Vasárnapi Ujság – 1861

1861-02-24 / 8. szám - B. Jósika Julia (arczkép) 89. oldal / Élet- s jellemrajzok

o­n volt a közönségnek s Jósika egy uj regényének megjelenése min­denkor szájról szájra járó örvendetes esemény vola. Meg kell elégednünk, ha Jósika regényeinek tüzetes méltatá­sát másokra bizva, e helyen, ama rendkivüli munkásság kitünteté­sére, eddig megjelent regényeinek egyszerű sorozatát mellékeljük. Elősoroljuk mind azokat, melyeket saját neve alatt írt,mind azokat, melyek száműzetése óta, a szigorú tilalom következtében neve elha­gyásával, „Eszther szerzője" név alatt jelentek meg. *) Jósika regényei 100 kötetnél többre mennek. Valóban nagy szám egy emberi életre, főkép ha meggondoljuk, hogy a költő csaknem 40 éves férfiú volt,midőn az irói pályára lépett! De azért még sem a „számban" fekszik az ő írói érdemeinek súlypontja, hanem mű­veinek mind művészi alkotásában, mind tartalmi gazdagságában, mi által — mint el van ismerve — Jósika Miklós irodalmunkban korsza­kot alkotott. Azon meg­tiszteltetéseken kívül, mikről fentebb emlékez­tünk, egyéb kitünteté­sekben is részesült közkedvességü, és sokáig a egyedül állott regényíró, Igy a magyar tud. Aka­démia az ő „ Utolsó Bá­thory"-já­nak ítélte oda az akkori akadémiai nagy jutalmat; tisztelői­nek szép serege pedig egy drága értékű és his­tóriai becsű nagy billi­kommal tisztelé meg — s ez volt az első ilynemű megtiszteltetés, melyben valaha magyar író ré­szesült. Munkáinak legna­gyobb része megjelent német fordításban, sőt több regénye franczia, angol nyelvre is jön for­dítva s a külföld vetél­kedett velünk a költő iránti elismerés nyilvá­nításában. Itthon sűrűn vették és olvasták e mu­lattató és tanulságos ol­vasmányokat, melyek a fiatal kedélyekre csak nemesítő hatással bírtak. Regényeinek nagy szá­ma, különösen a régieb­bek, eddig két-három ki­adást értek meg s foly­vást a legjobb keletnek örvendnek. — Megjegy­zendő, hogy regényei­nek kezdettől fogva mos­tanig, állandó kiadója Heckenast Gusztáv, kinek viszonya a regényköltő irányában évek lefolyása alatt mindig melegebb és meghittebb jen s ki ezáltal nemcsak maradandó becsű művek egész sorával gazdagítá irodal­munkat, hanem egy sokáig betöltetlen s fájdalmasan érzett hiányt is pótolt. Jósika feltűnése előtt hazánk regényolvasó közönsége a külföldi irodalmak, gyakran erkölcs- és érzületrontó termékeire volt szorítkozva. Még csak azt kell elmondanunk, a mi még mindnyájunk friss emlékezetében van. Báró Jósika Miklós 1848-ban mint a felsőház tagja a „honvédelmi bizottmány" tagjává neveztetett s a kormányt e minőségben Debreczenbe, Szegedre s Aradra is követe; Kossuth kormányzósága idejében a kegyelmezési legfelsőbb törvényszék tagjává neveztetett. A forradalom bevégeztével külföldre menekült, azok sorában látjuk az ő nevét is, kiket a haditörvényszékek ha­lálra ítéltek. Nemsokára Belgium fővárosában, Brüsszelben van ál­landó lakást s ott él mai napig. Irói munkásságát nemcsak hogy meg nem szünteté, de — tisztelet érte és elismerés! — még az eddiginél is nagyobb mérvben fejtette ki, a mint ezt az „Eszther szerzője" név alatt meg­jelent számos regényei tanúsítják. Nincs is ez­úttal hőbb óhajtásunk, mint hogy többi szám­űzött együtt, honfitársainkkal köztiszteletünk és szeretetünk méltó tár­gyát, Jósika Miklóst is, mielőbb itthoni, ősei imádott hazájában szín­ről színre tisztelhessük! Az ég, reméljük, nemso­kára teljesíteni fogja az összes nemzet óhajtását, Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy ezúttal a magyar írónői kar egyik leghivatot­tabb, legszellemdúsabb tagjának arczképét is be­mutassuk. Báró Jósika Julia, született Podma­niczky bárónő, mintegy 15 év óta második hit­vese koszorús regény­írónknak, b. Jósika Mik­lósnak s ennek jó és rosz napjaiban nemcsak hű követője, ki vele a szám­űzetés fájdalmait hiven megosztja, hanem szel­lemi fensőségre s lelki műveltségre nézve is méltó barátnéja, élet­társa. Irodalmunk munkásai között egy idő óta igen sűrűen­ ta­lálkozunk női nevekkel, s voltak, kik e körülményben a női hiva­tás eltévesztését, itt-ott hiúság, s nem mindig kifogástalan indo­kok hatását keresték. Nem vizsgáljuk ez állítás igazságát, de azt *) Jósika Miklós regényei következők : Saját neve alatt : R. Jósika Julia. Abafi 2 kötet. Zólyomi 1 Az utolsó Báthory 3 A csehek Magyarországban . . 4 Zrinyi, a költő 4 A könnyelműek 2 Az élet utjai 1 Élet és tündérbon 3 Sziv rejtelmei 2 Viszhangok 2 Akarat és hajlam 2 Regényes képletek 3 BARO JÓSIKA JULIA, Jósika István 5 kötet. Egy kétemeletes ház Pesten . , 1 „ II. Rákóczy Ferencz (a korábbi sajtóhatóság lefoglalta; most újra sajtó alatt van s legköze­lebb meg fog jelenni) ... 6 „ Egy magyar család (Lipcsében jelent meg) 2 „ Egy folyam külföldi regények magyar forditásban, összesen . 10 ., „Eszther szerzője" név alatt Eszther 3 A nagyszebeni királybiró ... 3 jjíébiv A gordiusi csomó .... A zöld vadász A szegedi boszorkányok . . A tudós leánya Pygmálean, vagy egy magyar család Párisban .... A rom titkai nő a tatár A rejtett seb Két királynő A hat Uderski leány . . . Régibb és ujabb novellák Első lépés veszélyei . . . 3­3 kötet. „ 3 „ 3 „ 2 „ 2 „ 4 „ A két barát ismét saját neve alatt : " • • • • • ", ij k­ötet. Összesen 101 kötet. E regényekhez sorozandók I­ 115> egyéb tárgyú művei : Irány­i kötet. Vázolatok .­­ Ifj Békessy Ferencz kalandjai. Altj Móricz név alatt . Regény és itészet S Magyarország ős történelme . XAlpilS'^

Next