Vasárnapi Ujság – 1861
1861-04-21 / 16. szám - Hild József 16. szám / Arczképek, Hazaiak - Hild József épitész (arczkép) 181. oldal / Élet- s jellemrajzok - Országgyülés megnyitása Budán 16. szám / Történelmi képek, Hazaiak - A fiát hazaváró anya 16. szám / Vegyes képek
16-ik szám A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 11/» íven jelenik meg. Előfizetési díj Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. új pénzben. A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 12 ft., évnegyedre 6 ft. aj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Hild József, építész. A magyarnak szemefénye , büszkén emelkedő fővárosa. Ez volt a nagy Széchenyi István gondjainak egyik kedvence és főtárgya; ennek virágzását, jólétét óhajtja mindenki, aki e szép és nagy hazának fia. Mi volt Pest még ezelőtt 30—40 évvel? sokan vannak, kik elmondhatják saját tapasztalásaikból. Vannak, kik még vizimadarakat vadásztak a Dunapart azon helyein, hol most pompás paloták sorai gyönyörködtetik a szemet. Csak Amerika uj világának tündéri kézzel épülő városai között találunk hasonló gyors emelkedésre példákat, mint az 1825 — 1848 i ujabb alkotmányos korszakban Pest városában láttunk. A nemzeti szellem felébredtével, a tudomány, ipar és kereskedés áldásaival együtt járó értelmiség és vagyonosság terjedtével, az elhanyagolt Pest mindinkább elérte azon közös czélunkat, hogy a polgárisult világnak méltó pontjává, valóságos európai várossá legyen. A közelebb lefolyt szomorú évtized alatt a magyar fővárosban, a nemzeti lét megszűntével, pangásnak indult minden vállalkozási szellem, s Pest külső emelkedésében is vigasztalan megállapodást tapasztaltunk, — most, a dolgok derültebb újra fejlődésében, itt is a régi munkásság és erélyes vállalkozás folytatását látjuk. Adja az ég, hogy e jó kedv meg ne zavartassák ismét, hogy állandó és sikerdús legyen! Azonban illő, hogy koronként megemlékezzünk azokról, kiknek tudománya és szakképzettsége teremté fővárosunk díszes voltát. Elég soká nem volt hazánkban tere az építészetnek; most Istennek hála! napról napra szaporodnak jeles építészeink. Érdemeit tekintve, ezek első sorában áll, építészeink Nestora, kinek arczképét mutatjuk be, az agg Hild József. Egy munkás hosszu életpálya fekszik mögötte, melyre megérdemlett nyugalmából örömmel nézhet vissza — a pesti szép házsorok megannyi maradandó emlékművei! Hild József atyja szintén építész volt, s ily minőségben küldte mintegy 75 évvel ezelőtt a bécsi cs. építészeti igazgatóság Pestre hogy az akkor munkába vett roppant tüzér-kaszárnya, az u. n. Újépület építési munkálatait vezesse. E nagyszerű épületből legelőbb a Mik pavillon készülvén el, ebben lakott az építőmester is, s ebben látott először napvilágot a mi Hild Józsefünk 1789. dec. 8-án. — Atyja őt is az építészetre szánta. A rajzolás elemeit már otthonn megtanulván, a tehetséges gyermek a bécsi sz. Annai „képzőművészetek akadémiájába" küldetett. Meg kell említenünk, hogy itt ekkor, sőt a legújabb időkig, leginkább csak a görög, s az abból eredeti, egyszerűsített római építészeti styl volt a tanulás főtárgya, — innen magyarázható Hildnek későbbi korában következetesen s nagy előszeretettel kezelt építészeti iránya. — A bécsi akadémiában a fiatal Hild oly kitűnő előmenetellel tanult, hogy egy műutazási stipendiumra érdemesnek találtatott. Mig ezt a már akkor ismeretes lassú hivatalos eljárásnál fogva elérhette volna, gyakorlati alkalmazást keresett Eszterházy herczegnek akkor nagyhírű bécsi építészénél Moránál. Ez időben, 1811-ben, vette Pesten kimúlt atyja halálának hírét. Hild József, nem várhatta be a neki szánt utazási segélypénz kiadatását, hanem saját költségén utazott Olaszországba. — Meglátogatta Milánót, Florenczet, Nápolyt, s munka és tanulmány között töltött három évet, az örök városban, ban. A régi római szerű építészeti HILD JÓZSEF.