Vasárnapi Ujság – 1859

7. Nép- s országisme - Hindu temetési szertartás (képpel) 593. oldal

593 kimetszése s a sebnek avas nyirolajjal, összefutott tejjel megkenése nyújthat segélyt. Linné, e leirás daczára, még eddig magára maradt szörnyfér­gével. Kivüle azóta még senki sem látta. De az általa leirt seb igen hasonlit ahhoz, melly a bögöly (Bremse, Oestrus) csipése után tá­mad s a Linné által észlelt csipés is olly bögölytől eredhetett, melly előbb lépfenés állatot szúrt meg. Kitűnik, hogy Linné leirásában a mondát követte, melly svéd honosainak ajkán a szörnyféregről él. Bechstein Lajos szerint Orosz­országban is él hasonló monda, hol e férget pókalakban képzelik, melly különösen azokat üldözi mint boszuló, kiken szerelmi vagy egyéb átok fekszik. A hűtlen kedvest közönségesen akkor csipi meg, midőn mással egybekelt. Legörömestebb tanyázik e féreg sokáig zárva maradt szobának bútor, kép s a többi rejtek zugaiban. Mi­dőn az illy szobába valaki hálni megy, éjjel elője a szörny féreg s fején egész az agy­velőig beszúrja falánkját. Az érintett csak egy borzasztó rivalgásra képes még, s azután élettelen hullává lesz. Félreismerhetlen, hogy ez nem egyéb, mint a keleten a bö­köl-(Scorpio) és tarantel-pókról élő s ide vándorolt monda. (Vége következik.) mindig a legforróbb déli órákban teljesitik. Egy illy temetési kiséretet ábrá­zol rajtunk is. Az egész menet folytonosan fejér vásznon járdál, mellyet hátul hamar fölszednek és elől gyorsan kiteritnek. Legelői 4—6 tánczoló vagy vivó lépdel, kezükben hosszú pálczákat tartanak, mellyeket mozgásaik közt egymáshoz ütögetnek. Ezek után jőnek a zenészek a kürtfúvó vezetése alatt, ki­­s csi­gadad alakú hangszeréből irtózatos hangokat csal ki; a többi hangszer : réz­tányérok, dobok, fuvolyák stb., mellyek felette öszhangtalan lármát keltenek. A zenészekhez zászlókkal ékesitett póznát hordók csatlakoznak; kettő-kettő ezek közöl függönyszerü vászonnal van összeköttetésbe hozva. Ezután egy, néha több, rudakon s vállakon vitt vászonnal különfélekép felczifrázott szek­rényalaku ravatal következik, mellyek leghátulsójában van a holttest. Ezen nincs semmi különös látnivaló, csakhogy szemei tapaszszal leragasztvák. Szorosan a gyászravatal mellett két férfi megy nagy lepedőkkel, szün­telen legyezve a koporsót, mintha a halottra hűs­­éget hajtani, avagy arról a legyeket elűzni akarnák; egy másik, hosszú nyélen nagy napernyőt tart felé. A koporsó utáni jőnek az elhunyt rokonai. Nevezetes szokás, hogy míg a menet tart, az emberek folytonosan futkosnak utána és azt földdel vagy hamuval teli kis zacskókkal hajigálják. Hindu temetési szertartás. Hindu temetési szertartás. Singapore népségének jelentékeny része hindukból áll, kik főleg mint mosók, inasok stb. keresik élelmüket. — A kormány megtiltá nekik, elő­indiai szokás szerint, halottjaikat megégetni, tehát kényszerülnék azokat eltemetni. •­­ A hinduk temetője, mintegy órányira fekszik Singapore-tól. A temetést A sakkjáték magyar mű­szavai. Megígértük olvasóinknak, hogy a férfias játékok egyik legszebbikének, a nemes sakkjátéknak, tért engedünk lapjainkban. Míg mások rébuszok, rejtett szók sikeffélék megfejtésén találják örömüket, reméljük, hogy mindinkább szaporodni fog azok száma, kik a gondolkodást rejtő sakkozásban keresend­nek a tél hosszú estéiben kellemes időtöltést. Egy, néhány hónappal ezelőtt közlött czikkben egy értelmes sakkjátszónk, a ki régóta foglalkozik e játék elméletével s legközelebb egy magyar sakk-könyvet is fog közrebocsá­tani), Rozsnyai Mátyás ur, értelmesen fejtegeté e játék történetét s szépség

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék