Vasárnapi Ujság – 1861
1861-08-04 / 31. szám - Az épitészekhez s épitőkhöz. Balla 368. oldal / Apróságok
370 — (Dr. Batizfalvi Samu, sebészi és orthopaediai magán gyógyintézete) már két év óta áll fenn, s örömmel mondhatjuk, mindig nagyobb lendületet vesz. Kitünteti ezt kezünkben levő második évi statistikai kimutatása, mely jótékony működésének legszólóbb bizonysága. E szerint a lefolyt 1860-iki május 15-től 1861-ki május 15-ig gyógysegélyt keresett az intézetben összesen : 205 beteg. Ezek közöl 150-en jár orvoslatilag, 55-en pedig az intézet helyiségeiben szereltettek. A bejáró betegek az idén ugy, mint tavai nagyrészben helybeliek valának s kisebb fokú bajokban szenvedtek. Az intézetben gyógyitott betegek között 27 fis 28 nőnemű volt. Korra nézve : 25 éves 6, 5—10 éves 9, 10—15 éves 7, 15—20 éves 8, 20—30 éves 6, 30—40 éves 8, 40—50 éves 5, 50—70 éves 6. Összesen 55. Az elősorolt betegeken kivül 25 szülő, rokon s több efféle kisérő talált hosszabb, rövidebb időre az intézetben kényelmes elhelyezést s teljes ellátást. Az intézet helyiségeiben ápolt betegeink nemcsak hazánk különféle vidékeiről, úgymint: Abauj, Bács, Baranya, Békés, Borsod, Bihar, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Heves, Gömör, Győr, Komárom, Marmaros, Nógrád, Pest, Pozsony, Sáros, Somogy, Szabolcs, Szathmár, Szepes , Temes, Torontál, Zólyom megyékből, Jász-Kun-kerületből, Erdély, Horvátországból valók, hanem az idén, úgy mint a múlt évben, szerb- és szászországiak is valának. Ezek közöl gyógyultan távozott 27, javulva távozott 10, nem javulva távozott 2. Az év bezártával további szerelés alatt marad 16, összesen 55. A javultan távozottak között több volt olyan, ki a már már beállandó jól eredményt nyugodtan be nem várta s különféle magánkörülményeinél fogva, a gyógyítás teljes befejezése előtt távozott intézetünkből. Az intézetben ápolt, valamint az alkalmilag bejárt betegeken Balassa egyetemi tanár, Kovács S. E. kórházi főorvos, Tóth N. J. tanársegéd urak és az intézet igazgatója több kisebb s nagyobb sebészi műtétet kívánt eredménnyel hajtottak végre. — Halálozási eset az orthopaediai osztályon valamint tavar, ugy az imént lefolyt második évben sem fordult elő; ellenben az elkülönitett orvossebészi osztályon kettő történt. Az egyik — a leggondosabb és szakértőbb orvosi ápolás daczára — veszélyes béllobban, a másik pedig emlőrákban hunyt el. A lefolyt év alatt — tudományos czélból alapított — kórtani készítményeink, gép, kötszer, gipszminta-gyűjteményünk, orthopaediai irataink s fényrajzaink örvendetesen gyarapodtak. Megemlítendő még, hogy a járólagos beteg között 75 volt, ki tisztán elferdülési baj miatt kérte ki az intézet tanácsadó-utasitását. A gyógytestgyakorlati órákat pedig a testerősités és edzés szempontjából, úgyszintén a testtartás javitása végett a bejáró betegek közül 26 élvezte. Uli újság? -f Pest városa jul. 26-iki közgyűlésében b. Vay Miklóst tiszteletbeli képviselőjévé választotta. 4 4 pesti leány-árvaházra adakoztak .) Ebner Fidél 2500, Ferger Ignácz 1000, Weisz Bernát, Luczenbacher János és Szántóffy Antal pedig 500—500 ftot, mely összegek a régibb 5905 ftnyi alaptőkéhez csatoltak. Az erdélyi főkormányzó ur az erdélyi fölkelési alapnak (mintegy 41,000 ft) az 1841-iki országgyűlés által határozott rendeltetéséhez képest, a kolozsvári nemzeti szinház javára és rendelkezése alá leendő áttételét legfelsőbb helyen kieszközölte. + (A lánczhid két oszlopára) e nagyszerű építészeti mű alapitásának történetét szándékoznak néhány szóval feljegyezni. Bevésik a tervező gr. Széchenyi István, a tervet fölkaroló Ürményi és Wodiáner, továbbá a tervkészítő Clark Vilmos és a tervkivivő Clark Ádám nevét. -(- (Kossuth Lajos) egy olaszországi magánlevél szerint, mindkét fiát a magyar légióba akarja adni. -f- (Rónay Jáczint), Londonban élő hazánkfiát Kossuth Lajos Olaszországba távozásakor aranytollal lepte meg, melyre az ajándékozó neve s a találkozás napja fel van jegyezve. 