Vasárnapi Ujság – 1860
1860-09-23 / 39. szám - Korona és kard. Jókai M. után (képpel) 465. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
A Vasarnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedretben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten hazhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. aj pénzben. — A Vasarnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. I 4f / Korona és kard. Magyarország negyedik királya I. Endre volt, ki Péter és Aba szerencsétlen uralkodása után, mint az Árpád nemzetségéből való Kopasz Lászlónak (Taksony vezér unokájának) fia, 1045-ben választatott királlyá és 1060-ig uralkodott — miután a kegyetlen Abát a csatamezőn ölték meg, a kevély Péternek pedig szemét tolták ki. Így menekültek meg az országra annyi részt hozott két versenytárstól. Magyarországnak ennyi belvillongás után békére volt szüksége, békére belül, békére kivül. A napimádók felekezete újólag föltámadt a kereszt uralma ellen Vatda vezérlete alatt, fölégeté a templomokat, a papokat legyilkoló, Gellért püspököt a budai hegyről taszította a alá, melyet máig is martyr nevéről neveznek; alig hogy ez legyőzetett, jött Henrik császár nagy haddal kívülről védenczét (Pétert) megboszulandó. Egy nemzetnek, melyen a polgárháború által vert sebek még alig hegedtek be, külháboruba keveredni, életveszély. Árpádot kardja biztositá a német nemzet támadásai ellen, Szent Istvánt apostoli kegyessége, Pétert hódolata, Abát szégyenteljes adófizetés. Endre látta , hogy ő ezen eszközöknek egyikét sem használhatja. A harczot az okosság, a hódolatot a büszkeség ellenzé. Ekkor maga mellé ülteté a trónra Bélát, a nálánál mind karra, mind főre, mind szívre erősebb testvért, éltében koronája osztályosául, holta után örököséül nevezve őt ki. Béla azon kisded hadsereggel, mit az ország belnyugalma mellett összeszedhetett, Pozsonynál táborba szállt a császár ellen, ki őt roppant haddal jött ostromolni. A belzavarok néhány év alatt odahozták Magyarországot , hogy kerülnie kellett a harczot azon ellenségével, kit saját országában annyiszor meglátogatott. — Mig Béla ellenségét hadi mozdulatokkal fárasztó, azalatt Zotmund, egy általa fogadott búvár, a viz alatt Henrik hajói alá úszott, mik élelmi szerekkel voltak terhelve s azokat alul kifúrva, elsülyeszté. E vesztés több volt Henrikre nézve egy vesztett csatánál, kénytelen volt rögtön visszavonulni Pozsony alól. A következett évben még nagyobb sereggel ütött be a császár Sopron felöl, ezúttal öccsére Gebhart püspökre bízva , hogy élelmiszerekkel terhelt hajóival vonuljon le utána a Dunán. Béla herczeg a császár jöttét azzal előzé meg , hogy messze földön, a merre az ellenséges hadseregnek kelle jöni, fölégettetett minden falut, a lakosokat nyájaikkal együtt az ország belsejébe küldé, a kazlakat, asztagokat szerte fölgyujtatá. A császár serege mohón üldözé az előtte visszavonuló magyar hadsereget, de midőn az igért tejjel mézzel folyó vidék helyett, az elpusztult, letarolt megyék közepébe jutott, hol a falvak le voltak előtte égetve, a mezők letarolva, a kutak behányva, megdöbbenté a láthatlan ellenséget az éhszomj hatalma s megállt gátolatlan előrehaladtában, utána érkezendő élelmiszereire várva. Gebhart püspök ezalatt levelet írt bátyjának : az élelmiszerekkel? Követét Béla portyázói BÉLA VÁLASZT A KARD ÉS KORONA KÖZÖTT