Vasárnapi Ujság – 1860
1860-10-14 / 42. szám - Adatok Petőfi halálához 506. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
508 nyíra van lefestve, hogy abból még az idő sem volt képes, egyetlen mozzanatot letörleni. Ekkor esett el Daczó őrnagy, Bem tábornokot védve, miután előbb 8 dsidást részint levágott, részint megsebzett. Ekkor lőtte meg magát Zeyk Miklós a Lüders táborkara szeme láttára, hogysem megadja magátságtól. Itt kapott a hires Mákra 38 sebet, s mégis hű lova megmenté a fog-Törzsök Pista nevü fiatal huszár ez nap vonta ki a tábornokot a mocsárból, hová beledölt lovastól, s már elfogottnak, vagy elveszettnek hittük. A jó fiu leszállott lováról, az öregnek átadta, s lovát vezetve hozta át az előőrsök között. Lengyel József: Arany János felhívása a Kisfaludy-Társaság ügyében. A titoknoki jelentésből értesült már a tisztelt közönség, hogy a Kisfaludy-Társaság, most, midőn újult erővel szándékozik félbenszakadt működését megkezdeni, a süker reményét jó részben azon áldozatrakész honfiak és honleányok buzgalmába helyezi, kik, mint a szépirodalom barátai, évenkint négy forinttal ígérkeznek járulni a Társaság czéljainak előmozdításához. A Társaság irótagjainak száma, megerősitett alapszabályaink értelmében, negyvennél magasbra nem emelhető ugyan , de az évdíjat fizető pártolók száma semmi által korlátozva nincs, sőt épen a Társaság és így az irodalom érdekében áll, hogy minél többen seregeljenek köréje a haza lelkesei, minden tekintet nélkül az egyéni állapotra. A négy forint évi díj három évre igértetik meg, s minden évben előrefizettetik; az első négy forint tehát már most, és a jelen év hátralevő havaiban folyvást elfogadtatik. Pártolóinak a Társaság évenkint bizonyos mennyiségű könyvvel kedveskedik. Egyelőre 60 ivnyi hasznosan mulattató olvasmányt igér minden évben, de reméli, hogy ez ivszámot a pártolók arányához képest fölebb is emelheti. A pártolóknak járó könyvekre nézve oly arányt állapított meg, hogy ezeknek körülbelül kétharmada könnyebb olvasmányt (regény stb.) képezzen. Az ily módon kiadandó eredeti vagy fordított műveket, az igazgató ajánlatára, maga a Társaság fogja kijelölni. Mind az az iránti jelentést, hogy valaki a Társaság pártolói közé akar lépni, mind a négy forint évi díjat, ez utóbbit rendes nyugta mellett, alulírt igazgató fogadja el; szintén övé a felelősség, hogy a pártolók idejében pontosan és hiány nélkül kapják meg a könyvilletékeiket. (Lakása : üllői út és 3-pipa-utcza sarkán levő szögletházban, 11-ik szám, hová minden e tárgyú jelentés, évdijfizetés, bérmentve utasitandó.) A könyvárusok, kik e vállalatnál magukat érdekelni kívánják, előfizetők gyűjtése s beküldése által vehetnek részt, 25 százték kedvezménnyel. A könyvárusnál előfizetők nevei is — ha az előfizetés 3 évre ígértetik — be lesznek iktatva a Társaság pártolói névsorába, de könyvilletményeiket nem az igazgató, hanem az illető könyvárus utján veszik. A könyvárusi procento kereskedésbe megy, azok részére, kik a Társaság pártolói közé beirva nincsenek; de kiadványait mégis birni óhajtják. Nem szükség a hon szerető fiait és hölgyeit keresve keresett havakkal hívom föl, hogy minél számosabban lépjenek a Társaság pártolói közé. A nemzet megmutatta, hogy érti s érzi hivatását. Midőn a komoly tudománynak már-már díszcsarnokot emel, a költészet nyájasabb istennőjéről sem fog megfeledkezni. Midőn gyümölcsöt vár , nem vonja meg ápoló gondjait a világtól. A Kisfaludy-Társaság föléledése a nemzet közóhajával találkozik. Itt az idő, itt az alkalom, a nemzeti nyelv és miveltség ügyében újra egy hatalmas lépést tenni. A görög bölcsek eszmegyöngyei. Diogenes az őt kérdezők ezen kérdésére : melyik állat harap legveszélyesebben? ezt felelte : a vadak között a rágalmazó, a szelidek között a hízelkedő. Ugyanő tőle kérdezek : miért sárga az arany?]