Vasárnapi Ujság – 1861
1861-12-08 / 49. szám - Kállay Ferencz 49. szám / Arczképek, Hazaiak - Kállay Ferencz (arczkép) 577. oldal / Élet- s jellemrajzok - Debreczeni nemzeti szinház 49. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Gács vár és város 49. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Gácsi posztógyár 49. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak
A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 11/» íven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. oj pénzüben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) (1790- Egy, a jelen év elején elhunyt tudósunk emlékét elevenítjük fel e sorokban, egy fáradhatlanul munkás öreg urét, ki egész életét a tudományoknak szentelvén, két évtized óta egyike volt a magyar tudományos Akadémia legszorgalmasabb tagjainak s ez országos intézetünk terméből sokáig az ő neve hangzott ki leggyakrabban. Volt-e, lesz-e ez elvitázhatlan nagy munkásságnak a hazai tudományosságra nézve gyakorlati értéke és eredménye? históriai dolgozatainak nagy száma által mit és mennyit nyert a hazai történelem ügye? annak kimutatását az illető szakférfiak ítéletétől várjuk és reméljük. A mi feladatunk, e hazafiúi buzgalom és munkás életnek külső körülményeit rövid vázlatban előadni. Kállay Ferencz, m. akadémiai rendes tag, 1790. dec. 2-án született Debreczenben az ős Kállay nemzetségből. Atyja Kállay Sámuel korán elhalván, anyja Virágh Mária nevelé fel a gyermeket. Iskoláit Debreczenben és Pesten végezé. Az utóbbi helyen 1812-ben ügyvédi vizsgát tett s három hónapig ügyvédkedett is, de nagy hajlammal viseltetvén a katonai pálya iránt, csakhamar Bécsbe ment, a hadi törvényeket tanulmányozni. Innen egy év múlva (1814.) mint hadbiró (auditor) hadnagyi ranggal lépett a katonaságba, hol kevés idő múlva főhadnagy, később százados jen a 2-ik gyalog székely ezrednél. Erdélyben a nevezett ezrednél 13 évet töltött, mely idő alatt szabad óráinak egy részét irodalmi munkálatoknak szentelé. 1827-ben nyugalomba lépett, s ezóta több időt fordíthatott írói búvárkodásra, minek eredménye az jön, hogy már 1838. sept. 1-én a magyar tud. Akadémia „tudománya és magyar nyelven kiadott jeles munkáiért rendes tagjává választotta. Ekkor Pestre tette át állandó lakását, hol a világ zajától egészen visszavonultan, a tudománynak, irodalomnak szentelé életét. Egy ideig a „Világ," később a „Nemzeti Újság" czimü politikai lapoknak volt munkatársa. Egy 1845-ben megjelent gunyoros röpirat többi között ezt irja róla : „Kállay Ferencz tudománya szavakban széles; többet ir, mint a lapsajtó nyomtatni bir; agyában szakonként osztályozvák a tudományok, és a ki mit és a mit parancsol, a szerint szolgál Életében tudományos könyvekből oly sok kivonatot készített, hogy azok XXVII vastag kötet diariumot képeznek, melyeknek „Mutatói" szintén egy pár kötetet tesznek ki, s e kivonatokat többnyire sajátkezüleg irta" stb. Kállay Ferencz nevezetesebb művei : Székely nemzet eredetéről. N.-Enyed 1829. — A magyar nemzetiségről. Pest 1836. — Esküdtszékekről, tekintettel az alsóbb táblai szónoklatokra. Pest 1844. — Finn-magyar nyelv. Pest 1845. — 1848-ban a Kisfaludytársaság által kitűzött 50 aranyos jutalomra egy magyar mythologiai pályamunkát adott, mely a folyó évben „Pogány magyarok vallása" czim alatt jelent meg. E mű nyolcz versenytársa felett nyerte el a pálmát s a Kisfaludy-társaság 1860. jul. 29-én tartott üléséből nem csak megjutalmaztatott, de a szerző irányában a társaság azzal is tanusita elismerését, hogy a munka tulajdoni jogát visszabocsátá Kállay kezébe. Ezeken kivül nagyszámú kisebb nagyobb értekezése jelent meg a Tudományos Gyűjteményben, Uj Magyar Muzeumban, s akadémiai felolvasásai az Akadémia Évkönyveiben s'Értesitőjében. Igen sok kéziratban maradt hátra. Életének egyéb főbb pontjai a következőkben foghatók össze: 1848-ban a magyar hadügyminisztérium által felszólittatván a haza szolgálatára, a már 21 év óta nyugalomban élő férfiú újra késznek nyilatkozott egy rendpösi állomás elfoglalására s igy .mitefi. 1861.) KÁLLAY FERENC.