Vasárnapi Ujság – 1860
1860-12-09 / 50. szám - Ifj. Majláth György (arczkép) 605. oldal / Élet és jellemrajzok
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasarnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. —A Vasarnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadóhivatalához (Pest, egyetem-utca 4. szám) bérmentve utasitandó. Olvasóink mindenkor szivesen veszik, valahányszor e lapokban a hazai közügyek élén álló honfitársaink arczvonásaival, rövid jellemrajzával, működéseik lajstromával találkoznak. Az ily életrajzok többnyire biztos tájékozásul szolgálhatnak arra nézve, amit e férfiak jövőjétől várhatunk. Az idők megváltozott folyása hozandja magával, hogy ily férfiakat ezentúl ne csak az eltemetett múltból hozzunk elő, hanem mint jelenkorunk újra szereplő fiait is mutathassuk be. A kinek arczképét itt látják olvasóink, az a legfőbb országos méltóságok egyikének birtokosa, — Magyarország tárnokmestere. Ifj. Mailáth György született 1818-ban Pozsonyban; hol atyja id. Mailáth György akkoriban megyei alispán volt; később kir. személynök, utóbb országbiró lőn. Az érdemekben megőszült férfiú arczképét a V. U. f. évi 28. számában adták. után Bevégzett tanulmányai 1838-ban Baranya megyei aljegyző, majd tiszt. főjegyző let; az 1839-ki országgyűlés alkalmával másod alispánná és követté választatott. Az 1834-n-ki országgyű0"lésen ifjúságához illő szerénységében elő nem tolakodott; azonban részint állása, részint határozottan nyilvánuló talentoma az ország legjelesbjeivel hozó érintkezésbe. Az országgyűlés bevégezte után Baranya megye által közakarattal első alispánná választatva, buzgalommal szentelé magát közigazgatási javításoknak, és politikai-társadalmi reformok élesztésének, mert konservativ létére is ezeket mellőzhetleneknek tartá. Hogy csak egyet említsünk, M. indítványára határozá el a megye követeinek utasításul adni — miszerint a nemesek adómentességének megszüntetését lehetőleg sürgessék; mert ez belátása szerint mind a közönség, mind az aristokratia érdekében feküdt; s ennek különösen azon kelle lenni, hogy az osztályok közti válaszfalak az ő kezdeményezése által döntessenek le. Az 1843-ki országgyűlésre ismét közakarattal választatott Baranya megye követévé. Ezen országgyűlés, ámbár az azon kifejtett sok eszme közöl csak kevés alakult törvénnyé, miután az irányok ellentéte élesebb volt mint valaha, és Deák távollétében hiányzott a közvetítő erő — mégis a legnevezetesebbek egyike nemzetünk fejlődésében, s abban Mailáth oly tevékeny és kiváló részt vőn, mely politikai ellenesnek is rokonszenvét vagy legalább elismerését vitta ki. Különösen az akkor kitört nemzetiségi súrlódásokban, a horvátokkali gyászos vitákban Mailáth oly államférfiúi állást foglalt el, mely az akkori ingerültségben is, ha követésre nem, de legalább méltánylatra talált; s a mai nemzedéknek e tárgybani szabadabb elvű s politikailag helyesebb nézeteivel teljesen azonos. Az országgyűlés után Bárány a megye administratorává neveztetett ki; de legközelebbi évben hat hónapi szabadsággal külföldre utazott. Bejárta Német-, Belga-, Holland, Franczias Angolországokat; figyelmét különösen a közélet mozzanataira, s a törvényhozások működésére fordítá. Tapasztalási vágyainak kedvezett a szerencse is, miután Francziaországban azon érdekes és heves vitáknak lehetett tanuja, miket Thiers az ellenzék élén vivott Guizot minisztériuma ellen. — Angolhonban pedig azon nagyszerű küzdelmeknek volt fáradhatlan s lelkesült tanuja, melyek a gabnatörvények eltörléséhez vezettek. A magyar főút előtt nyitva Ifj. MAILÁTH GYÖRGY.