— Azért — válaszolt — mivel sokan leselkednek utána. Empedocles a tobzódva élő s kényelmes palotákat épittető honfiakról azt mondá : ugy tobzódnak mintha másnap meghalni, s ugy épitnek, mintha örökké élni akarnának. Socratest megrúgta valaki, s ő szótlanul eltűrte. E béketűrést mások csodálván, igy szólt : hát ha egy szamár rúgott volna meg, várjon perbe idézném-e érte? Xenocrates a mások dolgait fürkészőknek ezt mondá : egyremegy, akár lábát, akár szemét tegye valaki más lakába. Zene, midőn valaki kérdezé : minő szivvel tűri a szidalmakat? ezt felelte : épen ugy, mint midőn a követeket válasz nélkül küldik vissza. Egyveleg, + (Ritka életkor.) Kisázsiában, az Erzerum közelében levő Daghmarnig nevü faluban él egy örmény, ki már 158 éves; haja hófehér, de mig egészen tömött; ő maga folyvást élénk kedélyű és egészséges, s oly jól birja magát ritka aggsága daczára, hogy rendszerint mindennap harmadfél órányi utat tesz Más városba, több mint egy mázsa tejet vivén saját gazdaságából eladásra, a mi ha elkelt, sőt s már áruczikkeket körülbelöl egy mázsára valót vásárol és ugy teszi az utat hazafelé. — Sok fiatal ember megtanulhatná tőle, hogy kell az életerőt megkimélni. Irodalom és művészet. + (A „Szépirodalmi Figyeli3" programmja szétküldetett.) Arany János, mint szerkesztő és laptulajdonos igéri, hogy ez uj hetilap oly tért szándékozik elfoglalni, mely nálunk ez idő szerint betöltve nincs. Czélja e lapnak a magyar szépirodalom aesthetikai fejlődését előmozdítani. Eszközli e czélt I. Elméletileg : széptani értekezések, hosszabb, rövidebb tájékozások, fejtegetések által. II. Gyakorlatilag : 1) Szépirodalmi dolgozatok közlése által. 2) Szépirodalmi, ugy hazai, mint külföldi termékek egyszerű, vagy birálatos ismertetése által. 3) Bármely irodalmi jelenség méltatása által, a mennyiben az aesthesis körébe esik. 4) Azáltal, hogy a hazai irodalmi s főleg szépirodalmi, intézetek — minő a Kisfaludy-Társaság — működését folytonos figyelemmel kisérendi, valamint a költészettel rokon művészetekre is alkalmilag kiterjeszkedik. 5) Czéljaira, ha mikor szükségesnek látja, a képző és hangzó művészetek segélyét is igénybe veszi. 6) Rövid napi híreket közöl a bel- és külföldi társasélet, de leginkább az irodalom és művészet köréből. — Előfizetési föltételek : A „Szépirodalmi Figyelő" hetenkint egyszer — szerdán — s első száma november hó első szerdáján fog megjelenni. Minden szám a legnagyobb nyolczadrétű iven fog megjelenni. Az előfizetési ár egész évre — 1860. novembertől 1861. október végéig 10 ft., félévre 5 ft. Az előfizetési pénzek Heckenast Gusztáv kiadó hivatalába küldendők. Tiz gyűjtött előfizető után egy tiszteletpéldány jár. + (Nagybecsű munka.) Heckenast Gusztávnál gr. Széchenyi Istvánnak egy eddig kiadatlan műve jelent meg, a „Hunnia," mely anyanyelvünk igényeit, felsőbbségét, hasznát , szükséges voltát az országlás terén, akkomég a latin nyelv ellenében, az ész és sziv legyőzhetlen vedveivel kimutatta. (A „Széchenyi-naptár"), melyet Khern Ede szerkesztett s adott ki Brassóban, oly jó keletnek örvendett, hogy az 1861. első évi folyama még megjelenése