Vasárnapi Ujság – 1860
1860-04-08 / 15. szám - Fehérhegységi utiképek (12 képpel) 171. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti müvek - Három Hunyady sirköve. Ds. 171. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
Elmehetsz a kerek földön A meddig nap s hold világit; Még oda is . . . hol örökké Virág nyilik, zöld a pázsit; Még sem hallasz annyi szép dalt, A mennyit zeng e nép szája, Hazájáról . . . szerelméről . . . Magyarország dal hazája! Soós Miklós. 171 Három hunyady sírköve. (Utijegyzék.) A károly-fehérvári püspöki székesegyház magában véve oly régiség, melynek ha eredetére rá lehetne is jöni, azt ugyan nem igen fogja egykönnyen régiségbuvár határozottan és csalhatatlan bizonyossággal kijelölhetni, hogy mennyi van még meg az őseredeti szentegyházból,és melyik az, s többi toldalékai is ki által és mikor épittettek; mely nehéz munkával ha vált ki, kétségkivül nagytudományu régiségbuvárunk dr. Ötvös Ágoston van hivatva megküzdeni, és diadalmasan föllépni irodalmunk e részben épen nem dus terén. De nemcsak maga az a templom, hanem a benne foglalt, majd oldalfalaiba, majd oltárai közé, majd talajzatába foglalt feliratos emlékkövek és siremlékek is felettébb sok figyelmet érdemlenek. Ezen emlékek között talán méltán sorozhatni első helyre azon három sirkövet, mely a templom észak-keleti oldalán ugyanazon egy léczkeritéssel van elzárva. — Ezen sírkövek három Hunyadyra emlékeztetnek, u. m. Hunyady János kormányzóra, ennek szintén János nevü testvérére, és Hunyady Lászlóra. E siremlékek mindegyike mintegy három lábnyi magasságú kőravatal, melyek mindegyikén azon elhunytnak köböl kifaragott életnagyságú alakja fekszik kiteritve, a kinek tiszteletére emelé a rokoni vagy hazafias kegyelet. Közepén fekszik János kormányzóé, mellette jobbról Lászlóé, balról testvéréé, Jánosé. Midőn legelőször hallom ott helyben, hogy a három sirkő egyike Hunyady János kormányzónak János nevü testvéreé, nekem is az a kifogásom volt rögtön ezen állitás ellen, amit már én is több nem exprofesso historicus és régiségbuvár ismerősömtől hallok, — hogy már miképen lehetne János nevü embernek szintén János nevü édes testvére? de erre dr. Ötvös azt felelte, hogy régi időkben ez gyakran előfordult, s igy a sirkő történelmi becsét épen nem csonkitja. Hanem bizzuk ezen dolog pontos eldöntését tudós történetbúvárainkra, s itt csupán kiváncsiság-ingerlésül és kielégitésül lássuk a három Hunyady-siremlék tollrajzát. A középső hanyatt fekvő férfialak Hunyady János kormányzót ábrázolja. A fő lapos (nem duzzadt) párnán fekszik; a párnának mindegyik szögletében egy egy bojt van. Az arcznak több része, u. m. a szemek, orr, száj, össze vannak sértve, de az arcz körzete megvan, valamint a bajusz és köröskörül menő nem nagy, de sűrü szakál is sértetlen állapotban maradt. (Hunyady Jánosnak tudtommal nincsen teljes hitelességű hü arczképe, de az őt ábrázolni törekvő képek , mind beretvált álluak, szakáltalanok, ezen faragváványon pedig, melylyel a legnagyobb hihetőséggel híven törekedtek utánozni az elhunyt alakját, megvan a természetes szokás, csakhogy olyforma hosszaságú az, mint azon uri embereké szokott lenni, akik nem hagyják meg egészen, hanem nyirni szokták). A fején kalpag van, melynek kócsagszerű tolla jobbfelé görbülve nyugszik a párnán. Az egész test királyi paláston fekszik, de fel van öltöztetve következőleg. A felső öltöny jól a testhez fekvő egészen sima dolmány, melyet semmiféle hímezés vagy zsinórzat nem híszít. Nyaktól derékig egy sor reverenda-szerű apró gomb van rajta feltűnő sűrűen; az öv helyén imitt amott átfonódó kettősen vett barát-zsinegforma zsinórral van a derék átkötve. A dolmány szárnyai hosszúk egész a lábikrák alsó részéig érnek, lefelé ránczosan ereszkedve. A szabáshoz képest ezen dolmányszárnyaknak össze kell záródniok, de a szobrász szétvetve helyezé el, s így tisztán láthatni, a testhez álló szűk nadrágot. A jobb kéz le van törve, csak a testhez szorított kézfő látszik, s ebből, és a válltáján észrevehető maradványból tisztán kivehetni, hogy jobb kezében királyi pálczát tartott ; bal keze a mellette fekvő szablyán nyugszik. A lábak oroszlánon nyugosznak. A