Vasárnapi Ujság – 1859
1859-07-24 / 30. szám - Vidacs István (arczkép) 349. oldal / Élet- és jellemrajzok
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft uj pénzben. — A Vasárnapi Újságra a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., julius—septemberre 5 ft. nj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. ff^ET" A mai szám végső lapján látható előfizetési feltételekre a t. ez. olvasó-közönséget ezennel tiszelettel figyelmeztetjük. Vidats István: A háború zajának rögtöni elnémulása után, az aratás és gabonatakarítás békés napjaiban alig választhattunk volna hazánk polgárai közöl alkalomszerűbb, érdekesebb képet azon férfiúénál, kinek nevét egész Magyarországban minden földmives, mondhatni minden béresgyerek ismeri; a ki szintén tűzzel vassal szerezte ugyan jól megérdemlett hírnevét, mint a sokat emlegetett hadvezérek; de nem ott, hol a Halál arat , hanem azon mezőn,mellyet minél szorgalmasabban, és ügyesebben mivel egy-egy nép, annál biztosabban remélheti az ország összes lakossága, hogy megadja neki Isten „az ő mindennapi kenyerét," s ami ezzel együtt jár, a szellemi erőt is. Vidats István, hazánk okszerű mezei gazdaságának történetében elvitázhatlan érdemeket szerzett, mint ollyan derék iparos polgár, a kit méltán megillet e czim : „a magyar gazdasági gépészet apja;" mert ő előtte egész Magyarországban sehol sem volt ollyan gazdasági gépgyár, melly gyártmányai által országos hirre tudott volna szert tenni, s a gazdasági gépek és tökéletesitett eszközök használását olly átalánossá birta volna tenni, mint ez Vidats Istvánnak sikerült, főkép országos hirre kapott s közelismerésben részesült ekéje által, mellyet a magyar iparegyesület annak idejében, a biváló szakválasztmány előterjesztése következtében, nemcsak arany éremmel tüntetett ki, de ünnepélyesen meg is keresztelé Vidats-ekének, igy biztositván a derék polgárnak olly emléket, mellyből minél több kopik el évenkint, annál bizonyosabb annak tartós maradandósága. — De nem levén itt feladatunk a virágzó Vidats-gyár termékeit ismertetni, mellyekből ugy is már többet ismer a közönség e lap utján *) — ezúttal foglalkozzunk kissé magával a mesterrel. — Vidats István sem nagy vagyont, sem hirnevet nem örökölt; de természettől nyert éles felfogású, találékony, fürge eszét vas szorgalommal, fáradhatlan iparkodással és folytonos tanulással tudta sikeresen párosítani. — Örökké fürkésző , nyugtalan tudvágyának jeleit Vidats már gyermekkorában adta; ezen sajátsága nélkül aligha válhatott volna ollyan hírneves emberré a maga nemében, ami nőnek, kivált hazánk gazda-közönsége ismeri. Példája ösztönzésül szolgálhat sok derék, a természet által szép lelki testi tehetségekkel, munkakedvvel megáldott magyar ifjúnak, kiknek tetterejét, buzgalmát sokszor meglankasztja a jövőjük feletti elcsüggedés, mert nem látják azt tetemes tőke, jelentékeny vagyon által biztositva. Vidats István 1802-ben született Kalocsán. Atyja ottani szabómester volt; tűz, viz, devalvatio, s a franczia háború által sokszorosan károsított meglehetős szegény állapotban. Itt történt Istvánunkkal még ugyancsak kis Pista korában, hogy nagyobb testvéreivel együtt baltával kelle a lenföldön rögöket zúznia, melly nehéz munkája közben, midőn azt hallá egy arra menőtől, hogy : jaj be rész ekéje volt annak a parasztnak, a ki ezt a csúnya szántást tette, ő azzal felelt, hogy majd jobbat csinál ö, ha nagy lesz. Ki hitte volna akkor, hogy amit a gyermek mintegy öntudatlanul mondott, később csakugyan be fog teljesedni! Utóbb Szegedre adta öt atyja lakatosmesterséget tanulni, ahol szorgalmasan látogatta az iparos tanulók vasárnapi iskoláját .) A Vidats-féle gépgyár rajzát lásd a V. U. f. é. 9. számában. VIDATS ISTVÁN.