Vasárnapi Ujság – 1861
1861-11-24 / 47. szám - Sárosy Gyula 47. szám / Arczképek, Hazaiak - Sárosy Gyula (arczkép) 553. oldal / Élet- s jellemrajzok - Mária-Besnyő 47. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Migazzi kastély 47. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak
47-ik szám mm Pest, november 24-én 1861 A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1/» bven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. njpénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Sárosy Díj 111 a. (Született 1816. febr. 12.; meghalt 1861. nov. 16.) Mult vasárnap délután a főváros lakossága fényes és népes temetésnek volt tanuja. Sárosy Gyulát kisértük az örök nyugalom helyére. Nem czélunk elhunyt költőnk életrajzát és irodalmi működését itt részletesen előadni, csupán életének főbb pontjaira szorítkozunk, melyek annál kedvesebbek lesznek az olvasó előtt, minthogy azok némi világot vetnek, a ritka népszerűségben állt költő és hazafi életére. Sárosy Gyula 1816-ik év február hó 12 -én született Boros-Sebesben, Arad megyében. Atyja, Sárosy Lajos, uradalmi gazdatiszt volt ugyanott. Gymnasiumi iskoláit a tehetséges ifjú Mezőberényben és Szarvason kezdte, s a jogtudományokat Eperjesen hallgatta. Már fiatal tanuló korában prózában és versben magyarul és latinul oly jelesül dolgozott, hogy tanára, Molitorisz Adolf szavai szerint (Életképek 1845., 309. lap) társainak bámulatát méltán kivivta. Szünidejét folytonosan verseléssel töltötte, s egy pár költeményt küldött a „Magyar Kurírba" mely alkalommal a keresztségben nyert Lajos nevet „Gyulára" változtatá. 1832-ben Eperjesen második költészettanuló volt, midőn társaival magyar nyelvtanuló társaságot szervezett, s a tagok dolgozatai ,,Kis Köpü" czim alatt egy kis emlékkönyvben maradtak fenn. Bevégezvén iskoláit, magát hivatali pályára szentelé, de a Corpus Juris mellett, keble sugalmait követve, a költészet múzsájának is áldozott. Sárosy Gyula már költői pályájának kezdetén a nyelvészet terén is kitűnt, miről tanúságot tesz „Nyelvészbe, vagy a magyar nyelv főnehézséget, szabályokban, párbeszédekben és példalapokban" mely Kassán 1837-ben látott napvilágot, s átalános figyelmet ébresztett, ugy hogy az araeopagi szerepet vivő „Figyelmező" is dicsérettel emlékezett, a négy ivnyi munka szerzőjének kitűnő képességéről. Sáros vármegye közszeretetű aljegyzője volt 1839-ben, midőn házasságra lépett Velvéty Arnoldinával, kit azonban szerető karjai közül a halál, egy évi boldog együttlét után, elragadott. Vérző szive enyhületet Helikon szent forrásánál keresett, dalolva siratta meg imádott Arnoldináját. Itt kezdődik az e szenvedésekben gazdag életének emésztő fájdalma. Nem tudott feledni 1840-ben az aradi váltótörvényszékhez jegyzővé, s csakhamar előadó biróvá neveztetett. Az aradiak hálásan emlékeznek még ma is az ő tevékeny és hathatós működésére, igazságszeretetére és megvesztegethetlen jellemére. Majd minden közintézet neki köszönheti részint tételét, részint fennállhatását, különösen a helvét hitvallásuak részére, az általa tartott „költői felolvasások" jövedelméből templomot építtetett. Bekövetkezvén az 1848-iki év, Sárosyt Pesten találjuk mint a váltó-főtörvényszék előadó ülnökét, midőn már egyszersmind második házasságban élt Vas Paulinával. A bekövetkezett mozgalmas időkben irta „Arany trombitáját", mely öt roppant népszerűségre emelte. — 1849-ben a kormány által, a pesti váltó altörvényszékhez elnökké neveztetvén, e minőségében erélyesen működött a világosi fegyverletételig, mely után szegényen és minden nélkül bujdosója jön a nagy világnak. Három évi küzdelemteljes bujdoklás után elfogatván , halálra és vagyon elkobzásra ítéltetett, de kegyelem utján két évi fogságot szenvedett Königgrätzben, mely után kiszabadulván, Pesten tartózkodott, s kiadta „Az én albumom" és „Költemények" czimü müveit. Majd 1859-ben ismét elfogatván, két évi Budweisben történt belebbezése után 1861-ik év január havában szabadon bocsáttatott, s a Sarkady István által szerkesztett „Trombita" czimü lap vezére jön, melyben tőle maradandó becsű költemények jelentek meg. Itthon nyolcz hónapot töltött GYULA, testileg és lelkileg — bete sárosy