ravatalkő nem egészben egykorúnak látszik a rajta fekvő vitéz alakkal, hanem a két oldal táblái hozzávalók, s szintén jellemzőek a rajtuk látható dombor faragványok. A bal oldalán hátrakötözött kezű török fogoly csapat látható, fedett fővel. Előttök két magyar vitéz lovagol, utánok szintén magyar lovas csapat párosan. Az első párnál feltűnő, hogy e vitézek egyike olyan kicsiny, miszerint a balfelőli ló alig ér hasáig a másiknak. (Talán Hunyady Lászlót és a kis Mátyást ábrázolják?) A csapatban egy alak nagy bojtú zászlót visz. A ravatal jobboldalt dombor faragvány, egymásra száguldva rohanó magyar és török sereget ábrázol. Hunyady László erős mellű, feltűnően karcsú férfialak, pánczélban, melynek evezés tájáni nyílása alól kilátszik a sodronying. A test többi részét is végtől végig pánczél fedi, a térd táján terjedelmes pánczélcsuklókkal. A kezek le vannak törve, csak a felső karból látszik egy darab. A lábak ordító, kétségbeesést kifejező oroszlánra vannak támasztva. A fő kettős párnán nyugszik, de legnagyobb része össze van rontva. A kalpagnak s az azt diszitő boglárnak is csalhatatlan jelei látszanak, a nyak táján pedig a híres szép tömött haj vállig érő. János (a testvér) alakja legnagyobban meg van rongálva, kivált a fő és lábak. A törzs pánczélos. A fej felöli töredékek arra mutatnak, hogy a vitéz fő oroszlánon nyugszik, s az oroszlán körmei, ugy látszik, török fejbe vannak vágva. Ezen töredezett sirkövön legnevezetesebb a ravatalkő körül góth betűkkel bevésett következő irat : „Hic est tumulatus Johannes de huniad miles iunior de huniad vocatus frater ejus. Johannes vocatus fráter gubernatoris, sit iunctus celicis choris Anno dni M.CCCCXXX1II." E sirirat fontosságát tetemesen emeli azon körülmény, hogy a sirkövön tisztán ép állapotban látható a szájában gyűrűt tartó holló. Ds. Fehérhegységi ujiképek. (A CSALLÓKÖZI UTIKÉPEK ÍRÓJÁTÓL.) Második rész: Lefelé Szakolczától Dévényig. (folytatás.) Kuklón vagyis, hogy helyreállított nevével nevezzük, Küküllőn tul egymás után éri az utas Búr-Szent-György és Szent-János népesebb mezővároskákat, ezek között pedig egy igénytelen Szekula nevü falucskát. Régiségéről ugyan már egy félkerek alakú, kápolnává alakított egyházrom tanúskodik, mely ugy látszik, hogy szintén egy XIII. századi román építészeti idomú egyház szentélyének apsis alakú maradványa. Sz. Jánoson, hová jelenleg mint fiók egyház tartozik, fönmaradt még egy régi, mint müidoma tanúsítja, XV. századi kehely, szent nevek feliratával és vallási régi jelvények ódon ábráival. Magyarázatával itt most nem tartóztatjuk az olvasót, de sietünk megmondani, hogy ezen falucska Szekula, vagy Szikula neve mellett az öreg Bél, helytörténetünk egyik őse, a mult század elején még ugy látszik hívott Székelyfalva nevét is ismerte; de melyet megint már ujabb helyiróink alig ismernek, s ha emlitik is, zárjel alatt teszik. Bél azonban még Székelyfalva nevénél is többet tudott róla. Nevezetesen (ámbár világosan látható, hogy minden elös utógondolat , de sőt csak a nélkül is, hogy adata valódi jelentőségét felfogná) beszéli, hogy Székelyfalva lakói mint hihetetlen gyorsaságú gyalogok, régóta kitünőleg hadszolgálatra alkalmaztattak. Őseik — úgymond — ha csak hitét is halják a beütő ellenségnek, azonnal egybegyűlve, szándékát megelőzték. Ha hoszabb hadra kelniek, a szokottnál gyorsabban kellett, sebes lépteikkel még a lovak futását is megelőzték." Ennyit Bél. De tökéletesen is elég, ha többet nem mond is, annak, aki hazánk történelmében jártas, vagy csak valaha is hallott róla, hogy a székely hadak nem csak hazánk határőrségét képezték, de hogy a háborúban a hadsereg zömét megelőzve, gyors erőcsapatokul (avantgarde), előőrsül szolgáltak, mint a régi magyar hadszerkezet szerint rendesen szövetséges népségeink. Ebből tehát már tudnók azután, mit jelentsen egy régi Székelyfalva nyoma az ország határán, és lakóiról még a XVIII. században is ismeretes azon hagyomány, hogy a hadban mindig elsők és leggyorsabbak voltak, valamint a lakosság természeti ösztöne, hogy a harcz hírére mindjárt készen állott. A később eltótosodott Székelyfalva tehát nyilván ily határőri Székely hadtelep volt. És nem