előtt elkelvén, most második kiadásban fog megjelenni, melyre a nevezett szerkesztő s kiadó ujólag előfizetést, illetőleg, megrendelést hirdetnek az előbbeni feltételek mellett. Az előfizetések 25 krjával október közepéig küldendők be Khern Edéhez Brassóba. Az egész tiszta jövedelem az országos Széchenyi-szoborra lesz fordítva. + („Borura derű.") Ily czim alatt jelent meg Zalártól egy füzet költemény Emich Gusztávnál. A 159 lapnyi, csinosan kiállított munka ára 1 ft. + (Jókai Mór „Szegény gazdagok") czimü regényének harmadik kötete elhagyta a sajtót. A negyedik, utolsó kötet is nemsokára követni fogja. + (Kőváry Lászlótól) Kolozsvárott nemsokára egy érdekes mű fog megjelenni ily czim alatt : „A nemzeti viseletek, családi és társadalmi szokások a nemzeti fejedelmek korában." A munka a tárgy terjedelméhez képest a legkisebb részletekig terjed. + („Az utolsó Szapolyai.") Ily czim alatt jelent meg egy négy kötetes történeti regény Abrai Károlytól. Kiadó Emich Gusztáv. + (Thali Kálmán „Kárpáti kürt") czimű költeményfüzére második kiadásban jelent meg Pfeifer Ferdinándnál, a költő arczképével. Bolti ára 1 ft 30 kr. + (Ormodi Bertalan a „Magyar romanzero") Il-ik kötetére hirdet előfizetést. Ez három önálló füzetből fog állni; az elsőnek czime : „Tavasz felé!" s megjelenik nov. 15-re; a másodiké : „Nemzeti viszhang" s megjelenik nov. végén; a harmadik : „Magyarhon ébredésének romjai" s megjelenik dec. végén. A megrendelési pénzek (1 ftjával) nov. 15-ig szerzőhöz (vácz,ut 18. sz.) küldendők. 4 (Egy külföldi regény) jelent meg a napokban fordításban, ily czim alatt : „Szívbeli tartozások;" irta Maquet Ágost, forditotta Gerő. E regény tavai a „P. N." tárczájában látott először napvilágot, most pedig önálló kötetben jelent meg. A kecskeméti nyomdából is egy becses történeti munka került ki. Ez „Kecskemét városa története," oklevéltárral, Hornyik Jánostól. (A kolozsvári nemzeti színháznál Széchenyi nevére alapítandó drámajutalomra) részint készpénzben, részint aláírásban eddig bejött 2207 ft. 27 kr. és 10 db. arany. + (4 „Zöld Ördög naptára 1861-re") szintén megjelent, elmés, csípős tartalommal és sikerült képekkel. Ára 80 kr. (Hugo Viktor száműzött franczia iró) legközelebb egy „Les Miserable" czimü regényt irt, melyet a „Presse" lap akarván tárczájában közölni, kiadója 150,000 frankot igért érte; Hugo Viktor azonban 300,000 frankot kér regényéért. (A „Zenészeti Lapok") október eleje óta rendesen jelennek meg. Tulajdonos s felelős szerkesztő Ábrányi Kornél; főmunkatársak : Bartalus István, Mosonyi Mihály, Rózsavölgyi Gyula. — A lap megjelenik hetenkint szerdán egy iven. — Előfizetési ára : postai szétküldéssel egész évre 10 ft. 50 kr., félévre 5 ft. 25 kr., évnegyedre 2 ft. 70 kr., helyben évre 10 ft., félévre 5 ft., negyedévre 2 ft. 50 kr. Az első szám tartalmát következő czikkek képezik : Tájékozásul; Tárcza : levelek Paulina kisasszonyhoz; A magyar zene; Magyar zeneszerzemények; Egy magyar zenetörténelmi mű szükségéről; Bel- és külföldi újdonságok ; Egyveleg; Nyilt posta. — Tehát irodalmunk ismét egy uj szaklappal szaporodott, melynek óhajtjuk, hogy éltesse a közönség pártolása. Közlekedés. (A trieszti Lloyd-társulat), miután a maga emberségéből már sokáig fenn nem állhat, iparkodik egyesülni főversenytársával, a brémai Lloyddal. Ha megegyezhetnének, akkor a brémai Lloyd az északi Európával s Amerikávali közlekedést, a trieszti pedig a keletteli s délleli érintkezést választaná teréül.