Vasárnapi Ujság – 1860
1860-11-25 / 48. szám - Árpád honfoglaló csatái (képpel) J. M. után 581. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten hathoz küldve vagy postai úton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. új pénzben.— A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. r Árpád honfoglaló csatái. Árpád első csatája Symon, bolgár fejedelemmel volt, ki ellen Leo byzanczi császár hívta segélyül. A magyar szövetséges sereg csatázási módja egészen elütött a többi népeknek a rómaiaktól eltanult rendszerétől. Nem három hadtestben, mint a rómaiak, hanem egy hosszú félkörben, egymással összeköttetésben álló ezredekre felosztva csatáztak a magyarok, sebesen támadva elleneikre minden oldalról egyszerre, s ha azok első rohamuk tüzét kiáltották, sebesen visszafordulva ismét s helyeikre nyargaltak. Jaj volt a hadvezérnek, kit heve arra ragadott, hogy őket üldözze; alig bontotta meg csatarendét, a futó ezredek egy pillanat alatt visszafordultak ellene, vagy tőrbe csalták, honnét nem volt nekülés, s ha metúlnyomó erőre akadtak, sebes lovaikon egy embervesztés nélkül eltűntek üldözőik elöl. Villámgyors mozdulataik, gyanithatlan hadi cseleik s lehetlennek látszó hadi merényeik zavarba hozták a legtapasztaltabb hadvezér számításait. Symon vajda a Dunánál elvesztette ellenök a csatát, háromszor újita meg az ütközetet, mind háromszor a magyarok győztek. Árpád első szülötte, Liuntin vezette az ütközetet. Második győzelmük volt Arnulf császár segélyével Szvatopluk ellen. E két harcz csatába keverte ellenük a többi rokon falait a bolgároknak, oláhoknak és szlávoknak. Mindenikkel döntő ütközet vivatott; — Gelu az oláh herczeg ellen Tuhutum, a bolgár Ménmarót ellen Tas és Szabolcs, a déli szláv Glad ellen Bojta, Zuard és Kadosa mentek. Gelu elestével meghódolt Erdély. Ménmarót elfogatott Bihar várában, s leányát Árpád fiával eljegyezve, birtokában hagyatott. Glad serege a Tisza partján semmivé tétetett, három szláv busás s két bessenyő vezér esett áldozatul, Glad Pancsova várába húzta magát s annak ostrommal bevétele után meghódolt. Csak egy fejedelem tartotta még magát, Zalán, a dunántúli bolgárok ura, valamennyi között a leghatalmasabb. A kölcsönös ingerlő felhívások után, csatára készült a két fejedelem, Zalán Árpádnak ismeretlen eredetét hányta szemére, emez tizenkét fehér lóért állitotta eladottnak az országot, melyből a jelképül kért vizet, földet és füvet Zalán megküldé a követelőnek. Árpád ekkor a Sajó partján táborozott. E kis folyam látta a magyar nép első születését és első halálát, mert háromszor halt, meg e nemzet és háromszor született újra. Zalán, Symon vajdával egyesülve, fegyveres daczczal lépett fel a hóditó ellen, visszakövetelve a Sajó melléki földet, mit egykor önkényt engedett neki át, s az Alpári mezőn, melynek füvéből ismertetőt küldött neki, síkra szállt ellene egész erejével, kiirtással fenyegetve a hatalmaskodó népet. Ekkor állt elő a végső legnagyobb csapásra maga a magyar fejedelem, kitüntetve eddig rejtegetett hatalmát. A rövid ütközetben, melyet maga vezénylett, az egyesült bolgár seregek szétveretve elhullottak, Zalán elfutott, birodalma nyomról nyomra meghódolt a magyar fegyverrel vagy barátsággal nyújtott kezének. A Kárpátoktól a Dráváig, egygyé született az egész haza ARPAD CSATÁJA ZALÁN, BOLGÁR FEJEDELEMMEL