Vasárnapi Ujság – 1860
1860-01-01 / 1. szám - Az arany bulla (képpel) 1. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél íven jelenik meg. — Eiőfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — A Vasárnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. Az arany bulla. Mialatt II. Endre királyunk a szent földet visszafoglalni járt, közel volt hozzá, hogy egy másik szent földet elveszítsen,— a hazát. Itthon fenekestül fordult fel az ország; apró ellenségek szaggatták el végtartományait, nem volt a ki azokat megvédje karddal; az ország kincseit szentségtelen kezek eltékozolták, s mi drágább volt azoknál is, eltékozolták a nemzet bizalmát, szeretetét koronás királyához. — A király utiköltsége fejében áruban bocsáták Gizela királyné ajándék - koronáján, s szállítási diju] Velencze Zárát kapta. Főispánok és főpapok, köztük a királyné rokona, Berthold, mentek o rosz példával elő; izmaeliták, pogányok zsaarolták a köznépet, s köznép agyonütögeté az adószedőket. A rendek ily állapotában az országnak, fegyveres kézzel akarák kényszeríteni Endrét, hogy fia IV. Béla, már akkor megkoronázott király javára mondjon le a trónról, azonban János esztergomi érsek közbejártára sikerült a királyt a nemzettel kibékíteni azon nevezetes szerződvény kiadásával, melyet „arany bulla" név alatt szoktunk emlegetni. — A nevezetes oklevél így hangzik : „A szentháromság és oszthatlan egység nevében. Mi Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Horvát-, Dalmátországnak, Ráma, Szerbia és Halicsnak örökös királya, mivel mind országunk nemeseinek, mind pedig másoknak, szent István királytól alapitott szabadsága, némely királyok hatalma által, kik néha haragokban boszut állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink, az ő királyaik füleit gyakor ibben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt. Mi tehát, tartozásunkhoz képest, az ő kérelmüknek mindenben eleget tenni akarván, kivált mivel közöttünk és közöttük e miatt már többször nem csekély keserűségek támadtak, mit, hogy a királyi méltóság teljesebben megőriztessék, illik kikerülni, (mert ez jobban senki által sem eshetik meg, mint ő általok) megadjuk mind nekik, mind országunk egyéb embereinek a szent királytól megadatott szabadságot, és országunk állapotának javítására tartozó egyéb dolgokat is üdvösen rendelünk, eképen : I. Rendeljük, hogy évenkint a szent király ünnepét, ha csak némi súlyos foglalkodás, vagy betegség által nem akadályoztatunk, Székes-Fehérvárott tartozzunk megülni, és ha mi jelen nem lehetnénk, a nádor kétségkívül ott leszen helyettünk, s képünkben ki fogja hallgatni az ügyeket, és minden nemesek tetszésük szerint szabadon oda gyülekezzenek. II. Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utódaink bár mi időben le ne tartóztassák, s el ne nyomják a nemeseket valamely hatalmasnak kedveért, hanem ha előbb megidéztettek, s törvény rende szerint elmarasztattak. III. Továbbá semmi adót, semmi szabad dénárokat nem szedetünk a nemesek örökségein; sem házaikban, sem falvaikban meg nem szállunk, hanem ha meghivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót sem szedetünk be. IV. Ha valamely nemes meghalálozik fi nélkül, leányát illesse birtokának negyedrésze; a többiről tetszése szerint rendelkezzék, és ha a közbejött halál miatt nem rendelkezhetik, a hozzá közelebb II. ENDRE KIRÁLY KIADJA AZ ARANY BULLÁT.