0 Budapest 1 „ 1 52 3 ,, 37 ,, 3 ,, 7", 7 Brassó (E.) . . . 1 „ 51 2 4 99 4 ,, 9 ,, 6", 5 Debreczen .... 1 „ 27 >> 8 3 „ 48 „ 6 „ 7", 3 Eperjes 1 „ 25 99 9 3 ,, 4 ,, 9 ,, 7", 8 K.-Fehérvár (E.) 1 „ 39 99 5 99 „ 59 „ 0 „ 6", 7 Sz.-Fehérvár . . 1 „ 10 99 <>3 99 3 4 ,, 1 „ 7", 6 Gyula l ., 20 99 9 3 ,, 46 ,, 8 ,, 7", 3 Kassa 1 „ 25 99 7 3 „ 47 „ 6 „ 7", 7 Kecskemét .... 1 „ 16 93 3 99 39 ,, 7 ,, 7", 4 Késmárk 1 21 99 2 3 „ 44 „ 2 „ 8", 0 Kolozsvár (E.). , 1 „ 39 » 9 2 3 ,, 56 „ 5 „ 6", 9 Losoncz 1 „ 1ß 99 8 3 ,, 37 ,, 3 ,, 7", 8 Lőcse 1 „ 22 9 2 3 99 44 ,, 9 ,, 7", 9 Miskolcz 1 ., 23 99 1 3 45 i 99 ^X,1 99 w >» 7", 6 Pécs 1 „ 8 99 9 6 99 •"-> „ 32 „ 7 „ 7", 3 Pozson 1 ., 2 99 5 3 99 28 ,, 1 ,, 8", 1 Sopron 1 „ 59 99 6 3 „ 27 „ 7 8", 1 Szarvas 1 „ 21 99 9 3 ,, 43 „ 5 7", 3 Szeged 1 „ 19 99 8 3 ,, 41 ,, 5 ,, 7", 2 Sziget 1 „ 40 99 4 3 „ 58 „ <S 7", 2 Szombathely . . . 0 „ 59 998 3 „ 26 „ 2 „ 7", 9 Temesvár .... 1 „ 26 99 4 3 ,, 45 „ 6 „ 6", 8 N.-Várad .... 1 „ 29 99 1 3 „ 49 „ 6 „ 7", 2 M.-Vásárhely (E.) Veszprém . . . . 1 „ 39 99 8 3 „ 59 „ 0 „ 6", 5 M.-Vásárhely (E.) Veszprém . . . . 1 „ 7 99 0 3 99 31 ,, 8 ,, 7", 7 Zombor 1 „ 13 9983 „ 34 „ 9 „ 6", 9 Közli Brassai Sámuel. Agassi* Ez egyszerű s épen nem költséges mű szerkezete, a feltaláló nézete szerint, kétségen kivül nagy és gyakorlati értékkel bir. Két ember által hajtva * Ki nevezteték Hitbelé — Balázsnak. B. G.