Vasárnapi Ujság – 1861
1861-07-14 / 28. szám - Ricasoli báró 28. szám / Arczképek, Külföldiek - Ricasoli (arczkép) 325. oldal / Élet- s jellemrajzok - Vatikán Rómában 28. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Külföldiek - Gömöri garamvölgyi vasgyárak: 1. Ágoston-huta 28. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben l'1 iven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó hivatalához (Pest, egyetem-utcza 3. szám) bérmentve utasítandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Ricasoli: Báró Ricasoli az, kit Viktor Emánuel azon kitűnő megtiszteltetésben részesitett, hogy tanácsában Cavour gróf helyét foglalja el, mint olyan, ki jeles elmetehetségei és elismert képességeinél fogva a közvélemény által már régebben jelöltetett ki arra, hogy a dicsőült nagy államférfiúval Olaszország függetlensége és egysége nagy munkájában közreműködjék. Rendkívüli tehetségei a toskánai ügyek vezetése alkalmával nyilvánultak először nemzete előtt. Az újabb parlamenti vitákban felsőbbsége mindenkinek feltűnt, leginkább pedig a kabinet főnökének, ki azonnal átlátta, hogy ily embernek második helyet nem ajánlhat, önkéntelenül támad bennünk a vágy, e két államférfiú összehasonlítására. Daczára több nevezetes eltérésnek, a közöttök létező számos analógiák folytán, a lényeges pontokban megegyeztek. — Származásuk, neveltetésük, körülményeik, czéljuk, buzgóságuk és kitartásuk nagyszerű feladataiknak folytatásában egyenlő vola. És még azon különös sorsban is osztoztak, hogy mindketten népszerűtlenségből emelkedtek a közbecsülés legmagasabb fokára. Köztudomás szerint Bettino Ricasoli, Toskana egyik legrégibb és legnemesebb családjainak ivadéka. Javításai a mezei gazdászat terén, mint szintén irományai a szőlő, olaj- és eperfák helyes tenyésztési módjáról, még Firenzében alapiták meg a báró hirét. A párisi világkiállításon Chianti boraiért érdempénzt és a becsületlegio keresztjét nyeré el. Ez is azonban, mint Cavour, midőn nagyszerű vállalatok által öregbite saját örökölt birtokai értékét, és vagyonositá a báró Rí földjein élő bérlő gazdákat, gondolataiban e reformokat az átalános előhaladással kapcsold egybe. — Összeköttetései honának mind belföldön, mind száműzetésben élő férfiai legjobbjaival, nem kevéssé buzditák öt ernyedetlen munkálkodásra és a politikai tudományok különböző ágainak tanulmányozására. Szabadelvű, de egyszersmind konservativ. — 1847-ben, mint Cavourt Károly Albertnél, ugy látjuk őt a toskanai nagyherczegnél egy emlékiratot benyújtani, melyben administrativ és municipalis intézményeket és a honi papságot illető reformjavaslatokat terjeszti elő, merész szavakkal írván le az utóbbiaknak tudatlanságát és retrograd hajlamait. Emlékiratának nyilvánosságra tétele után rögtön kineveztetett mint gonfaloniere, Firenzében. Ez időpontban még bízott Olaszország akkori reformatori fejedelmeiben : Leopold és IX. Piusban, de szintén akkor Piemont kezdé figyelmét magára vonni, hova diplomatikai missióban küldetett Károly Albert személyéhez. Innen azon meggyőződéssel tért vissza, hogy legnagyobb fontosságú dolog, fejedelmét az olasz nemzeti mozgalomba belesodorni. Hiedelme annyira ment, miszerint a köztársasági kormánynak megbuktával, melytől ö közremunkálását határozottan megtagadta volt, a végrehajtó bizottmányban teljes erejével oda dolgozott, hogy a nagyherczeg székébe visszahelyeztessék, de ezen visszahelyezését alkotmányadástól föltételezé. Hogy ezt Leopold nem tette, tudjuk. — Bánattal, haraggal szivében vonult vissza ekkor báró Ricasoli jószágaira és tiz év lefolyta alatt teljesen hallgatott. — casoli. 7 ' ^