4 (Eszék város hatósága) a horvát országgyűlésből kilépett követeinek méltó magukviseletéért köszönőlevelet szavazott meg. A julius 24-kén Eszékre érkezett gr. Jankovich Gyulát pedig fényes fáklyás zenével akarták megtisztelni; e kitüntetés azonban a derék hazafi kivánatára elmaradt. — Szerém megye hasonlag háláját nyilvánitotta visszatért követeinek.f (4 katonai határőrvidéki képviselők küldöttsége), mely feliratukat Ő Felsége elé akarta terjeszteni, a „Mii. Ztt." szerint odautasittatott, hogy ne jőjön Bécsbe. A felirat egyszerűen felküldetik, s ez pontról pontra meg fog czáfoltatni. (Tehát ezt már előre elhatározták Bécsben, holott a felirat pontjait részletesen nem is ismerik.) Egyébiránt a „Milit. Ztg.," midőn ezt irja, egyszersmind azzal vigasztalja a határőrvidékieket, hogy kívánságaik tekintetbe fognak vétetni. (Tehát minden pontot meg fognak czáfolni, de azért kivánataikat tekintetbe veszik! Ezt csak Bécsben értik.) (Halzl ur mint királyi biztos működése Nyitrán.) Halzl ur m. hó 24-én a megyeház teremének kulcsát a várnagytól, azon fenyegetés mellett, hogy ha ki nem adja, Komáromba viteti, átvévén, a termet az alkotmányos tisztviselők elől elzáratá, s 26-ra az alispánokat, főjegyzőket, és főügyészeket, másnapra pedig az aljegyzőket idézteté meg az általa elfoglalt megyei terembe. A megidézettek közöl azonban egy sem jelent meg. A tudósító szerint azt beszélik, hogy Halzler Komáromba akarja küldeni a meg nem jelent berendelteket. + (Selmecz városa is) óvást tett a turócz-szent-mártoni tót kongresszus törekvései ellen. + (Névmagyaritások.) Legfelsőbb engedély mellett, Weisz Soma, Weisz Nándor, Weisz Lajos és Weisz Eduard testvérek Iglón, vezetéknevüket „Fehér"-re változtatták. 4 (Izsó Miklós, fiatal szobrász hazánkfia) Münchenből haza rándulván azon szép ajánlatot tette, hogy a Győrött felállítandó honvédszobor talapzatánál pihenő oroszlánt márványból díjtalanul elkészitendi. 4 (Csóti Imre, kalocsavárosi pénztárnok elfogatása.) A „P. N."-ban olvassuk a következő szomorú esetet : Mult hó egyik éjjelén vagy 20 fölfegyverkezett csendőr berontott Csóti Imre, Kalocsa város perceptora s Pestmegye bizottmányi tagjának a várostól félórányira eső pusztai lakásába s Csóti Imrét az ágyból elővonva, követelték tőle, hogy legutóbb besorozott, de be nem érkezett katonafiát állítsa elő, s midőn ez a legnagyobb fenyegetésekre sem tudta megmondani fia hollétét, éjnek idején gyalog, fegyver közt, bekísérték a városi csendőri laktanyába, útközben felakasztással és agyonlövéssel fenyegetve. Reggel azonban, valószínűleg mert féltek a népcsoportosulástól, szabadon bocsátották. — F. hó 20 és 21-ke közti éjjel azonban utólag 30 fegyveres zsandár lepte meg lakását, s miután fia előállítását ismét hasztalan követelték tőle s lakását is sikeretlenül megmotozták, — Csótit fegyver közé fogva, egyenest a gőzhajó-állomáshoz kisérték, s még az nap reggel hat fegyveres csendőr kiséretében Pestre hozták megvasalva, honnan tovább Komáromba szállították, innen pedig Olmützbe vagy más „kegyes intézetbe" fog vitetni. Elfogói azt a vádat hozzák föl ellene, hogy Csóti a legutóbbi pesti közgyűlés alkalmával Pesten pisztolyt és lőport vásárlóit, s fiát ellenállásra biztatta. Hisszük, hogy Pest megye nem késik lépéseket tenni a méltatlanul üldözött és törvénytelenül elfogott honfi kiszabadítására. 4 (A mult vasárnapi szélvész) Bécsben és környékén is iszonyúan dühöngött s temérdek károkat okozott. A birodalmi főváros vidékén a termőföldekről a learatott gabonát messze széthordta, a gabona szemét kiverte, ugy hogy csak a Grinczing és Döbling közti szántóföldeken több kárt tett 20,000 ftnál. A bécsújhelyi csatorna egészen el volt halmozva a sok belesodort kévétől, gabonától. A gyümölcsfákról majd minden gyümölcsöt lerázott. Bécsben csupán az ablakokban mintegy 40,000 ftnyi kárt tett. Számtalan háztetőt megszaggatott, sok kéményt ledöntött, s egy háznak egész tetőzetét alásujtotta. Több súlyos testi sérülések is történtek a lehulló tárgyak által. Pesten d. u. 5 — 7 óra közt dühöngött a vihar (Bécsben pár órával előbb), s itt is temérdek kárt okozott, különösen a budai hegyekben, hol erős vastag fákat tört ketté s tekert ki a földből. A Margitszigeten pedig egy pár száz mulató ott szorult s az éjet kénytelen volt az Isten szabad ege alatt tölteni, mert a nagy vihar miatt csak igen kevesen mertek a Dunán átcsónakázni. Ez egyszer a „zöldben" mulatóknak volt ne mulass. 4 (Érdekes régiségek.) Erdy, muzeumi őrlakásán igen érdekes történeti ereklyék láthatók. Az egyik azon zászló, mely a mohácsi csatában Szálkái László esztergomi érsek bandériuma előtt lobogott, s melyet a zászlótartó megmentett a török kézből. E zászlót a magyar királyné saját kezüleg hímezte s az esztergomi érseknek ajándékozta. Arany és ezüst himzetü latin feliratok s sz. Adalbert képe láthatók rajta. (Ugyanazon zászló az, melynek rajzát s leírását a Y. U. 1858. évi 5. számában közlöttük Szerk. — A másik régiség egy több száz éves olajfestmény, mely Zsigmond király idejéből azon jelenetet ábrázolja, midőn a monda szerint Morzsinai Erzsébet, Hunyady János anyja, a néhány évvel azelőtt Zsigmondtól kapott gyűrűt ennek bemutatja s benne a királyt ismeri fel. A képen ez aláirás olvasható : „János anya és bátya a gyűrűt bemutatja, a király behivatja, Hunyad várát odadja!'14 (Az erdélyi előpataki fürdőben) a fehérmegyei honvédsegélyző egylet mi. hó 18-én tánczvigalmat rendezett, mely alkalomra a „K." szerint két szakasz fegyveres bandérium honvédruhában, tollas vörös csákóval, vörös zsinóros attilában s ugyanoly nadrágban jelent meg. A lövegeken az egyesült két ország czimere függött. 4 (Csongrádon az adóbehajtó katonaság) már két hónap óta folytatja dicséretes gazdálkodását, s mindamellett a lelkészen kivül még eddig senkisem fizetett. 4 (Zarándmegyéből) Móga János, és Moldován Péter esperesek, Móga Jeromos, volt cs. k. szolgabírói segéd, most alispán, s dr. Hodos Bécsbe mentek, tiltakozni Zarándmegyének Magyarországhoz visszacsatolása ellen. Pesten utaztak keresztül. Egyéb bajuk nem volt. 4 (Halálozás.) Gr. Kemény Sámuel az erdélyi muzeum legelső alapitói egyike, a kitűnő emberbarát és derék hazafi Kolozsvárott jul. 24-25 ikc közti éjjel elhunyt. Temetése jul. 27-én volt; a gyászbeszédet Nagy P. tartá mely után hült tetemet Kolozsvárról a gerendi családi sírboltba szállíttattak. A dicsőült, ki néhány ezer kötetből álló gerendi könyvtárát még s mult évben átadta a muzeumnak, legközelebb több mint 50 folio kötetre menő „Chartophylacium és Grammatophylacium Transsilvanicum" czimi kéziratgyüjteményeit ajánlta fel és küldte be ugyancsak az erdélyi muzeum kézirattárába. A „Korunk"-kal örömmel emeljük ki a nemes gróf ezer áldozatát, mint egyik örvendetes bizonságát annak, hogy Erdély lelkes főurai kik ez intézetet eddig és oly buzgón pártolták, a mai napok átalános politikai izgatottsága közt sem felejtkeznek meg ezen, nemzeti tudományosságunk és miveltségünk emelésére oly mélyen kiható intézet gyarapitásáról. 4 (Halálozás.) Mező-Szegedi Szegedy Sándor, az 1847/8-iki pozsony országgyűlésen somogymegyei követ, jul. 25-én éjfélkor, hosszas betegeskedése után életének 56-ik évében Ó-Perenten meghalt. Hűlt tetemei jul. 29 Acsádon a családi sírboltban tétettek örök nyugalomra. 4 (Halálozás.) Dömötör Vincze pesti gyakorló orvos a napokban legszebb férfikorában elhunyt. ínségben hátrahagyott számos családjának felsegélésére az egyetemi orvosi kar, valamint Pest város főorvosa aláírási ívekre köröztetnek. A nemeslelkű adakozások a „Gyógyászati lapok" szerkesztőségéhez küldendők be.